MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-08 / 67. szám

1Í05 nurczius . M. KIR. OPERAHAZ. A »Romeo és Julia« szövege. Első felvonás. Terem Capulet palotájában. Capulet bemutatja Júliát a társaságnak, kinek születésnapját ünneplik most. Mercutio és Romeo is bejönnek. Romeo meglátja Júliát és mindjárt belészeret, feledve Rosalinet, •ddigi szerelmét. Júliával való találkozása után az is meg. tered, a nélkül, hogy tudná kilétét. Tybalt zavarja őket igy mindketten tudomására jutottak, hogy nekik gyűlölniük kellene egymást. Második felvonás. Capulet kerti háza. Romeo bejt urran. Nagy szerelmi jelenet Romeo és Julia közt. Vrök hűséget fogadnak egymásnak. Szolgák jönnek, k egy Montecchi-apródot keresnek, azt hívén róla, hogy itt rejtőzik a kertben és átkozzák a Montecchieket. Harmadik felvonás. Lörincz barát szobája. Romeo beköszönt gyóntató atyjához már korán reggel. Kérii, hogy eskesse meg őt Júliával titokban Lörincz érz bár, hogy helytelenül cselekszik, de teljesiti kérelmüket' hátha ez által sikerülend a két család között duló viszályokat és gyűlölséget kiegyenlíteni. Változás. Köztér. Stephanot, azt az apródot, kit tegnap éjjel keresett a Montecchi-cselédség, megtámadják a Capuletiek. Mercutio jő, kihívóan birálja a Capuletiket, hogy egy gyermeket támadnak. Tybald ellene tör, de midőn Romeo bejö, ahhoz fordul és öt gyalázza. Midőn Tybalt leszúrja Mercutiót, ő is kardra kel s a viadalban megöli Tybaltot. A herczeg éppen arra megy, Romeot rögtöni száműzetésre itéli. Romeo kétségbe van esve s nem bir távozni, nem képes elhagyni Júliát, kinek fivérét megölte. Negyedik felvonás. Julia szobája. Hajnal. Romeo Júliánál töltötte az éjet, nászúk éjjelét. Fájdalmasan vesznek bucsut egymástól, mert Rómeónak távozni kell. Julia atyja Romeo távozása után belép s tudatja, hogy Tybalt utolsó óhaját akarja teljesíteni, férjhez adni Júliát Páris grófhoz Julia borzadva gondol a következő eseményekre, ellenkezni próbál, de az öreg Capulet nem tür ellentmondást. Lörincz atyát már elhivatta; Julia most ehhez fordul tanácsért. Lörincz bizonyos cseppeket ad át, melyektől tetszhalott lesz három napra. Ha majd eltemetik, Lörincz lemegy a sírboltba érette Rómeóval és elősegiti együttes megszökésüket. Julia beveszi a csöppeket s midőn Capulet jő, hogy az oltár elé kisérje vőlegénye karjaiba, összeroskad holtan. Ötödik felvonás. A Capuletek családi sirboltja. Romeo visszatért s mivel Lörinczczel nem találkozott, azt hiszi ő is, hogy Julia meghalt. Ide jött Julia közelében — meghalni. Mérget vesz. De ekkor Julia fölébred. Romeo most megtudja a tényállást, de már késő. A méreg hatni kezd. Romeo érzi, hogy halála kőzelg. Julia kiveszi tőrét és szivébe döfi, hogy együtt haljanak meg. Hülő ajkuk ösazeforr még egy csókban, s akik nem tudtak egymással élni, legalább halálukban •gyesültek. Első angol zongora-terem Zeitter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Víczi-u. sarkán.) I

A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkivül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. ..Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. A noi arcz bájossága, S^Ä&.Ti női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 «111. Budapest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sarok. fi fgciLtrmcNCßß GlÓGT JZERf kfurts AxfaJZ Áa£ KRPHRTO MINDEN G Y OG Y SZ

ERTRRBRN! V v vwvvwwvwwv > Eladok és veszek \ Urasági bátorokat, teljes lakberendezéseket, angol bőrbntorokat, mahagóni és réibutorokat, perzsa- és smyrna*zönyegebet,j függönyöket,; olajfestményeket, gázét villamos-csillárokat. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Flirt« szövege. Első felvonás. Titsch Lina festőnő műtermében összegyűl az előkelő társaság zsúrra. Ott látjuk a mindenkivel flirtelő Stadinszkynét, Webernnét, azonkivül a vidéki, tapasztalatlan, fiatal asszonykát: Marosinét. Báró Rodák, a megkomolyodott világfi és Jezsovai, az iró, különösen Lászlódy Vera iránt érdeklődnek, a ki gazdag vidéki leány hírében áll. Jezsovai udvarlását elősegiti Stadinszkyné és az öregedő Titsch Lina dühösen konstatálja, mint siklik ki a karmai közül Jezsovai, a kivel szívesen udvaroltatna magának. Második felvonás. A műcsarnok vernisszázsán Jezsovai, abban a hitben, hogy Vera gazdag leány, nyilatkozik és megkéri a leány kezét. Mikor azonban megtudja, hogy Lászlódyék csak bérlik az ötezer holdas birtokot: hirtelen visszavonul. Vera érdeklődését — ez első csalódás után — ismét a komoly báró Rodák foglalja le. Jezsovai a kis Marosinénak kezd udvarolni és sikerül is neki elbolonditani a fiatal vidéki asszonykát: azt vallja neki, hogyha nem jön el a lakására, főbe lövi magát. Marosiné meggondolatlanul belemegy a kalandba és mig Jezsovai egy piktor barátja segítségével elsötétíti egy perezre a műcsarnok termeit: ketten megszöknek a társaságból. A szemfüles Jeszákné azonban utánnuk küldi a férjet, Marosit, a ki utóiéri feleségét, még mielőtt látogatást tehetett volna Jezsovainál. Harmadik felvonás. Egy jótékonyczélu mulatságon kerül ismét össze a társaság. Marosinétől — mint, a ki »kompromittálta« magát — húzódoznak a flirtelő asszonyok, de Willenstein herczegnő »rehabilitálj 3' a kis asszonykát: oly nyájasan és barác ággal bánik vele, hogy az asszonyok menten megbocsátják neki a bünt, melyet el sem követett. VÍGSZÍNHÁZ. »Az arany patkó« szövege. Első felvonás. Tanácsot ül a Wollien bárói család. Meghalt a majoreszkó és be kell igtatni az utódot a hitbizományba. Sorrend szerint Egon következik, nagy bánatára Ludolf báró feleségének, a nagyralátó Mária bárónőnek és fiának, Gerdnek, a ki maga is szeretné megkapni a nagy vagyont. Hiszen csak azért esnek el tőle, mert Ludolf két perczczel később született, mint ikertestvére, a kinek halála után fia, Egon kerül a család élére. Gerd megtudja, hogy Egon polgári leányt szeret és minthogy I a családi törvény szerint nem egyenrangú házasság kötése esetén a majoreszkó elveszti a hitbizományt, a döntő pillanatban figyelmeztetik Egont a családi törvény illető paragraíusára. Egonnak választania kell a nagy vagyon és szerelme között. A családtagok végül abban állapodnak meg, hogy mielőtt végleg határoznának, megfogják ismerni Egon választottját, Hildát. Második felvonás. Ruschke nevü embernél nevelkedik Hilda. Ruschke régebben Hilda szüleinél volt alkalmazva és a mikor utóbbiak tönkrementek és meghaltak, magához fogadta az árván maradt szegény, gyermeket. Azóta jól-rosszul megéltek. Hilda festőnővé lett. Egon báró, mint albérlő lakott Ruschkeéknál, mert hát a majorátus elnyeréseig maga is csak szegény ember — és igy ismerkedett meg Hildával. Most aztán sorra jönnek a bárói család tagjai, hogy kikémleljék, hogy milyen leány is az, a kit Egon szeret. Eljön Ludolf is, a ki Ruschkéban felismeri volt tisztiszolgáját. A nemes szivü, jókedélyü báró oly jól érzi magát a szegénysorsu emberek társaságában, hogy velük iszogat, majd dalra gyújt, sőt végül maga készteti Egont arra, hogy tegye meg, a mit még eddig nem tett és a mit a családi tanács határozata szerint nem is lett volna szabad megtennie: kérje meg formálisan Hilda kezét. Igen ám, de most meg a Ruschke család tart családi tanácsot, persze kedvező eredménynyel. A mikor a Wollien-csaléd gfgös tagjai benyitnak, rémülten látják, mi történt. Harmadik felvonás. A Wollien bárók kastélyában vagyunk. Egon megmutalja birtokát Hildának. Ma fog a bárói család végleg dönteni. A döntés Ludolf szavazatától függ. Ruschke érzi, hogy a Woliienek némelyike lenézi és talán éppen ő áll útjában fogadott leánya boldogságának. Távozni akar, de Ludolf marasztalja a derég öreget és szavazatával eldönti a kérdést, ugy, hogy a tiltó paragrafust egyelőre felfüggesztik és Egon elveheti Hildát. FŐVÁROSI ORFEUM Budapesti képek. Nagy, kiállitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét irták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik szinház előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. • Tarka Szinpad. Szemléltető oktatás Ez a czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-té\e Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Színpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanarné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőiangu előadásban mutatják be tehetségük legjavát. NAGY ZSIGMOND Budapest, Ujvilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) 1 A> egéai hftzban. Teleion 17—77.