MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)
1905-03-26 / 85. szám
1905. márczius 26. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki jzinigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmény. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a rnagéntudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is meg|eletiik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsz ik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. FŐVÁROSI ORFEUM. Budapesti képek. Nagy, kiállitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét irták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és I igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik I kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy ! sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik szinház előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Tarka Szinpad. Szemléltető oktatás Ez a czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-iéle Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Szinpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanárné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. I „MANUMOLLI^ 1 Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hóehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára .80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyógysztrtsz BUDAPES T— BUDAFOK. Kapható: Tőrök József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az .Opera* gyógyszertárban Andrássy-ut 26. AV« Eladok és veszek \ Urasági bútorokat, d: teljes lakberendezéseket, angol börbutorokat, mahagóni és rézbntorokat, perzsa- és smyrnaszönyegeket^íBggönyöket,; olajfestményeket, gázéi villamos-csillárokat. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúinak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröine, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját ós mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szivvel, kinzó fájd alommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük köíös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett lluskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtünik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérorúzágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig •íratva a maga elvesztett boldogságit, lej • patak partjára. afl9989be0989®®89969®9ss9 6< w 9e999 8b © i I I saját készltményü czlpöraktára. f Budapest, Erzsébet-körut i2. (a Newyork palotával szemben.) Olosé szabott árak I Tartós minőség 1 ízléses kivitől I §©©9S>®S3?a©©3S®®® 3®©0®®S9®00®3 33S® lehnet Armin NAGY ZSIGMOND SÄ Budapest, Ujvilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) A. ege«i hájban. Telefon 17—77.
