MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-20 / 79. szám

1905. márczius 20. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a spanyol inkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt. A spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitofán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi,, hogy a holttestet a varjuk falják fel és eltemeti. A holttest eltünéséve Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvonás. Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. _ III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat. Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypnotikus álomba ringatja. A mikor meg nt ki akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tes neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos Ítéletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a kapitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték nek a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjét, de azért mégis meg akarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeessit Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt aki r vele halni, csókolja meg. A kapitány meg csókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. Be. JUTASS* JÓZSEF I oörgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Árcz-szépitö Intézete Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utcza é. — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok feliidittetnek. Röntgen, radiur, , villám-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozas (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben lesó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépségnibák kezelésé vállaltatik : durva, sárgult, barnáit, pórusos, tulzsiros, félszáraz arcz; szeplő, májfolt, böratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vö

rós orr, vörös kez; fagvás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, haju >i minta küldendő. Szerekről az intézel gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtala Szépségápolásból leczkeórák. (intelligens nöz nek distingvált keresetforrás). KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: lluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mosioha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalál, atja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündéron zágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepttfian a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Fedák Sári. — Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Huskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! I£oe&é Antal aühiressbb szollisU, a Népszínház 1-sö dij nyertese, lenokar*-al esténként az Erzsé. (fivslu báuáhávH ban bet-köruton levő „Riraiy'RaVBIlaZ 'hangfsrsenyez, naponts K 8 ! 0 H S'H 8 H Q V 6 T 8 8 H y. délután Válogatott hideg Buífet. Pomos kiszól gáláz. VÍGSZÍNHÁZ. »A szentbernáti barátok« szövege. I. felvonás. A kolostor refektóriumában üdülnek a rend tagjai. A mig a szerzetesek szórakoznak, a gvardián előterjesztést lesz a perjelnek, hogy a szabadgondolkozásu erdész: Brinkmann helyett, istenfélőbb embert kellene alkalmazni. Beszélnek arról is, hogy az agg apát utolsó óráit éli. Szóba kerül továbbá a két noviczius: Pál és Erhard is, a kik legközelebb teszik le a fogadalmat. Pálról kedvezőtlen dolgokat hoz hirül a gvardián. Erhard, az alattomos, álszenteskedő klerikus meg is erősiti a híreket. Pál nemcsak olvassa a szabadelvű müveket, a milyen a Bölcs Náthán, de ir is. A perjel ezért meginti Pált. Erhard közben ismét kémkedik Szaléziusz czellájában, a miért Szaléziusz haragosan kérdőre vonja, de a perjel ebben az esetben is Erhard pártjára áll. Pál elkeseredve látja ezeket. Ha nem volna anyja hő óhaja, nem is lépne be a szerzetbe. Már arra gondol, hogy nem teszi le a fogadalmat, a mikor hazulról levelet kap, a melyben megírják neki, hogy anyja súlyosan beteg. Elhatározza, hogy meglátogatja anyját. II. felvonás. Döbler esztergályos, Pál atyja, önző ember, a ki mindig magára gondol és főleg testi jólétével törődik. A felesége pedig szintén önző, de inkább a túlvilági jólétére gondol és e végből arra törekszik, hogy nemcsak fia lépjen a szerzetes rendbe, de a leánya is menjen a kolostorba. E miatt arra akarja kényszeríteni Margitot, hogy szakítson Richterrel, a jegyesével. A leány kétségbe van esve és elpanaszolja buját a hazatérő Pálnak. Pál ekkor elhatározza, hogy feláldozza magát. Megígéri, hogy leteszi a fogadalmat, de csak ugy, ha a szülők nem állnak Margit boldogságának útjába. III. felvonás. A rend tanácstermében gyü lekeznek a barátok. Arról tanakodnak, hogy fel lehet-e szentelni Erhardot és Pált A gvardián Pál ellen szól, de a fenkölt lelkületü Meinrad és az agg Fridolin megvédik az ifjút. Beront a terembe Brinkmann erdész, és kérdőre vorya a rend urait, hogy miért bocsátották őt el. Keményen visszautasítják követelőzését Egyetlen vigasza az apát. De megcsendül a lélekharang. Az apát meghalt. Brinkmann meg van törve: egyetlen barátját vesztette el. IV. felvonás. Készülnek a felszentelésre. A kolostor kertjében nagy a sürgés-forgás. Megjöttek Pál rokonai is. Pál belenyugodott már sorsába, a mikor egy szörnyű eset ismét megzavarja. Brinkmann erdész mégegyszer próbálkozik, hogy megtarthassa állását. A mikor azonban megtudja, hogy az állás már be is van töltve, kétségbeesésében öngyilkossá lesz. V. felvonás. Fridolin atya czellájában vagy un . A templomból behangzanak a felszentelést ünnepély énekei. Át is láthatnak a templomba. Eayszerre nagy zavar támad. Es berohan Pál. Nem tette le a fogadalmat. Nem birja magát rászánni, és letépi a reverendát. Döbler dühösen megy neki fiának, de már minden késő. Pál kivonul a zárdából, és utána hangzik Meinrad sóhaja : — Bárcsak veled mehetnék én is! H Ladányi (Littmann) József éttermei F., Lipót-körül 27. Tiszta franczia és magyar konyha, bel- éa külföldi borok. Eriténként Szalay Lajos kitűnő zenekara hangversenyez, áz Első ma»vir Részvény-Ssrfézds sllsmsrt él ksdvslt udv. »er is dupla mároiusi sir kimérést. Szinház után friss vacsora. — Figyelmes és pontos kiszolgálásért gondoskodik. Ladányi József, vendéglős. ví ví'»»•»»« «i» ^ A SCHMIDTHA.UER-feie Xgmándi keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágya hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30