MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-15 / 76. szám

2 1905. márczius_ 2. 7 I I Ki a legszebb , . asszony budapesti ^ [eán

y r> — Lapunk pályakérdése. — A szinház nézőtere az a hely, a hol megf 'rdul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a színházi közönséget: döntse el szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az urna, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, —- 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész színházi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdetjük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirály nőkké. Akkor közreadjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a fiz legtöbb szavazatot kapott asszony és leány arczképeit is. Természetesen a megválasztott legszebb asszonynak és leánynak megfelelő, művészi formában, nozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel 'ehet. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czimére : „Magyar Színpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-körut 38. beküldeni. m.<k*<<*<<*<**<< sssssssssssssssssss» B Szavazó-lap. I. A legszebb budapesti asszony: lO»JS»>>» >>>>>>>.> >>>:»>>»> Kgggg <« < « « < « «< < <+<<«*< B Szavazó-lap. II. A legszebb budapesti leány: Budapest, 1905. jan. 1. A szerkesztőség. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 17. A Magyar Királyi Operaház-ban vasárnap érdekes kis bemutató lesz. Ifj. Toldy László: Siegrid czimü egyfelvonásos dalmüve kerül ekkor először szinre. A dalmű szerepeit Kaczér Margit, Várady, Kertész és Ney Bernát éneklik. Az előadást Lichtenberg Emil fogja vezetni, a kinek ez lesz karmesteri bemutatkozója. A Sicgríd után az Álom czimü ballett kerül előadásra. Holnap este a Mária kerül szinre. * A Nemzeti Szinház-ban ma este van a premiere ifj. Hegedűs Sándor Ikarosz czimü drámájának. * A Vigszinház-ban tegnap este jelentékeny, nagy sikert aratott bemutatóján Ohorn Antal színmüve: A szentbernúti barátok. A teljesen uj milieu lebilincselte a közönséget és az elsőrangú előadás teljesen érvényre jutatta a hires darab minden szépségét. Ohorn darabjával, mint a tegnapi zajos sikerű premier mutatta, hosszú időre el van látva a Vígszínház egy igen nagy vonzóerejü újdonsággal. A mai újságok egyértelmüleg konstatálják A szenlbernáti barátok nevezetes irodalmi és színpadi sikerét. • A Magyar Szinház-ban Rajna Ferencz: Ex lex czimü nagysikerű revüje harmadik előadásán is zsúfolt nézőtér előtt került szinre. A szenzácziós kiállítású újdonságot elejétől végig ismét a legnagyobb érdeklődéssel nézte végig a közönség, mely valósággal tüntető lelkesedéssel tapsolta és ünnepelte a kitűnő szereplőket. Az Ex lex hatalmas és megérdemelt sikere kétségtelenül igen hosszú ideig — valószínűleg a szezon végéig — ezt a pompás darabot fogja állandóan műsoron tartani. * A Királyszinház-ban a János vitéz ötödik jubileumával megindult hét minden estéjén Fedák Sári játssza a szenzácziós vonzóerejü daljáték czimszerepét, azonkívül vasárnap délután — a mikor esti helyárakkal kerül szinre a darab — szintén föllép. A közönség és főleg a családos szülők köréből érkezett nagyszámú felkérésre a Királyszinház igazgatósága szombat délutánra mérsékelt helyárak mellett tűzte ki állandóan zsúfolt házat vonzó daljátékát, a János vitéz-t. A darab ezúttal először kerül szinre mérsékelt és pedig rendes délutáni betyárokkal. A czimszerep ezúttal Papp Miska kezében lesz, a ki vasárnap este is föllép a darabban. A Népszínház egész heti műsorát a Koldusdiák, Millöcker klasszikus operettje tölti be, melynek eddigi előadásai folyton zsúfolt házak előtt folytak le s a melyben tegnap óta Z. Bárdy Gabi játssza nagy sikerrel a czimszerepet. A Koldusdiák sorozatos előadásai bő alkalmat nyújtanak a Népszínháznak arra, hogy a legnagyobb művészi gonddal készítse elő Páimay Ilka vendégjátékát. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 17 „Ikarosz". — A „Nemzeti Szinház" mai bemutatójához. — Három évvel ezelőtt: huszonhat esztendős korában irta meg ifj. Hegedűs Sándor azt a drámáját, a mely ma este kerül először a Nemzeti Szinház közönsége elé. Akkor kis pelyhedző bajuszu, borotvált állu fiatalember volt az Ikarosz érdekes szerzője, a ki ma este már szőke szakállal jelenik meg a publikum hivó tapsaira a függöny előtt. A három év alatt — mig az Ikarosz első feldolgozásától eljutott a mai premierig — hosszú Shakespeare-szakkWa nőtt az ifjú szerzőnek, talán azért, hogy példázza a türelmetlenséget, lázat, idegességet, a melylyel e mai, reá nézve kétségtelenül nagyjelentőségű estére várt. Mert izzóbb és hevesebb egyéniségű szerzőt aligha üdvözölt még a Nemzeti Szinház közönsége a színpadon ifjú Hegedűs Sándornál. Az önbizalomnak, akaraterőnek és szinpadszeretetnek valósággal megtestesülése ez a fiatal szerző, forr benne az ambiczió és lángoló hittel csüng az ideálján, melynek neve színpadi siker. Három évig várakozott ifjú Hegedűs Sándor erre a mai estére olyan bizodalommal, a mely kétségtelenül várakozó érdeklődésre izgatta a talentumára kíváncsiakat. Az ő tiszteletreméltó önbizalmának volt azonban egy külön kútforrása is: egy nagy asszony bátorító és elismerő véleménye a darabjáról. Jászai Mari, a Nemzeti Szinház nagy tragikája, foglalkozott legelőször az Ikaroszszal, ő volt az, a kit megragadott a téma és érdekelt a hősnő alakja és ő bátoritotta a szerzőt tanácsaival, hogy a mai formájában dolgozza át az Ikarosz első vázlatát. Illusztrisabb „csöndes" munkatárssal kevés iró dicsekedhetik: a Jászai Mari jó véleménye eleve érdekességet kölcsönzött az ifjú Hegedűs Sándor első nagyobb drámai müvének. Övé a főszerep, az ő számára irta a szerző és igy a mai bemutató eredményeinek egy jókora részét is a maga számlájára Írhatja. —Y.S?inházi pletykák. Szinészfülnek nincs a világon édesebb zene a tapsnál. * Egynémely darabnak az a legdicséretreméltóbb tuladjonsága, hogy — a függöny utoljára legördül. SV"^ Budapest, márczius 17 I. A csillag. — A gyorskezii szinházi-ügynök. — A Newyork-kávéházban minden délután egy kis irói társaság szokta feketéjét meginni. A nagy ajtó mögötti asztalka a gyülhelye ennek a társaságnak, a melynek tagjai Heltai Jenő, Molnár Ferencz, Pásztor Árpád s még néhány iró, azonkívül Bárd Ferencz, a Szerzők Egyesülete ügynökségének a vezetője. Tegnap délután beszélgetésközben Heltai Jenő megkérdezte barátait: — Ki látta tegnap este az urak közül azt a -nagy csillagot ? Szokatlan csillag volt, olyan nagy, mint az öklöm. Egészen meg voltam lepetve, a mikor hazafelé térve a Népszínház utczában véletlenül az égre néztem és a csillagot észrevettem. — Én nem láttam, — jegyezte meg Pásztor Árpád, — azt hiszem azért, mert a Kerepesiuton mentem haza, s ebben az utczában talán nem volt látható. — Pedig én is láttam, — sietett megjegyezni Bárd Ferencz. — Ön látta ? — kérdezte Pásztor, — akkor már nem csudálom, hogy nem vehettem észre. Mert önnek első dolga az volt, hogy megvegye azt a csillagot és eladja vidékre . . . II. A kifogásolt viccz. — Prém József és az „Ex lex". — A Magyar Szinház nagysikerű darabjában az Ex fet-ben tudvalevőleg van egy szoborkongresszus, a melyre Arany János szobra is hivatalos. A küldöncz (Sziklai Kornél) azonban visszatér azzal az izenettel, hogy Arany János nem jön el; nem akarja otthagyni az ő kényelmes karosszékét, mert attól fél, hogy távolléte alatt beleül — Prém József. Ezt a vicczet a közönség harsogó kaczajjal és tapssal szokta fogadni. Valakinek azonban mégis volt kifogása e viccz ellen. S ez Prém József volt. El is ment a szerzőhöz, Rajna Ferenczhez: — Nekem nem mint irónak van kifogásom ez ellen a tréfa ellen, — szólott, — hanem mint tanárnak. Elvégre a tanítványaim előtt csak fenn kell tartanom a tekintélyemet 1 A szerző nagy készséget mutatott az ügy rendezésére, s nyomban levelet irt a Magyar Szinház igazgatóságához : Megkérem a tekintetes Igazgatóságot, szíveskedjenek a darabomban levő Szoborkongresszus „Prém"-vicczet kihúzni, hogy már a mai estén se hangozzék el. Ez határozott kívánságom 1 Rajna Ferencz. Még aznap megérkezett Leszkay direktor válasza, a mely igy hangzott: Igen tisztelt szerző ur! Kész vagyok kérésének eleget tenni, de csak abban az esetben, ha ön lemond tantiémjeinek egy perczentjéröl. A „Prém"viccz ugyanis olyan jó, hogy legalább is egy perczentjét hozza be a bevételnek. Tisztelettel Leszkay András. A mai előadáson fog eldőlni, vájjon aszerző tényleg lemondott-e tantiémjeinek egy százalékáról. Omikron. Színházi élet. Budapest, márczius 17. A színházi kosztümök múltja. Bianchini, párizsi kiváló kosztümrajzoló hirtelen halála egy pillanatra fölkeltette az érdeklődést ama titokzatos művészet iránt, melylyel a színházi kosztümök tervei készülnek. Alig ötven éve csak, hogy a közönség figyelemmel kiséri, miképen öltözködnek a színészek és színésznők a színpadon s még ! ma sem tudja mindenki teljesen megkülönböz; tetni az igazi kosztümöket a nem valódiaktól, a szépeket a nem szépektől. Azonban kosztüm