MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)
1905-03-07 / 66. szám
1905. márczius 6. 3 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 7. A Magyar Királyi Operaház-ban ma kedden és csütörtökön Alföldi Irén vendég lép fel Lohengrin-ben és A walkür-btn. Szerdán Romeo és Juliá-t adják ifjúsági előadásban. Szombaton Mária, Szabados és Szendy nagy sikert ért dalmüve kerül szinre harmadszor. A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Wolfncr Pál: Olga czimü 4 felvonásos társadalmi színmüve lesz, melyre most készül a szinház müvész-személyzete. Az újdonság főszerepeit Lenkey Hedvig, Helvey Laura, Paulay Erzsi, Gál, Pethes, Ivánfy, Gabányi, Dezső, Rózsahegyi, Molnár és Hoiváth Zoltán fogják játszani. Az újdonság bemutatója már előre a legnagyobb érdeklődést kelti. A szinház e heti műsorán a legnagyobb vonzóerejü darabok szerepelnek. * A Vigszinház-ban ma negyedszer adják A szinház ördögé-i. Szécsi Ferencz mulatságos vígjátéka az első három előadás alatt fokozódó tetszésre talált, úgyannyira, hogy tegnap már délelőtt kapkodták el az összes jegyeket és az egész est a valódi nagy siker tünetei közt folyt le. Hegedűs Gyula vezetése mellett a komikusok egész serege, Szerémy, Vendrei, Tanay, Balassa, Rónaszéki, Győző, Sarkady, Bárdi valamint a drámai primadonna / szerepében Haraszthy Hermin, úgyszintén Hegedüsné, mint nagyralátó szobalány, juttatták érvényre a darab vidám ötleteit és bohózatos helyzeteit. Varsányi Irén, Gazsi Mariska, Góth és Fenyvesi alakításai is jelentős tényezői a sikernek. A darab nagy vonzóerejére > való tekintettel vasárnap este is az Arany patkó | helyett A szinház ördögé-t adják. Kadelburg j népszerű darabját pedig vasárnap délután megismétlik. * A Magyar Szinház-ban már befejezéshez közelednek Rajna Ferencz nagy revüjének, az Ex-lex-nek előkészületei. Smeraldi Czézár, az Opera balletmestere is elkészült már a tánczok és nagyobb fölvonulások betanításával. Ezek közül leghatásosabb: a női lovasrendőrség és jogászság ballabiléje, a sétatéri galambok és verebek énekes tánczszáma, a nemzeti hadsereg díszszemléje és a magyar föld termékenységének ragyogó csoportozatai. A csoportos fölvonulásokon kivül még számos tánczos kettős terczet és kupié is van a darabban, a melyeket szintén Smeraldi tanított be. Az igazgatóság az Ex-lex bemutatóját keddre, márczius 14-ikére tűzte ki. Jegyek már válthatók a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. Az előjegyzett jegyek a pénztárnál borítékban vannak s csütörtök reggelig tartatnak fenn, azután ezek is eladásra kerülnek. A Királyszinház-ban a János vitéz-nek, Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz daljátékának ezt a hetét egy ujabb, immár az ötödik jubileum teszi nevezetessé. A jövő vasárnap délutánján ér el ugyanis a János vitéz százhuszonötödik előadásához, a melyet rendes esti helyárak mellett tartanak meg. A czimszerepet Fedák Sári fogja játszani, a kinek művészi alakítása legkiválóbb erőssége a folyton zsúfolt házakat vonzó darabnak. A százhuszonhatodik előadáson, mely ugyanazon nap, vasárnap este lesz, Fedák Sári pihenése czéljából uj János vitéz lép a közönség elé és pedig férfi alakjában. Ezen az egy estén ugyanis Bagó eddigi személyesitője, Papp Miska játssza el a czimszerepet. • A Népszínház a felelevenített Koldusdiákkal, melynek zajos, nagy sikeréről már számot adtunk, hosszú életű müsor-darabot nyert. A klasszikus Millöcker-opexett tölti be a szinház egész e heti műsorát s igy a Népszínház a telt házak hosszú sorának néz elébe. Blaha Lujza jövő vasárnap délután Az ingyenélők-ben lép fel. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 7 Hirek az Operaházból. A Magyar Királyi Operaház-ban vasárnap, e hó 12-én A nürnbergi baba előadásán fog bemutatkozni a közönségnek, mint szerződött tag Kiss Klára, a zeneakadémia jelesen végzett növendéke. — Érdekes premier lesz vasárnaphoz egy hétre, márczius 19-én az Operaház-ban: ifj. Toldy László Sigrid czimü egyfelvonásos dalmüve kerül ekkor bemutatóra. Az opera szövegét is a fiatal magyar komponista irta. Ezen a premieren fog, mint dirigens bemutatkozni Lichtenberg Emil, az Operaház szóló-korrepetitora, a ki külföldön már szép sikereket aratott, mint karmester. Magyar darabok a Nemzeti Sziliházban. Somló Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója, a mult vasárnap a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületé-nek első közgyűlése alkalmából emelkedett hangú levelet intézett az uj egyesület vezetőségéhez, melyben a nagy czélok elérésére hivatott egyesület és a színházak közös, együttes működéséről irván, elsőrendű fontosságúnak jelezte a magyar szerzők darabjainak kultiválását az ország első színpadán. A Nemzeti Szinház igazgatója nemcsak szóval és Írásban hangoztatja a hazai drámairodalom minden módon való fejlesztésének és emelésének szükségességét, de tettekkei is bizonyítja, hogy program injának erre a pontjára nagy súlyt helyez. Ez idő szerint a vezetése alatt álló müintézetben nem kevesebb, mint négy uj magyar darabból folynak az előkészületek és ha eddig is, a szezon folyamán, a magyar darabok dominálták a Nemzeti Szinház játékrendjét, ugy ezentúl — a szezon hátralévő részében — valósággal csakis magyar darabokból fognak alakulni a műsorok. Mert most sorjában egymásután négy magyar szerző fog szóhoz jutni a Nemzeti Szinház színpadán. Az első a sorban uj ember: Wolfner Pál, a kinek Olga czimü társadalmi színmüve lesz a Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága. Azután egy másik fiatal magyar drámaíró: ifj. Hegedűs Sándor következik Ikarus czimü drámájával. A Nemzeti Szinház egyik oszlopos szerzőjének: Gárdonyi Gézának, a kiváló irónak, Zéta czimü ötfelvonásos színmüve következik ezután. Ebből is, a negyedik magyar újdonságból is már kiosztották a szerepeket. A negyedik magyar darab Szalóki Elek Parasztszivek czimü parasztdrámája, a melyről egy alkalommal már sok dicsérő szó esett azok részéről, a kiknek alkalmuk volt a darabot megismerni. Pálmav Ilka a ,,Mikádó" első próbáján. Pdlmay Ilka mostani nagyérdekü néhány estére terjedő vendégjátéka alkalmával tegnap jelent meg először a Népszinház-ban, a hol a zenekar tussal, a teljes személyzet élén Vidor igazgatóval pedig őszinte lelkesedéssel fogadta. A nagy művésznő rögtön megkezdte .4 mikádó próbáit, melynek Jum-Jum szerepében lesz most ismét alkalma az ő állandó magyar közönségének művészete ünneplésére. De ezúttal egy uj apró egyfelvonásost is be fog a művésznő mutatni, Lisrat és Grisart neves franczia szerzők vidám és poétikus operettjét, a Farkas meg a bárány-1, melynek próbáit szintén megkezdték. A koldusdiák nagy sikere miatt a művésznő vendégszereplésének pontos napját csak később állapítják meg. Márczius 15-ike a Népszínházban. A Népszínház uj alkalmi darabbal fogja megünnepelni ez évben márczius tizenötödikét. E napon kerül szinre Dunay Károly Mindnyájunknak el kell menni. (Jelenetek a szabadságharczból) czimü népies színmüve a fő női szerepben Bónis Malvinnal, ki ez alkalomból lép föl először a Népszínház színpadán. A darab zenéjét régi magyar dalokból Barna Izsó állította össze. kőszínházi pletykák, Budapest, márczius 7. A házi telefon. Délelőttönként zajos hely mostanában a Magyar Szinház színpada. Ötven-hatvan hölgy masíroz jobbra-balra és készül az Ex-lex-xe, Rajna Ferencz revue-jére. A napokban a hölgyeket nagy meglepetés erte. Miközben játszottak, egyszerre csak vakitó fénysugár vetődik rájuk. Az uj reflektor volt, a melyet az igazgatóság egyenesen az Ex-lex számára készíttetett a színpaddal szemközt. Persze, hogy örültek ennek a meglepetésnek és az még fokozódott, a mikor megtudták, hogy telefon-összeköttetés is van a szinpad és a reflektor közt. Az ügyelő asztalától beszélni lehet az emeletre: ez aztán az uj mulatság! Szünet alatt megkérték Kertész-1, a szinház súgóját, hogy játszék velük egy kis telefonosdit és menjen fel a reflektor-állomáshoz, hogy nekik onnan telefonozzon. A súgónak tetszett a tréfa. Fel is ment a karzatra. A szinház ifjú szépei ugyanis egy kis összeesküvést szőttek a sugó ellen és feltették magukban, hogy telefon utján majd egy pár gorombaságot mondanak neki. Be is váltották a fogadkozásukat. A telefon-diskurzus ugyanis következőképen indult és folyt le : — Halló! Halló! — kiáltották a kagylóba a hölgyek. — Halló! Halló! — volt a válasz. — Maga ostoba! Maga utálatos! — folytatták a hölgyek. — Na, na . . . — akart válaszolni egy hang. — Csak ne beszéljen maga zsivány, maga kis betörő, maga besúgó, maga kisugó! . . . — Köszönöm hölgyeim e szép megszólításokat— hangzott hirtelen egy jól ismert hanga telefonkagylóból — ép ma van születésnapom s igazán kellemes meglepetésben részesítettek... A kis hölgyek összenéztek : a hang, a mely ezt válaszolta, nem a súgóé volt, hanem a Leszkay-é, a mozgékony direktoré, a ki fent járt a reflektornál, hogy személyesen is meggyőződjék róla, vájjon jól müködik-e ? Elképzelhető a tréfálkozó hölgyek rémülete, a mely erőt vett rajtuk, mikor a direktor hangját megismerték. A direktor szerencsére szellemes ember és az Ex-lex próbáinak pompás menetére való tekintettel — megbocsátotta a rosszul sikerült tréfát. Tartarin. Felvonásközben. Budapest, márczius 7. A pazarló Vidor. — Két távirat. — Pálmay Ilka vendégfellépése a Népszínházban olyan esemény, a melynek előzményeiről is érdemes beszélni, főkép akkor, ha a nagy művésznő maga mond el egyet-mást a vendégszereplést megelőző tárgyalásokról. Tudniillik ő mesélte el a minap a következő kedves apróságot: — Annyi sok volt a dolgom legutóbb mindenfelé, s ugy angazsálva voltam Bécsben és másutt a legkülönbözőbb hangversenyeken, hogy sokáig kellett gondolkoznom a fölött, vájjon mikor jöjjek el az én szeretett jó budapesti közönségemhez. Vidor tata pedig sürgette az ügyet s én végül határoztam lejövetelemet illetőleg. Még csak arról volt szó, milyen darabban lépjek fel ? Vidor teljesen az én tetszésemre bizta az ügyet. Végül a következőket táviratoztam a direktornak: „Talán jó volna a Mikádó ? — Nem sokáig kellett várnom a válaszra, mert még az nap megkaptam Vidor táviratát a következő szöveggel: „Életrevaló eszme!" — Nos, mondják — folytatta mosolyogva Pálmay, — nem tékozló ember az a Vidor? Nem lett volna elég, ha ennyit táviratoz?
