MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-28 / 87. szám

1905. márczius 27. 242 nemzeti színház. »A boszorkány« szövege. /. felvonás. Történik 1536-ban a sfanyo. inkviZiczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. • spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt. .-» spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitófán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, i ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk falják fel és eltemeti. A holttest eltünéséve Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvon is. Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat. Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypnotikus álomba ringatja. A mikor meg nt ki akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ítéletet tartanak Zoraya felelt, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a kaoitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt meptsgye, megígérték nek; i halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjéí, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Ei'kor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. FŐVÁROSI ORFEUM. Budapesti képek. Nagy, kiállitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét írták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik színház előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Tarka Szinpad. Szemléltető oktatás. Ez a czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-féle Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Szinpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanárné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. magyar színház. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki I színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ' ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex nek, mert egy találmányának értékesitésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedő t látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytén felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsz ik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét | fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. KOTSCHY ERICH azSnyeg-poroló intézete HungArla-út 94. vígszínház. »A szentbernáti barátok« szövege I. felvonás. A kolostor refektóriumában üdülnek a rend tagjai. A mig a szerzetesek szórakoznak, a gvardián előterjesztést tesz a perjelnek, hogy a szabadgondolkozásu erdész : Brinkmann heíyett, istenfélőbb embert kellene alkalmazni. Beszélnek arról is, hogy az agg apát utolsó óráit éli. Szóba kerül továbbá a két noviczius: Pál és Erhard is, a kik legközelebb teszik le a fogadalmat. Pálról kedvezőtlen dolgokat hoz hirül a gvardián. Erhard, az alattomos, álszenteskedő klerikus meg is erősiti a híreket. Pál nemcsak olvassa a szabadelvű müveket, a milyen a Bölcs Náthán, de ir is. A perjel ezért meginti Pált. Erhard közben ismét kémkedik Szaléziusz czellájában, a miért Szaléziusz haragosan kérdőre vonja, de a perjel ebben az esetben is Erhard pártjára áll. Pál elkeseredve látja ezeket. Ha nem volna anyja hő óhaja, nem is lépne be a szerzetbe. Már arra gondol, hogy nem teszi le a fogadalmat, a mikor hazulról levelet kap, a melyben megírják neki, hogy anyja súlyosan beteg. Elhatározza, hogy meglátogatja anyját. II. felvonás. Döbler esztergályos, Pál atyja, önző ember, a ki mindig magára gondol és főleg testi jólétével törődik. A felesége pedig szintén önző, de inkább a túlvilági jólétére gondol és e végből arra törekszik, hogy nemcsak fia lépjen a szerzetes rendbe, de a leánya is menjen a kolostorba. E miatt arra akarja kényszeríteni Margitot, hogy szakítson Richterrel, a jegyesével. A leány kétségbe van esve és elpanaszolja buját a hazatérő Pálnak. Pál ekkor elhatározza, hogy feláldozza magát. Megígéri, hogy leteszi a fogadalmat, de csak ugy, ha a szülők nem állnak Margit boldogságának útjába. III felvonás. A rend tanácstermében gyülekeznek a barátok. Arról tanakodnak, hogy fel lehet-e szentelni Erhardot és Pált. A gvardián Pál ellen szól, de a fenkölt lelktlletü Meinrad és az agg Fridolin megvédik az ifjút. Beront a terembe Brinkmann erdész, és kérdőre vonja a rend urait, hogy miért bocsátották őt el. Keményen visszautasítják követelőzését. Egyetlen vigasza az apát. De megcsendül a lélekharang. Az apát meghalt. Brinkmann meg van törve: egyetlen barátját vesztette el. IV. felvonás. Készülnek a felszentelésre. A kolostor kertjében nagy a sürgés-forgás. Megjöttek Pál rokonai is. Pál belenyugodott már sorsába, a mikor egy szörnyű eset ismét megzavarja. Brinkmann erdész mégegyszer próbálkozik, hogy megtarthassa állását. A mikor azonban megtudja, hogy az állás már be is van töltve, kétségbeesésében öngyilkossá lesz. V. felvonás. Fridolin atya czellájában vagyunk. A templomból behangzanak a felszentelési ünnepély énekei. Át is láthatnak a templomba. Egyszerre nagy zavar támad. És berohan Pál. Nem tette le a fogadalmat. Nem birja magát rászánni, és letépi a reverendát. Döbler dühösen megy neki fiának, de már minden késő. Pál kivonul a zárdából, és utána hangzik Meinrad sóhaja : — Bárcsak veled mehetnék én is! FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párisban első dijat nyert fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébct-körut 60 I. •«, Fogorvos : löfflir Eni. Teknikai főnök: (misiai S. Tanos plombák 3 kor .-tói, foghúzás érzéstelenitve 2 kor-ért Fogad: reggel 8-tól e*te 8-ig Vaaár- éa ünnepnapokon ia Méraékelt árak. — Réazletflzetéare ia. A SCHMIDTHAUER-féle Xgmándi keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágya hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserű vizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30