MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-15 / 76. szám

1905. márczius 15. 3 M. KIR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Ve uszhegy belseje. Nimfák, bacchansnők táncza A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportoza^^Hín plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz ; és ölében pihenő lovagja TannhäuseTann- häuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonul, -be Sfmost már hossz idők óta lévén bennt gunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában, mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Seesen tnegénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most mar valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szavakk i! — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ö hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a hátérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelgeti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába ^ vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a •dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, 'maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább űzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áftll. A név vara/.-n. de még inkább Wolfram el• beszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány fesak öt akarja lovagjának, a maradásra birják. ! Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szivvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremnrel adja tudtára, hogy mióta ö eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem fonását. Tann- häuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf moshevesen megtámadja Tannhäusert s istent káromlonak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki öt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az örgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bűnbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ö is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, 6 ött imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy bűntelenül térjen vissza vetélytársa : a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogy kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ő jelekkel mutatja néma fájdalmát, > Eladok és veszek > Urasági bútorokat, WWW^ ~ hogy gvógyithatatlan . . . Wolfram dala az esit csillaghoz.' Tannhäuser visszatér és elmondja, hogv midőn fáradságos vándorlás után Rómaba érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ö nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ügy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ö szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannbäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott! NEMZET! SZÍNHÁZ. »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a spanyol inkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki val mely mórral kezd viszonyt. A spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitofán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk falják tel és eltemeti. A holttest eltünéséve Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Dqn Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvon ís Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányét készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat. Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypnotikus álomba ringatja. A mikor meg nt ki • kar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A zerelmes mór lány szemrehányásokat tes t neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ; életet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megíentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még űndig szeret, azt vallja bírái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a 1 apitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára exarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték neki a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjét, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rosv össze. e* KIRÁLY SZÍNHÁZ. Virágbokor étterei |ózsef-tér és Fiirdő-utcza sarok. Sziuház után mindig friss vacsora. Társaságok részére külön termek száz személyre. Borok és sörök 10 palaczkonkint díjtalanul házhoz szállíttatnak. teljes lakheremtezp.eket, angol börbutorokat, mahagóni <•• rézbutoro&at, perzsa- és gniyrna• zónyeftekrl. függönyöket,; olajfestményeket, gázra ?i!laiiio--c»iLlárofeat. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyediili öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idylinék is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. Á franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szivvel, kinzó fájdalommal ielkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás, [ancsi cs Bagó vándor* utjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tő környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett' Puskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Éiet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és 'ancsit rábirja lluska, maradjon meg Tündéron zágban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és itánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan "kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Első angol zongora-terem Zeitter és Winkelmann Hadapest, Párisi-u. 2. (Félsmelet, Váczi-u sarkán.) I

A világ legjobb angol szer- I kezetii zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javítás, bérlet jutányosán. ..Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zongora-készüjék orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. NAGY ZSIGMOND Ä zésl vállalata ( Budapest, Ujvilág-n. 27. (Rőser-Bazár mellett) ) X el «Ion 17—77. ^ Ai egö.a hftzbiui,