MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-21 / 80. szám

1905 márczius 21 7 Budapesti szinpadok. Budapest, márczius 21. A Magyar Királyi Operaház-bm csütörtökön Puccini Tosca-ja kerül előadásra. Szombaton ismétlésre kerüí ifj. Toldy László Sigrid czimü kis dalmüve, melynek vasárnapi bemutatója érdeklődést keltett. Vasárnap este Goldmark operája: Sába királynője szerepel a műsoron. * A Nemzeti Szinház-ban pénteken kerül először szinre Wolfner Pál Olga czimü színmüve, melynek szerzője uj ember a színpadon, de ismert irója a legújabb, fiatal irodalomnak. A már előre nagy érdeklődéssel várt újdonságot a Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban hozza szinre. Teljes premier-sziniapját itt közöljük: OLGA. Szinmü 4 felvonásban. Irta: Wolfner Pál. Személyek : Szovák Olga Kartaly Takács Mária Német Tavaszy Kende Szepessy Mátray Fehér Lily Rendőrkapitány .. Rendőrtiszt Perjessyné Inas Kereskedősegéd .. Gál Lenkei H Pethes Ivánfi Dömjén M. Nádai B. Horváth Z. Horváth J. Dezső G ibányi Rózsahegyi Paulay E. Molnár Mészáros Helvey L. Narczisz Paulay A Vígszínház egész heti műsorát estérőlestére Ohorn Antal szenzácziós színmüve, A szentbernáti barátok töltik be, mely nálunk is époly zajos fogadtatásra talált, mint az összes német színpadokon, melven ez a sajátos színpadi alkotás előadásra került. A Vígszínház abban a mintaszerű előadásban, melyben ezt a darabot szinre hozza, hosszú időre nagy vonzóerejü müsordarabot talált A szentbernáti barátok-ban s jó hosszú ideig nem is lesz más újdonsága a lipótköruti színháznak. Szombaton délután a Diákélet-et adják, mig vasárnap délután Az arany patkó, kerül előadásra. * A Magyar Szinház-ban egész héten az összes délutáni és esti előadásokban Rajna Ferencz magyar revüje, az Ex lex kerül szinre a bemutató szereplőivel. A szenzácziós újdonság első előadásai felülmúlták látogatottság tekintetében a Magyar Szinház-nak eddigi minden darabját. A nagyszabású újdonságban a nemzeti hadsereg díszszemléje az utóbbi napok eseményeinek hatása folytán fokozott érdeklődést kelt. A csapatok minden hadijelvénye, a csákó, a portepé és az egyenruhák egész zsinórzata ugyanis teljesen magyar jellegben készült, s ezcó a stilizált magyar katonaruhák oly hatást tesznek a közönségre, hogy minden egyes fegyvernem megjelenésénél tüntetésszerü lelkes taps és éljenzés hangzik föl a nézőtérről. Ugyancsak ebben a tablóban látható az uj darabont-testőrség egyenruhája is, a melyet az eredeti jelmeztervek nyomán stilizáltak színpadra. Az Ex lex a hét minden estéjén, továbbá a szombaton és vasárnap délután is szinrekerül, rendes helyárak mellett. * A Királyszinház műsorán tizenegyszer szerepel e héten János vitéz. A szombati ünnep és vasárnap délutánján, ezúttal először mérsékelt délutáni helyárakkal. Ez alkalommal Papp Miska játssza a czimszerepet, esténkint azonban Fedák Sári lép fel, mint János vitéz az állandóan zsúfolt házat vonzó daljátékban, a mely a jövő hét végén, április 1-én százötvenedik előadását éri meg. A János vitéz e hatodik jubileumára a szinház titkári hivatala jelentkezést már elfogad. * A Népszínház-nak pénteken eseményszerű esteje lesz, a melyen Pálmay Ilka kezdi meg a legnagyobb érdeklődéssel várt huzamosabb vendégjátékait. A diva a Mikádó reprizében lép fel egykori hires szerepében, Jum-Jumban, melyben legnagyobb diadalait aratta a Népszinház-ban. A Mikádó felelevenítésében részt vesz a szinház kiváló női művészgárdája: Székely Irén, Ledofszky Gizella, Petráss Sári. A fő férfi szerepeket Kovács Mihály, Pintér, Újvári és Kiss Mihály fogják játszani. A Sullivanoperett előtt Pálmay Ilka egy uj kreáczióban is bemutatkozik és pedig Liorat és Grisart A farkas és a bárány czimü egyfelvonásos franczia operettjében, melyben a diva kettős szerepet játszik. Péntekig a Koldusdiák kerül szinre, Bárdy Gabival a czimszerepben. Az operett esténkint zsúfolt házakat vonz. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 21. ,,A szökött katona". — A „Nemzeti Szinház" mai reprizéhez. — Blaha Lujza, egy évi távollét után ma este lép fel ismét a Nemzeti Szinház színpadán A szökött katona Julcsájában, a melyben egykor legfényesebb diadalait aratta. A Nemzeti Szinház közönsége tehát ismét gyönyörködhetik a nagy magyar színésznő színarany művészeiében. A mai előadásnak még más érdekessége is van: harmincz esztendő óta ma este játszanak megint először népszínművet a Nemzeti Szinház-ban. Az utolsó népszinmü-előadást 1875. október 10-én tartották meg, mely alkalommal szintén A szökött katoná-t adták, Camilla szerepében Jászai Marival, Julcsa szerepében Blaha Lujzával és Völgyi szerepében Feleki Miklóssal. Ez időtől kezdve a népszínmű kiszorult a Nemzeti Szinház- ból és helyette a Népszínház-ba költözött, a hová különben elszerződött Blaha Lujza is, hogy különálló tehetségével tovább szolgálja a népszínművet, ezt a specziális magyar színpadi műfajt. A szökött katoná-ra vonatkozólag rendkívül érdekes adatokat bocsájtott rendelkezésünkre a Nemzeti Szinház igazgatósága. Szigligeti Edének ez talán legjelesebb müve ötvenkét esztendővel ezelőtt, 1843. november hó 25-én került bemutatóra, a szerzővel Gémesi szerepében, a közönség óriási tetszése mellett. Az ehő előadás régi, érdekes szinlapját itt közöljük: A szökött katona. Népszínmű dalokkal, három felvonásban. Irla: Szigligeti Ede. Személyek: Gróf Monti ... ... Barta Camilla, neje Laborfalvi Korpádiné, özvegy ... Kovácsné Gergely, kovács í « • Lendvay Lajos, s abó ( Szerdahelyi J. Julcsa, árva ... ... Éder L. Gémesi, nótárius... . . Szigligeti Jancsi, szabóinas ... Török Pista, kovácsinas Telepi Völgyi, ezredes ... Szentpéteri Saint Geran . franczia- ... Udvarhelyi M. Gróf Tenyeri ' magyar ... Egressi B Báró Parti ' utazók Hubenay J. Roberto, Monti titkára László Róza, Montini társalkodónője Erkelné Költő Czakó Mika, közlegény .. ... .. Füredi Muzsikus Kéthy Azok közül, akik ebben az első előadásban résztvettek, ma már senki sem él. A halál elragadta őket, de többen közülök, mint Laborfalvi Róza, Barta, Lendvay Márton, Szerdahelyi, Egressy, feledhetetlen emlékkel véstek be nevöket a magyar színészet történetébe. A bemutató után egy évvel érdekes vendége volt A szökött katona egyik előadásának. 1844. október 12-én ugyanis jutalomjátéka volt benne Egressy Gábornak s ő iránta való tiszI teletbői játszotta el Gémesi szerepét Petőfi Sándor, a halhatatlan költő, a kit szoros barátság fűzött Egressy- hez. 1841. február 16-án Déryné, a magyar színészetnek ez a nagy apostola lépett fel A szökött katoná-ban, 1863. augusztus 16-án Tamdssy, a hires népszinmü-énekes játszott benne először és 1872. február 18-án lépett fel először a Nemzeti Szinház-ban, mint szerződött tag, Blaha Lujza, Julcsa szerepében. A bemutatótól mostanáig a következők játszották Julcsa szerepét: Éder Lujza, Hetényi Pepi, Balogh Pepi, Hubenay Ferenczné, Lenky Irma, De Caux Mimi, Babitzky K., Bulyovszky Ilka, Alkári Emilia, Téli Róza, Eötvös Borcsa, Korcsek Lujza, Téli Emilia, Szilágyi B.-né, B. Bognár Vilma, Kendelényi A., Csillag Rózsa, Helvey lika, Helvey Laura, Nagy Julia és végül Blaha Lujza. Gergely szerepét először Lendvay Márton, majd 1844. augusztus 3-án Füredi és 1863. október 10-től Tamdssy József játszotta. Völgyit Szentpéteri kreálta, mig 1845-ben Tóth József és 1869-ben Feleki Miklós vette át a szerepet Lajos szerepét először Szeidahelyi Ferencz, majd László, Hubenay Ferencz, Hubenay János, Szerdahelyi Kálmán, Szilágyi Béla, Szathmáry Károly, Benedek János és 1874. február 15-től fogva a nagy Halmi Ferencz játszotta. 1847. február 16-án, déli 12 órakor a leégett német szinház károsultjai javára játzották A szökött katoná-t és ugyancsak jótékony czélra 1892. márczius 28-án a Magyar Királyi Operaház színpadán is szinre került Szigligeti népszínműve. Figaro. Színházi pletykák» Budapest, márczius 21. Az örök láng. — A szentbernáti barátok egy kellékéről. — Ohorn szenzácziós darabja tölti a be a Vígszínház egész heti műsorát s a közönség nagy érdeklődése folytán az itt megirt és megtörtént apróság — azt hisszük — teljességgel aktuális A dráma rendezésénél egy kis feledékenység történt. Abban a jelenetben, a mely a zárdából elszökött Pál szüleinél játszik, az istenanya képe előtt az örök láng ég. A lángnak jelentőségénél fogva piros üvegtégelyben kellene égnie. Ugyanis a szentírás szavai szerint, olyan láng ez, a mely („calix ex venere domini") az Ur véréből fakad. A Vigszinház-ban azonban ez a láng kék üveg-ben égett. Valaki már a főpróbán észrevette a tévedést és többek közt Ábrányi Emilt, a költőt is figyelmeztette rá. Ábrányi mosolyogva jegyezte meg: — Ennek meg van a maga oka. Faludi direktor, a ki tudvalevően Isten választott népéből való, természetesen nem ismeri el a mi üdvözítőnket istennek. De azért nem akarja megsérteni s legalább — kék vérű mágnásnak teszi meg. . . . j A mukdetii csata. — Tenorista, mint hadvezér. — Az Operaház legszorgalmasabb és legelfoglaltabb tagjai közé tartozik a kitűnő Bochnicsek. Művészi hivatása mellett még az oroszjapán háború tanulmányának szenteli magát I az utolsó időben. Ha csak egy szabad órája van, Mandzsúria katonai térképét veszi kezébe és élénken követi a két hadsereg mozdulatait, majd azokat a pontokat, a melyeket a japánok szállottak meg, japán zászlócskákkal, a Kuropatkin visszavonuló hadserege által megszállott pontokat, orosz zászlócskákkal szegezi le. S közben daczára szláv eredetének, nagy rokonszenvet tanusit a győztes japánok iránt. Néhány nappal ezelőtt megint a szobájájában ült s valóságos dühvel üldözte az oroszokat s a japán zászlócskák egyre hevesebben nyomultak az orosz csapatok állásai felé. Egyszerre csak berohant az Operaház szolgája és sürgősen az igazgatóhoz hivta a művészt. Bochnicsek, a ki máskor valóságos tűzbe jön, ha hivatása teljesítéséről van szó, most nyugodtan állva maradt és igy szólt: — Kérem, mondja meg a direktor urnák, hogy néhány perez múlva jövök. Előbb meg kell nyernem a mukdeni csatát!