MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-22 / 81. szám

1905. márczius 22. várszínház. »A csapodár« szövege. Első felvonás. Constance-t a férje elhanyagolja, s kalandok után futkos. Az asszony télvíz idején a vidéken villát bérel s odavonul férjének egyik rokonával, a jelentéktelen s együgyű Fridolinnal, a ki nagy titokban halálosan szerelmes Constanceba. Vendége akad: egy leánykori pajtása : Camilla a ki Constance-t évek óta nem látta, férjét pedig éppenséggel nem ismeri. Nevetve mondja el vasúti kalandját. Párisban a váróteremben egy ismerős olasz nővel találkozott, a ki rettentően csúnya s ezért folyton sürü fátyolt hord, de gyönyörű termete van. Alig ültek a vaggonba, egy ur telepedett melléjük, a ki szemeivel majdnem felfalta az olasz hölgyet. Végre az állomásra érkezett a vonat, ők kiszállnak, az idegen ur utánuk, s a kocsijukra is fel akart kapaszkodni. Camillának hirtelen ötlete támad: kihajol a kocsiból, ujjait a szájára illeszti, s a messzeségben égbe meredő három nyárfára mutat. Az idegen átszellemült arczczal igent int s tüskén-bokron át a nyárfákhoz rohan s most is ott várja légyottra őket. A két barátnő bizalmasan elpanaszolja egymásnak a sok csalódást, a mely őket házas életükben érte. Megtudjuk, hogy Camillát, a ki már egy éve özvegy, egy fiatal tiszt szereti, ő sem idegenkedik tőle, de föltette, hogy csak ugy lesz a neje, ha a tiszt szerelmét azzal bizonyltja be, hogy féltékeny lesz reá. A hölgyek szobáikba vonulnak, a mikor tönkre fázva megérkezik Champignac. Megunta a nyárfák alatt a várakozást és sejtelme sincs róla, hogy ó most a saját házában van. Camilla [belép, Champignac azt hiszi, hogy a kaland folytatódik, s a ki előtte áll az olasz nő komornája. Camilla beletalálja magát a helyzetbe s elhiteti Champignackal, hogy az olasz nő légyottra várja, s ő el is vezeti hozzá egy feltétel alatt, s ez az: ha beengedi kötni a szemét. Champignon boldogan beleegyezik, s Camilla elvezeti. Második felvonás. A villa egy másik szalonjában törénik. Camilla hosszú kerülő uton, kerten, lépcsőkön, folyosókon át idevezeti Champignac-ot, a kit a czéltalan járás-kelés elfáraszt. Kezdi unni a kalandot, s a szemkötő is feszélyezi, Camilla magára hagyja a sötét szobában. Nyílik az ajtó s belép rajta Riveroll, Camilla udvarlója, a ki csakugyan utána jött, féltékeny rá, kalandot gyanit és bosszúra szomjazik. Hosszú botorkálás után egymásba botlanak s mindegyik más szobába menekül. Camilla bevezeti a szalonba Constance-t s ide hozza a még mindig bekötött szemű Champignacot is, a ki szentül azt hiszi, hogy az olasz nő áll előtte. Camilla ügyesen vallatóra fogja, s a csapodár elárulja hogy ő szereti a feleségét — de ez épenséggel nem azt jelenti hogy meg ne csalja, a mikor ezt teheti. De a mikor Camilla azt a gyanút kelti fel benne, hogy hátha, az ő felesége is hasonló elveket vall, egyszerre kijózanodik s haza akar menni — semmi kedve léha kalandra. Ekkor toppan be újra Riveroll a ki azt hiszi, hogy Champignac CamiUával van légyotton, pisztolyt fog rá, Champignon az ablakon át menekül, Riveroll üldözi. Harmadik felvonás, Champignac hosszú hajsza után tönkremenve, összezúzott testtel, félholtan érkezik haza. Felesége megsajnálja és ápolja. Nyomában van azonban az őrülten féltékeny Riveroll, a ki tüskön-bokron át követi. Champignac most azt hiszi, hogy Riveroll a felesége kedvese, ez pedig Champignacot azzal gyanusitja, hogy vele volt Camillának légyottja. Nagynehezen kibonyolódik a helyzet s a sok félreértés kiderül. Constance megbocsát bűnbánó férjének. Camilla pedig boldogan mond igent Riverollnak, a ki fényes bizonyságát adta annak, hogy féitékeny és szerelmes. Viráébokor éttermei O (Blumenstöckl). József-tér és Fürdő-utcza sarok. Szinház után mindig friss vacsora. Társaságok részére külön termek száz személyre. Borok és sörök 10 palaczkonkint díjtalanul házhoz szállíttatnak. király színház. Arcuai szépségét! Vállam, nyakam, kara« fakérségét! Kszim finamságát! egyedül a Budai dr.-féle „gyöngyviráo-crém"aek köszönhetem. - Kis tégely » kor. Nagy tée-'" 1.30 kor. — Budapest, „Városi gyógyszer*' VáczI- és Kigy

ó-utcza sarok. nemzeti színház. Első angol zongora-terem Zeitter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Váczi-u. sarkán.) I

A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhirü amerikai önműködő zongora-készülék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. Az »Ikarosz« szövege. I. felvonás. Jaross Károly vidéki föld birtokosból a felesége: Anna, egy nagytudásu, akaraterős és kötelességhű asszony, mindenáron hires embert akar csinálni. Azzal kezdi, hogy megválasztatja férjét képviselőnek, bár Jarossnak semmi kedve sincs törni a hír és dicsőség felé, szivesebben tölti idejét csendben, méhei között. Mialatt a képviselőválasztás folyik, megérkezik Zsitvayné, egy hires szép pesti asszony, a ki immár harmadik férjre vadászik. Jarosst, a ki egykor régen ismerte, elbűvöli és most már az ő kedvéért szívesen adja magát át eszközül Anna nagyratörő terveinek. Meg is választják képviselőnek és Anna felköltözik vele a fővárosba, hogy szárnyakat kölcsönözzön neki útjához a nap felé. II. felvonás. Anna tudásával és tetterejével hires embert csinál férjéből. Ő csinálja a beszédeit, ő serkenti munkára. Mikor Jaross már nagy sikereket arat a képviselőházban és a munkásoknak is egyik vezére lesz: Jaross végkép beleesik Zsitvayné hálójába és szeretője lesz a szép, kaczér és szivtelen asszonynak. Azt hiszi, hogy most már meg tud állani a maga lábán is és vakságában tehernek érzi Anna vezető kezét. III. felvonás. Jaross szabadulni igyekszik feleségétől, hogy Zsitvaynénak és szerelmének élhessen. Anna megtudja, hogy viszonya van azzal az asszonynyal, de megbocsát neki és kész továbbra is vezetni a dicsőség felé. Jaross azonban elutasitja őt, a kitől szárnyait kapta és maga utján akar haladni. A munkások előtt kompromittálja magát, azok elhagyják, kifütyölik és Zsitvayné elszökik előle, egy vidéki ur kíséretében, Velenczébe. Anna elhagyja és ő megsemmisülve marad magára. -3 Akar szép, üde arczbőrt ? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremet I tégely 90 fillér. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés előL Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalál,latja elveszett Iluskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérori-zágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepil|p a patak partjára. Dr. JUTÁSSY JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete —

Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utexa 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék), Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). pür&o