MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-03 / 62. szám

2 1905. márczius 1. M. RiR. OPERAHÁZ. A »Jancsi és Juliska« sövege. Első felvonás. Szegényes kunyhó belseje. A beren dezés nagy nyomorra vall. Jancsi szülei parancsából, kik nincsenek honn, seprűt fon, Juliska harisnyát köt. Mindketten igen éhesek, mert már hetek óta nem ettek egyebet száraz kenyérnél Éhségükön kedves gyermek­dalok eléneklése által igyekeznek enyhíteni. Juliska azt is tudja, hogy a szomszédasszony egy csupor tejet hozott ajándékba, a melyről nem is késnek a pillét lenvalni. E felett nagy az öröm, tánczolnak, ugrándoz­nak, bár Jancsi »nem szívesen lánczol olyan kisasszo­nyokkal, a kiknek lyuk van a harisnyájukban«. Haza­térő anyjok is rajta kapja őket játékuk közben s most, bár sietve elfogl Iják dolgozó helyüket, előkerül a szegletből a seprő! Futni igyekeznek anyjok elől, az üldözőbe veszi őket s midőn csapást mér reájok, nem az ügyesen kisikló gyermekeket, hanem a tejesbögrét találja. A gyermekeknek most megparancsolja, hogy menjenek az erdőbe földiepret szedni, maga kétség­beesett fájdalommal egy székre rogy Férje vigan — s kissé ittasan — hazatér. Jókedvét dalban motiválja. Eladta minden készletét és bevásárolt a konyhára is egyet-mást. Majd aggódva halija, hogy a gyermekek az erdőbe mentek egyedül. Hiszen az veszélyes lehet, mert ott tanyázik a vasorrú bába, a ki megeszi a gyermekeket! Ijedten indulnak mindketten keresésükre. Második felvonás. Az erdőben Jancsi földiepret keres kosárkájába. Juliska tölgyfüzért fon. Midőn Jancsi előkerül teli kosarával, megszólal a kakuk. Gyermek­babona szerint most nyelni kell valamit. így. miután a kakuk sokáig szól, csakhamar megeszik mind a földi­eprüket. Most újra elölről kell kezdeni, de egyszerre beesteledett. Jancsi reszketve vallja be, hogy nem tudja az utat hazafelé. Görcsösen egymásba kapasz­kodnak. Mindenféle rémalakok látása gyötri őket, különösen pedig saját kiáltásuk visszhangjától rémülnek meg. Ekkor jő Altató bácsi, port hint szemükbe, mitől elálmosodnak. A gyermekek szépen letérdelnek, el­mondják esti imájukat s egy fa tövében — egymást átkarolva — elalusznak. Az ég megnyílik, tizennégy angyal leszáll, körülfogja őket és őrzik álmukat. Harmadik felvonás. Ugyanott. Reggeledik. Harmat bácsi felébreszti a gyermekeket. Juliska mindjárt fel­felcbrcd és felkölti Jancsit is. Elmondták egymás­nak álmukat, a tizennégy angyallal. Midőn egyszerre hátrafordulnak, a sürü köd felszállt és előttük áll a vasorrú bába hajléka, mely kivülről mézeskalács­csal van kirakva. A gyermekek nagyon megörülnek. Még nem értik, hogy mirevató balról egy nagy kemen­cze, jobbról pedig egy ketrecz. A nyalánkság vágya odacsalogatja őket a mézeskalácshoz s szinte lopva lecsípnek egy darabot. A vasorrú bába mindjárt rá megjelenik, hátulról kötelet vet a Jancsi nyakába s beviszi a ketreezbe. Juliskának kell fivérét etetni, hogy jó kövér legyen. A boszorkány vigan járja a seprö­tánezot és a tüz után néz. Midőn a lángok már jó magasra lobbantak, kivezeti Jancsit s felszólítja Julis­kát, nyissa ki a kályhaajtót. Juliska igen ügyetlennek teszi magát s kéri a boszorkányt, nézné meg ö; midőn pedig az a kályhához megy, a Jancsi segítségével meg­forja <s beledobják a tűzbe, a hol megég; ezáltal az ed'l arázsolva tartott kis fiúcskák és leánykák is fett'jbddulnak. Juliska a boszorkány varázsvesszőjével telje» öntudatra ébreszti őket. Ujjongó körtáncz. A gyermekek öröme teljes lesz, midőn a keresésükre indult szülők is megtalálják őket. Most együtt vigadnak a megmentett gyermekekkel. A tüzböll előkerü a vas­orrú bába összeégett teste. Gúnyos táncz. A második elvonásbeli ima bekezdő taktusainak ismétlése, előbb ma, majd tánezritmu ban. Első angol zongora-terem Zeitter J. Winkelmann Budapest, Parisi-u. 2. félemelet, Váczi-u. sarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetii zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és hasz­nált állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhirü amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. „KEGYIILKT" Entreprise des Pompes Funébres ta!M«ku4-uit*nt huUaszáUitó-Táll.lai B*é*p«*t, IX., Ferencz-kSrnt 24. Píssm és tfjvisrt t*Metét»k«t és huilsstállitásr.kai r.nd.« « IsgJotálvMiM érákon TEL-KOM 53-S »A törpe gránátos« szövege. Ünnepi diszt öltött savoyai falu. Déli harangszóra vár csak a falu népe, hogy mun­káját abba hagyva, jó kívánságait fejezze ki Gáspárnak, a polgármesternek, a kinek a neve­napját ünneplik. Az ünnepi hangulatot csak az zavarja, hogy korán reggel megérkezett a sorozó­bizottság is. Laura, Georgine, Lujza, Amália és vőlegényeik. Lőrincz, József, Lénárd és Péter szokás szerint ezen a reggelen is össztjönnek a polgármester háza előtt, s boldogok, hogy a névnap megint itt van, tánczolhatnak es hosszabb ideig együtt lehetnek. Csupa verőfény, mozga­lom minden körülöttük, de az öröm hamarosan egcsappan, a polgármester rendelete szerint megkezdődik a sorozás. A négy vőlegény pedig t atonaköteles. A hosszú katonáskodás fáradal­mai, az esetleges háború borzalmai szomorúság­gal töltik el a szerelmesek szivét, az elszaka­dásba nem tudnak belenyugodni. Hirtelen cselt eszelnek ki erre, hogy valami testi fogyatkozást zinlelnek. József ugy tesz majd, mintha min­den izülete ki lenne ficzamodva, Péter mindkét lábára béna, Lénárd mankóval jár, Lőrincz . . . Lőrincz pedig törpe lesz. Mindez sikerül, annál is inkább, mert a legények nem abból a falu­ból valók. A hegy felől megjön egy csapat ujoncz, a daliás Waiter-őrmester a polgármester jelenlétében soroz, a vőlegények közül a három első könnyen szabadul, aztán általános derült ség között megjelenik egy gránátosnak öltözött komikus törpe, a ki követeli, hogy soroznák be. Persze, kinevetik és őt is visszautasítják. A szerelmesek magukra maradva, alig férnek a bőrükben, ujjongva tánczolnak és csak későn veszik észre Waltert, a ki arra vetődött. Hiába akarnak a legények újra nyomorékká alakulni, turpisságuk kisült, az őrmester felháborodva be­sorozza és elviszi őket, hiába kérlelik a leányok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mulató istenek« szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásért és segítségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatá­rozza, hogy egy sláger operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt tétlen, iudom*st szerezve isteni férje ujabb ka­! landjáról. Titokban felölti Alkmene alakját, hogy I a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Ámphitrion alakjában , kurizál az igazi Ámphitrion feleségének, Alkmenó­nek, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junó. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa ; képében udvarol a Sosias teleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Ámphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak. Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra találnak. II. felvonás. Ámphitrion tisztjeit és a görögöket tanuságtételre hivja föl személyazo­nosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak és kisüti, hogy Ámphitrion képmása nem más, mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töl­tötte az éjt. Az igazi Ámphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó fölfedezi magát s Ámphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet. PUR GO NEMZE TI SZÍNHÁZ. »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a spanyol inkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halál­büntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt. A spanyolok felakasz­tottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitófán. Senki sem meri elte­metni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk falják tel és eltemeti. A holttest eltünéséve Zorayat gyanusitják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány irár.t. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. IL felvonás. Mór palota Toledoban. Pala­cios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat. Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hyp­notikus álomba ringatja. A mikor meg :nt ki akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ítéletet tartanak Zoraya felelt, a ki, hogy meg­mentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a kapitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára ukarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő ment­heti meg. Hogy ezt megtegye, megigérték neki a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjét, de azért mégis meg­akarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány meg­csókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a Két szerelmes holtan rogy össze. Dr. RENNER VIZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, YII, Videró-utczH 4. bz. (Telefon í>55.j Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromos­gyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydroihorapia, el ktromoa fényfOtdők izen.- va. fürdők, for. 0 légfürdők, vlbracziós massage stb. - Kívánatra prospektus. FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készí­tett s Párlsban első dijat nyert fogsorok azon­nal megszokhatók és rágásra kitűnően használha­tók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet-körűt 50.1. em. Fogorvos : Löfflor Emil. Teknikai.fönök: Crosiminn S. Tanos plombák 3 kor.-tói, foghúzás érzés­telenitve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8-tól eete 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is. Mérsékelt árak. — vé«zle»fl»ete«i r ie. A SCHMIDTHAUE R-féle keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb nyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágya hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis iiveggi I 30 Igmándi

Next

/
Oldalképek
Tartalom