MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-23 / 82. szám

1905 márczius 23 7 MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. Ripka Lenczi 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment. mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint szinészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már R'pkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megielenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. FŐVÁROSI ORFEUM. Budapesti képek. Nagy, kiállitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét írták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárná! már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még színpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik szinház előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Tarka Szinpad. Szemléltető oktatás Ez a •czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-ié\e Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Szinpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanárné kalandja, rendkívül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. l „MANUMOLLIN." ] | Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt hó- I Í

ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyigysztrtsz BUDAPES T— BUDAFOK. Kapható: Török József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az *Opera< gyógyszertárban g Andrássy-ut 26 pt r trtnwi;.—» VÍGSZÍNHÁZ. %,/urt/ xxla/t áa£ ahtldo/ fejfájás nath* •sítduiti dcen. KRPHRTO MINDEN G Y OG Y SZE-R TKRBRN! j « »A szentbernáti barátok« szövege. I. felvonás. A kolostor refektóriumában üdülnek a rend tagjai. A míg a szerzetesek szórakoznak, a gvardián előterjesztést tesz a perjelnek, hogy a szabadgondolkozásu erdész: Brinkmann helyett, istenfélőbb embert kellene alkalmazni. Beszélnek arról is, hogy az agg apát utolsó óráit éli. Szóba kerül továbbá a két noviczius : Pál és Erhard is, a kik legközelebb teszik le a fogadalmat. Pálról kedvezőtlen dolgokat hoz hirül a gvardián. Erhard, az alattomos, álszenteskedő klerikus meg is erősiti a híreket. Pál nemcsak olvassa a szabadelvű müveket, a milyen a Bölcs Náthán, de ir is. A perjel ezért meginti Pált. Erhard közben ismét kémkedik Szaléziusz czellájában, a miért Szaléziusz haragosan kérdőre vonja, de a perjel ebben az esetben is Erhard pártjára áll. Pál elkeseredve látja ezeket. Ha nem volna anyja hő óhaja, nem is lépne be a szerzetbe. Már arra gondol, hogy nem teszi le a fogadalmat, a mikor hazulról levelet kap, a melyben megírják neki, hogy anyja súlyosan beteg. Elhatározza, hogy meglátogatja anyját. II. felvonás. Döbler esztergályos, Pál atyja, önző ember, a ki mindig magára gondol és főleg testi jólétével törődik. A felesége pedig szintén önző, de inkább a túlvilági jólétére gondol és e végből arra törekszik, hogy nemcsak fia lépjen a szerzetes rendbe, de a leánya is menjen a kolostorba. E miatt arra akarja kényszeríteni Margitot, hogy szakítson Richterrel, a jegyesével. A leány kétségbe van esve és elpanaszolja buját a hazatérő Pálnak. Pál ekkor elhatározza, hogy feláldozza magát. Megígéri, hogy leteszi a fogadalmat, de csak ugy, ha a szülők nem állnak Margit boldogságának útjába. III. felvonás. A rend tanácstermében gyülekeznek a barátok. Arról tanakodnak, hogy fel lehet-e szentelni Erhardot és Pált. A gvardián Pál ellen szól, de a fenkölt lelkületü Meinrad és az agg Fridolin megvédik az ifjút. Beront a terembe Brinkmann erdész, és kérdőre vonja a rend urait, hogy miért bocsátották őt el. Keményen visszautasítják követelőzését. Egyetlen vigasza az apát. De megcsendül a lélekharang. Az apát meghalt. Brinkmann meg van törve: egyetlen barátját vesztette el. IV. felvonás. Készülnek a felszentelésre. A kolostor kertjében nagy a sürgés-forgás. Megjöttek Pál rokonai is. Pál belenyugodott már sorsába, a mikor egy szörnyű eset ismét megzavarja. Brinkmann erdész mégegyszer próbálkozik, hogy megtarthassa állását. A mikor azonban megtudja, hogy az állás mér be is van töltve, kétségbeesésében öngyilkossá lesz. V. felvonás. Fridolin atya czellájában vagyunk. A templomból behangzanak a felszentelési ünnepély énekei. Át is láthatnak a templomba. Egyszerre nagy zavar támad. Es I berohan Pál. Nem tette le a fogadalmat. Nem birja magát rászánni, és letépi a reverendát. Döbler dühösen megy neki fiáaak, de már 1 minden késő. Pél kivonul a zárdából, és utána • hangzik Meinrad sóhaja : — Bárcsak veled mehetnék én is! cf I Berketz István utóda Ii Vidéki mebizatások jutányosán és pontosan esz-özöltetnek. Postaküldemények czimzendók: keime-, selyemfestö- és vegytisztitógyara, Budapest, Kinizsi-utcz« 14. sz. Vidéki mebizatások jutányosán és pontosan esz-özöltetnek. Postaküldemények czimzendók: IX., Kinizsi utcza 14. Árjeygzék ingyen. Telefon 63-36. FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párlsban alsS dijat nyert fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébst-körut 50.1. •». Fogorvos: Lőffisr Emil. Teknikai főnök: íratta»« S. Tanos plombák 3 kor.-tól, foghú

zás érzés———— telenitve 2 kor-ért ——" Fogad: reggel 8-tól eete 8-ig. Vaaár- é* Qnnepnapokonia = Mérsékelt árak. — Réa

»letfl*eté»re i«. Gyűjtő-telepek: "D IV., Váci-utca 51. VI., Izabella-utca 6«. Tű., Kerepesi-öt 78. VIII., Üllöl-nt 80. sz.r^