MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-02 / 61. szám

2 1905. márczius 1. VÍGSZÍNHÁZ. »Az arany patkó« szövege. Első felvonás. Tanácsot (11 a Wollien bárói család. Meghalt a maioreszkó és be kell igtatni az utódot a hitbizományba. Sorrend szerint Egon következik, nagy bánatára Ludolf báró feleségének, a nagyralátó Mária bárónőnek és fiának, Gerdnek, a ki maga is szeretné megkapni a nagy vagyont. Hiszen csak azért esnek el tőle, mert Ludolf két perczczel később született, mint ikertestvére, a kinek halála után fia, Egon kerül a család élére. Gerd megtudja, hogy Egon polgári leányt szerjt és minthogy a családi törvény szerint nem egyenrangú házasság kötése esetén a majoreszkó elveszti a hitbizomány t, a döntő pillanatban figyelmeztetik Egont a családi törvény illető paragrafusára. Egonnak választania kell a nagy vagyon ós szerelme közölt. A családtagok végül abban állapodnak meg, hogy mielőtt végleg határoznának, megfogják ismerni Egon választottját, Hildát. Második felvonás. Ruschke nevü embernél nevelkedik Hilda. Ruschke régebben Hilda szüleinél volt alkalmazva és a mikor utóbbiak tönkrementek és meghaltak, magához fogadta az árván maradt szegény gyermeket. Azóta jól-rosszul megéltek. Hilda festőnővé lett. Egon báró, mint albérlő lakott Ruschkeéknál, mert hát a majorátus elnyeréseig maga is csak szegény ember — és igy ismerkedett meg Hildával. Most aztán sorra jönnek a bárói család tagjai, hogy kikémleljék, hogy milyen leány is az, a kit Egon szeret. Eljön Ludolf is, a ki Ruschkéban felismeri volt tisztiszolgáját. A nemes szivü, jókedélyü báró oly jól érzi magét a szegénysorsu emberek társaságában, hogy velük iszogat, majd dalra gyújt, sőt végül maga készteti Egont arra, hogy tegye meg, a mit még eddig nem tett és a mit a családi tanács határozata szerint nem is lett volna szabad megtennie: kérje meg formálisan Hilda kezét. Igen ám, de most meg a Ruschke család tart családi tanácsot, persze kedvező eredménynyel. A mikor a Wollien-család gőgös tagjai benyitnak, rémülten látják, mi történt. Harmadik felvonás. A Wollien bárók kastélyában vagyunk. Egon megmutatja birtokát Hildának. Ma fog a bárói család végleg dönteni. A döntés Ludolf szavazatától függ. Ruschke érzi, hogy a Wollienek némelyike lenézi és talán éppen ő áll útjában fogadott leánya boldogságának. Távozni akar, de Ludolf marasztalja a •derég öreget és szavazatával eldönti a kérdést, ugy, hogy a tiltó paragrafust egyelőre felfüggesztik és Egon elveheti Hildát. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mulató istenek« szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásért és segítségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatározza, hogy egy sláger operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt tétlen, ludom^st szerezve isteni férje ujabb kalandjáról. Titokban felölti Alkmene alakját, hogy a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Amphitrion alakjában kurizál az igazi Amphitrion feleségének, Alkmenének, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junó. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa képében udvarol a Sosias leleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Amphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak. Ezek azonban igazu* tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra találnak. II. felvonás. Amphitrion tisztjeit és a görögöket tanuságtételre hivja föl személyazonosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak és kisüti, hogy Amphitrion képmása nem más, mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töltötte az éjt. Az igazi Amphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó fölfedezi magát s Amphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet. FŐVÁROSI ORFEUM. Budapesti képek. Nagy, kiillitásos, szatyrikus revue 4 képben. Szövegét irták Waldmann Imre, Kaiser György és Satyr. Zenéjét részben szerzették Donáth Lajos és Schindler József. Ezzel a revuevel elérte az Orfeum eddigi legnagyobb sikerét. Ezt a nálunk még ismeretlen műfajt a Fővárosi Orfeum honosította meg, a mint látszik igen nagyszabású és szép fogadtatással. Mióta a revue szinre kerül, jegyeket az esti pénztárnál már nem igen kapni. A páholyok és számozott helyek már több napra előre kelnek el. Ennek a szokatlan és igazán óriási vonzóerőnek nemcsak maga az uj műfaj, hanem a revueben előforduló nagyszabású látványosságok is az okai. A második kép eleven lovakkal rendezett lóverseny, a minő még szinpadon nemhogy Budapesten, hanem egész Európában, kivéve Angliát, nem volt látható. Szintén nagy látványosság a negyedik kép sajtó-balletje, melyben az összes európai nagy sajtóorgánumok képviselve vannak, első sorban természetesen a budapestiek. A revue kiállítása egyszerűen pazar. Több, mint százötven személy játszik benne és minthogy pont negyedtizenegy órakor kezdődik, még az a közönség is végignézheti, a mely valamelyik színház előadásán van jelen. A revue előreláthatólag egyfolytában éri meg a 100-ik előadást. Tarka Színpad. Szemléltető oktatás« Ez a czime annak a nagyon rövid, de csattanós kis franczia bluettnek, melyet az óriási sikerű Hartleben-féle Angéle után esténként szinrehoz a Tarka Színpad. A kicsiny egyfelvonásos tárgya egy gimnazista és tanárné kalandja, rendkivül érdekfeszítő szöveggel és cselekménynyel. A kis darab alighanem megéri a minimális 50 előadást, annyira tetszik. Mezei Irma, Tihanyi Géza, Fodor Oszkár és Dalnoky Imre elsőrangú előadásban mutatják be tehetségük legjavát. VÁRSZÍNHÁZ. KRPHRTÓ MINDEN CY QGY SZERTRRBRN! j | Eladok és veszek \ Urasági bútorokat, vi/wvvy> A „

Bernd Róza" szövege. I. felvonás. Bernd Róza mar rég menyasszonya Keil Ágostnak, a jámbor, istenfélő könyvkötőnek, de Flammba szerelmes s találkozik is vele a mezőn. Streickmann cséplőtulajdonos rajta kapja őket a találkozásnál s a mikor Flamm távozik, Rózának szerelmi ajánlatokat tesz. Róza hidegen utasítja vissza, de ekkor Streckmann azzal fenyegeti, hogy mindent elárul az öreg Berndnek és Keil Ágostnak. II. felvonás. Bernd, Ágost és Róza Flamm anyakönyveié lakásán vannak, hogy bejelentsék az esküvöt. Róza azonban kijelenti, hogy ö még nem óhajt férjhez menni és elhalasztja az esküvöt. Az üreg Bernd és Ágost hiába kérlelik, Róza hajthatatlan marad. Végül az apa és vőlegény távoznak, s Róza egyedül marad Flamm béna feleségével, a kinek elárulja, hogy anyának érzi magát. III. felvonás. A mezőn aratnak. Bernd és Ágost várják Rózát, a ki eleséget hoz számukra. Végre megérkezik Róza s az aratók mindenféle czélzásokat tesznek Róza bukására a mit Berndék szótlanul hallgatnak. Streckmann is megjelenik cséplőgépjével s ingerli Rózát és Ágostot. Az aratók ismét munkába fognak s Róza egyedül marad. Épp indulni akar, a mikor útját állja Flamm és újból szerelmi vallomást tesz Rózának, a ki végleg búcsúzik tőle. Flamm meghatottan távozik s ekkor Streckmann, a ki ismét lesben áll, a szemére hányja Rózának Flammhoz való viszonyát, rossz nőnek nevezi Rózát, aki nemcsak Flammnak volt a szeretője, hanem az övé is. Róza magából kikelve támad Streckmannra, megmondja, hogy utálja őt és csak azért lett az övé, mert félt Streckmann fenyegetésétől. Á nagy zajra előjönnek az aratók. Ágost megragadja Streckmannt, a ki azonban olyant üt Ágost egyik szemére, hogy az kifolyik. IV. felvonás. Bernd feljelenti Streckmannt a bíróságnál. Utóbbi viszont Rózát leleplezi. Flammné megtudja férjétől a valót, azt is, hogy Róza születendő gyermekének Flamm az apja. A mikor Róza bünbánólag megjelen, Flammné nem tesz neki szemrehányásokat, csak akkor, a mikor megtudja, hogy Róza a bíróságnál mindent letagadott és hamisan esküdött. V. felvonás. Berndék lakásán vagyunk. Róza hazatért, csak kis nővérét találta otthon, a kinek elmondja, hogy ö most felmegy a padlásra. Bernd és Ágost is megjönnek s Ágost ekkor megmondja a mit sem sejtő öregnek, hogy mindaz igaz, a mit Streckmann a bíróságnál vallott. Közben Róza lejön a padlásról és bevallja, hogy magzatát megfojtotta. Egy csendőr érkezik meg egy idézéssel, de Róza már nem tudja aláírni, mert megőrül. Dr. JUTAS8T JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete Budapest, IV., KoHeuth-Cajus-utcza 4. — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; lonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetíorrás). teljes lakberendezéseket, angol bőrboto-^kat, mahagóni 6» rézbatorokat, perzsa- éa «myrna«zőnyegeket,; függönyöket, olajfe tméoyeket <U= éa rülamosTiillarokat