MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-25 / 87. szám

2 1905 márczius 25. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 25. A Magyar Királyi Operaház személyzete most Zichy Géza gróf Nemó czimü dalmüvének a bemutatására készül. A darab előjátékból és három fölvonásból áll. Színhelye Rákóczi udvara, nagy szerepe van benne magának a fejedelemnek is. A romantikus szöveg hőse egy renegáttá lett magyar főúr fia, a ki származását eltitkolva, mint hegedűs él Rákóczi udvarán. O a Nemó. A szerző szerint ő az a névtelen hegedűs, ki a Rákóczi-nótát irta. Az újdonság zenéje, a tárgynak megfelelően, elejétől-végig magyar. A czimszerepet Arányi Dezső, a fejedelem szerepét Takács Mihály énekli A. női szerepekben Vasquezné, Krammer Teréz, Ambrusáé lépnek föl. A szinház gyönyörű díszletekkel és pompás kiállítással mutatja be az operát, mely iránt már most is szokatlanul nagy a közönség érdeklődése. * A Nemzeti Szinház-ban Farkas (Wolfner) Pál Olga czimü színmüve tegnapi premierjén igen szép sikert aratott. A fiatal szerző darabját érdeklődve hallgatta a közönség és őt minden felvonás után többször a lámpák elé szólította. A sok tapsból kijutott a kitűnő szereplőknek is: Lenkei Hedvig, Pethes, Ivánfi, de a többiek is mind megérdemelt sikert arattak. * A Vígszínházban ma és holnap összesen négy előadás lesz. A két estén A szentbernáti barátok-ai, Ohorn Antal szenzácziós darabját adják. Ma délután a Diákélet, vasárnap délután pedig az Aranypatkó kerül szinre, mérsé- i kelt helyárakkal. ! * A Magyar Szinház-ban az Ex lex első tiz előadásán már teljes erővel bontakozott ki az a nagy siker, a melyet Pajna Ferencz magyar revüjének a sajtó a bemutató után egyetértelmüleg megjövendölt. A zsúfolt nézőtéren esténhént sok főúri és polgári család jelenik meg fiatal leányokkal, azonkívül nagyon sok képviselő nézi a darabot, s a hatás mindenkor egyformán lelkesítő és nagyarányú. Az Ex lex ma, szombaton és holnap, vasárnap két-két előadásban kerül szinre, mindenkor rendes helyárakkal. Elővételi dij a délutáni előadásokra nincs. * A Kiiályszinház-ban a János vitéz holnap délutáni előadásban kerül szinre, mérsékelt helyárakkal. Este János vitéz-1 Fedák Sári játssza. — A Királyszinház igazgatósága ujabban a szinház tagjai sorába szerződtette Szilágyi Ida, Pédei Szidi, László Rózsi és Hudák Juliska színésznőket és Gyárfás Ödön színészt. Környey Béla, a ki eddig a buda-temesvári társulat kedvelt tagja volt s a ki már tavaly szerződött a Királyszinház-hoz, április közepén kezdi meg működését. * A Népszinház-ba tegnap este diadallal vonult be Pálmay Ilka, a kit óriási ovácziókkal fogadott a közönség és innepelt az egész est folyamán. Rajta kivül zajos sikere volt Ledöfsky Gizellának, Székely Íréinek, Petráss Sárinak, Kovács-nak, Újvári-nak és Pintér-nek. A diva vendégszereplése A mikádó-ban és A farkas meg a bárány kettős szerepében tölti be a jövő hét egész műsorát. Holnap, vasárnap délután Blaha Lujza lép fel A toloncz-ban. Budapesti premierek. Budapest, márczius 25. i. „Olga." — A „ Nemzeti Szinház" nézőteréről. — Volt valami sajátságos a Nemzeti Szinház nézőterének közönségében. Mintha nem a rendes premierközönség lett volna egészen, hanem sokan azok közül is, a kik a Vigszinház-ba szoktak járni. Ez a körülmény már a hangulatban is megérződött, a mely tegnap valamivel izgatottabb volt, mint máskor. Ez a lipótvárosi lelkek izgalmát jelenti, mert természetes, hogy a Vigszinházi publikum nagyobbára a Lipótvárosból kerül elő. Farkas (Wolfner) Pálnak, tehát még darabján kivül is van egy érdeme: hogy a Nemzeti Szinház premier-nézőterét kissé változatosabbá tette. Sokan ismerhették a közönség köréből a fiatal szerzőt, mert a fent emiitett izgatottság még előadás előtt ott ült a legtöbb néző arczán. Csak a páholyokban voltak láthatók a megszokott arezok. Wodianerek, Dollinger tanár, Somló igazgatóék, dr. Fraenkelék, Arany Lászlóné Gyulai Pállal, Jellinekék, Csekonics Endre gróf, Vészi József országgyűlési képviselő és családja és még nagyon sok ismerős volt látható a páholyokban. A mi azonban nagyon érthető, az a szerző izgatottsága volt. Máskor ez fel sem tűnik s a tapsoló közönség előtt megjelenő boldog szerző halvány, vagy lázasan piros arcza közömbös és hideg szivekre talál. Az Olga szerzője azonban kissé tragikomikus helyzetbe került az egyik felvonásnak a végén. Miután vagy nyolezszor kitapsolták, a tapsvihar még mindig nem szűnt meg. S ekkor történt a baj. Farkas Pál szerényen és félénken hajlongott a földszint felé, a mely szüntelenül tapsolt. Egyszerre csak a háta mögött szép lassan legördült a vasfüggöny, s a szerző ott áll a rivalda lámpáinál,'; sem előre sem hátra nem tudott mozogni. Csak hajlongott s a nézőtéren hangos derültség kisérte a tapsokat. A kissé kellemetlen helyzet csak néhány pillanatig tartott, mert a tévedésből legördült függöny ismét felgördült s a boldog szerző ismét távozhatott. Orlando. ii. Pálmay-est. — A „Népszínház" tegnapi előadásáról. — Tout Budapest ott volt tegnap este a Népszínház páholyaiban és földszintjén, de hamarosan azt is konstatálnunk kell, hogy ennek az egész Budapestnek is inkább a — szebbik fele. Asszonyok és leányok — az igazi nagy művésznők igazi és őszinte bámulói — hódoltak tegnap este Pálmay Ilkának, a ki ugy tartotta bevonulását a Népszinház-ba, mint a hogy fejedelemasszonyok térnek vissza, hoszszabb távollét után, szerető, hü népeik körébe. Haza jött ismét Pálmay Ilka és a Népszínház nézőterén megint végigviharzott a jól ismert, hamisittatlan Pálmay-láz. Ennek a láznak csak egy hőfoka van: perzselő, de üditő is egyszersmind. Harmincz újság zengi ma reggel Pálmay lika dicsőségét, a melyet ezer uj színben megelevenedett Yum-Yumjával és egy remekbe készült uj szereppel aratott. Huszonöt perez alatt — mindössze eddig tart A farkas meg a bárány előadása — egy klasszikus alakítással gyarapodott Pálmay lika repertoirja. Csudájára kell, hogy siessen az igazi, nagystílű operettművészet minden barátja. Friss és illatos levegő csapott a színpadról a nézőtérre. Az operett csudálatos derűje. És a Pálmay Ilka nagyságát szinte mindennél ékesebben jellemzi, hogy az ő színpadot betöltő nagy művészete daczára A mikádó ensemblejából áradt ez illatos operett-hangulat. Véle és mellette arattak nagy sikereket. Ledofszky Gizella pompázó énekművészeiének, Ötletes játékának, Székely Irén szemrevaló és énekben perfekt Nanki-Poo-jának, Petráss Sárika bájos, üde alakításának a Pálmay Ilka szomszédsága adott külön, ünnepies reliefet és a többiek is: Pintéi, Kovács, Újvári, Kiss Mihály méltók voltak a nagy partnerhez. A közönség — a szép és elegáns premierközönség — jutalmazó kedvének kielégítésében találta örömét az egész forró és zajos estén. A zugó tapsokat — ugy vettük észre — mintha legsűrűbben a baloldal egyik földszinti páholyából kezdték volna meg. Ott ült — a látcsövek kereszttüzében — Márkus Emilia, minden szám után tapsra emelvén fehér keztyüs kis kezét. Mosolygó szemekkel, kipirult arczczal. .Szívből ünnepelte egy kongeniális hatalmas müvész-egyéniség diadalát. —Y.— A kulisszák mögül. Budapest, márczius 25. Fedák Sári visszavonul a színpadtól. A budapesti színházi közönséget bizonyosan fájdalmasan fogja érinteni a szenzácziós — bárha nem meglepő és váratlan — hir, mely arról szól, hogy Fedák Sári a Királyszinház ünnepelt primadonnája az idei szezon végével megválik a színpadtól és férjhez megy egy ismert nevü mágnáshoz. A művésznő elhatározása tudvalévően nem ujkeletü, nem máról holnapra született. De most már — minden jel arra vall — végleges Fedák Sári április hatodikáig játszik most a Királyszinházban a János vitéz-ben, melynek utolsó tiz előadását a jövő héten kezdi hirdetni a szinház. Április hetedikén hosszabb szabadságra megy a művésznő, azután visszatér Budapestre, hogy kreálja Gárdonyi Géza: .Fehér Anna czimü drámájának a czimszerepét. Májusban lesz a Bob herczeg reprize a Királyszinház-ban és ennek az operettnek czimszerepében fog véglegesen elbúcsúzni Fedák Sári a budapesti közönségtől. (Igy irja ezt a „Pesti Napló" mai száma. A szerk.) Színházi pletykák, Budapest, márczius 25. Ki lesz az apát? — Egy aktuális élez. — Mert hát titka is van A szentbernáti barátok-nak. Egészen rendben van, hogy Pál testvér az utolsó pillanatban kiugrik a revere idából, abban is megnyugszunk, hogy Richter asztalos azért elveheti Margit kisasszonyt, az erdészt is eltemetik, de egy nagy kérdés marad megoldatlan, ki lesz az apát? A perjel, a kit Kaz liczky annyi méltóságos korlátoltsággal személyesít, tudvalevően kortesutra indul a sima nyelvű, alattomos Simon atyával szemben, a kinek szerepében Fenyvesi Emil a legtökéletesebb alakítást mutatja be. Igen ám, de ha szereznek is szavazatokat, vannak befolyásos szerzetesek, a kik mind a kettőjük ellen dolgoznak. Meinrad atya, a kinek lelkes beszédeivel Hegedűs Gyula estérőlestére az úgynevezett nyilt tapsok özönét szerzi, aligha lehet apát. A madarászó Szervácz atya rászavazna ugyan, de a többiek nagyon is heves vérmérsékletünek tartják. Aztán meg maga is idegenkedik attól, hogy szabadabb helyzetét felcserélje olyannal, a melyben sokkal nagyobb zárkózottságra volna ítélve. A Balassa Jenő remek Fridolin páterje nem vállal apátságot. Hiszen már előbb is megkaphatta volna a mitrát, de elhárította magától. Erhard testvér csak az ötödik felvonásban lesz páterré, túlságosan fiatal és akármilyen jól is játssza Bárdi Ödön, még nem jöhet kombináczióba. Vendrey Ferencz Szervácza többet gondol verebekre, mint apátságra. Sarkadi Aladárt a hirtelen haragja teszi alkalmatlanná. Komolyabb jelölt volna a gvardián, a kit Rónaszéky Gusztáv játszik. Ez a derék páter jóban I van mindenkivel, helyesel mindenkinek, nem vész össze senkivel. Opportunus, jómodoru, nem tolakodik előre. De a perjellel szemben nem mer jelöltséget vállalni. Ki lesz hát az apát? Tanakodtak egyik este a művészek Hegedűs öltözőjében. — Én tudom, mit fognak csinálni, — szólt Fenyvesi. — Mit? — Választanak majd — egy átmeneti apátot! Novicius. Felvonásközben. Budapest, márczius 25. Az instrukezió. Közeledik a virágvasárnap és nemsokára megtartják a szinészkongresszust. Már most is eleven az utcza, főkép a Kerepesi-ut vidéki szinészektől. Ilyenkor tömérdek vidéki színházi történet ! kerül napvilágra, a melyek között nem az utolsó