MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-14 / 45. szám

1905. február 4. 3 Ki a legszebb , , ,. asszony D budapesti i2 [eá n' y / — Lapunk pályakérdése. — A szinház nézőtere az a hely, a hol meg­fordul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a színházi közönséget: döntse el szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az uma, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, — 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész szín­házi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdet­jük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirály nőkké. Akkor közreadjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tiz legtöbb sza­vazatot kapott asszony és leány araképeit is. Természetesen a megválasztott legszebb asszony­nak és leánynak megfelelő, művészi formában, hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel lehet. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelező­lapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czi­mére: „Magyar Színpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-körut 38. beküldeni. K« «««-«« « «*;«« « <« *«<<<<<<« ««< <> Szavazó-lap. I. 1 v - 8 A legszebb budapesti asszony : * XSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSM * sussussss < « «<.*<* «<« <<<<<<<*. Szavazó-lap. II. A legszebb budapesti leány: Budapest, 1905. jan. 1. A szerkesztőség. Budapesti színpadok. Budapest, február 14 A Magyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád: Mária czimü eredeti dalmüvére készül, melynek szöveg­könyvét Moravcsik Géza irta. Az érdekes újdonságot, melyet nagy fénynyel állítanak ki, Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krammer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bochnicsek, Takáts és Ney Dávid fogja énekelni. A dalmű bemutatója, mint értesülünk, a jövő héten, csütörtökön, február 23-án lesz. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, szerdán kerül előadásra Lampérth Géza szép kurucz­vigjátéka, a Veér Judit rózsája. Pénteken A titok, Pierre Wolff bájos darabja kerül szinre, vasárnap este pedig Rákosi Viktor és Malonyai Dezső: Elnémult harangok czimü nagysikerű színmüve kerül ismét szinre, melynek eddigi előadásaira mindig elfogyott minden jegy. Csütörtökön és szombaton a szinház két angol újdonsága, a Killicrankie heraeg és a Vén leányok szerepelnek a műsoron. • A Vigszinház-ban vasárnap és hétfőn ki­tették a táblát, hogy minden jegy elkelt. Az Arany patkó második és harmadik előadásaira töltötte meg a közönség a nézőteret és állandó vidámságban, hangos kaczagásban nyilatkozó jókedvvel fogadta Kadelburg szeretétreméltó vígjátékát. Hegedűs Gyula, a ki jóformán szünet nélkül a színpadon van, ezúttal is lelke az lőadásnak, a Náni-Náni nótát négyszer kellett énekelnie. Szerémy Zoltán és Nikó Lina komi­kuma ugyancsak hatott A nagysikerű darab a hét minden estéjén szinrekerül. * A Magyar Szinház-ban Lehár Ferencz uj operettje, a Mulató istenek harmadik és negye­dik előadása a bemutatóhoz hasonló hatást tett a közönségre. Zugó taps. kihívás és ismét­lés közt folyt egész este a játék, s a közönség lelkesedése "ujabb tanúságot tett a zene nagy hatásáról, a melyet a Heltai Jenő kitűnő átdol­gozásával erősödött szöveg és a szereplök játéka is gyarapított. Anday Blanka, Szentgyörgyi Lenke, Boross, Ráthonyi és a többi szereplő is nagy ünneplésnek volt részese. A pénztáron I már délben ott volt a tábla, a mely hirdette, I hogy minden jegy elkelt. A Mulató istenek tölti b£ a hét műsorát. « A Királyszinház-ban e héten, pénteken, lesz a János vitéz századik, jubiláris előadása,­melyre "a jegyeket már hetekkel előbb elkap­kodták s a melyre az igazgatóság nagy ünnepi előkészületeket tesz. Minthogy a János vitéz, a melyet napról-napra telt ház néz végig, csök­kenetlen vonzóerővel halad tovább diadalmas pályáján, e hétre már 101, 102 és 103-ik elő­adását hirdeti a szinlap, az igazgatóság az 1 előreláthatólag ismét sorozatos előadásokra a kilenczvenhat alkalommal használt kiállítást teljesen felújította. Fölfrissítette a díszleteket, a jelmezeket, a használtakat ujakkal pótolta, a 111. felvonás tündérei számára pedig teljesen uj illuzió-ruhákat készíttetett. Ebben a változatos fényes köntösben megy tovább a János vitéz, a czimszerepben Fedák Sárival. F* k. A Népszínház-ban a megérdemelt siker kisérte A granadai vőlegény eddigi előadásait. Martos Ferencz az elmés szövegírója és Bahnert József a regényes daljáték ünnepelt zeneszer­zője darabjukkal meghódították a Népszínház közönségét, mely a közreműködők közül külö­nösen Székely Irént, a főszerep széphangu személyesitőjét ünnepli. Az uj darab iránt, a mely betölti a szinház egész e heti műsorát, az érdeklődés egyre fokozódik. Két sikerről. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, f bruár 14 1. „Az arany patkó". (Vigszinház.) Pesti Hirlap : Vig estéje volt szombaton a Víg­színháznak. A siker annál tisztességesebb volt, mert tisztességes darabbai érték el Ime, végre az uri csalá­dok számára egy darab, a melyet pirulás nélkül min­denki megnézhet s igen jól mulathat rajta. Azt mondják, hogy ha valaki patkót talál, az szerencsét hoz. Nos, a Vigszinház talált egy — Arany patkót. Az Újság: A gyakori tapsok után ítélve, melyeket ma este a Vigszinházban hallottunk, joggal mondhat­juk, hogy a darab itt is nagyon tetszett. Igen jól mulat­tak rajta, a zajos derültség alig szünetelt perczekre. Nagy része volt persze a sikerben a pompás előadás­nak, mely a Vigszinházban látott legjobbak közé sorol­ható. Hegedűs játszotta Ludolfot; és hogy miként ? annak megmondására az összes rendelkezésünkre álló superlativusok is kevesek volnának. Magyarország: A Vigszinház zsúfolt nézőtere tegnap őszintén és szívből mulatott Kadelburg vígjáté­kán. A feudális allureök szatirizálása megnevettette s Hegedűs Gyula bámulatosan szivhez szóló éneke való­sággal elragadta. Pesti Napló : Hegedűs Gyuláé a legjobb szerep, természetes, hogy jól játszotta el. Mókázott, tréfált s ! egy amerikai nótát remekül énekelt. Háromszor is meg­I ismétteltették ezt a dalt. Hamarosan népszerű lesz. Budapesti Napló Kedves, ügyes, stílusos elő­adást kaptunk. Nem is tudnók kiválogatni a kiválókat. Mint eseményt irjuk ide, hogy Hegedűs, a ki ragyogó figura volt a részeges földbirtokos, az exkapitány, a porosz szivember szerepében, énekelt is Ezt a Náni­nótát dalol ,ü foeják egész Budapesten. Sok a szerep ebben a darabban ! Irjuk ide, becsületesen, igazságosan írhatjuk: mindenki jó volt. Magyar Hirlap : Konstatálnunk kell, hogy a Vig­szinház közönségének tetszett a darab Ez annál érde­kesebb, mert épp ez a publikum a fokozottan raffinált­nak szokott tapsolni. De- szép és kedves is volt ám az előadás. Egyetértés: Az előadás kitűnő volt. Különösen szerencsés estéje volt Hegedűsnek, a kinek a Náni dalát háromszor meg kellett ismételni. Szép sikere volt Szerémynek is. Az ensemble nagyon jó volt és a közre­működők megérdemelnék, hogy nevüket a legnagyobb elismeréssel felsoroljuk. Független Magyarország: A közönség a dara­bot barátságosan, a második felvonást — ebben van a N'áni-dal — különösen nagy tetszéssel fogadta. II. „Mulató istenek". (Magyar Szinház.) Az Újság: A Magyar Szinház szorongásig meg­telt nézőtere abban a kiváltságos élvezetben részesült, hogy Lehár személyes dirigálásával hallgathatta operet­tejet, melynek minden szépséee ekként tökéletes érvényre jutva, megcsinálta az igaz, a nagy sikert. Frenetikus taps honorálta a kiváló bécsi muzsikus müvét, a közön­ség el volt ragadtatva minden taktusa által és sziii,é áhítattal hallgatta a szebbnél-szebb keringöket, induló-s.». kat és különleges zenei ötleteket, melyekkel kiváló szerencsével operáL Magyar Hirlap: A Magyar Szinház olyan ope­rettre tett szert, a mely kétségtelenül" elsőrendű sikerre ' számithat. A „Mulató istenek" szövege Moljére „Amphy­trion" czimii vígjátéknak átdolgozásával készült s a librettóhoz Lehár Ferencz irt muzsikát. Lehár ma méltán tarthat számot arra, hogy nemcsak a legnép­szerűbb, hanem a legtalentumosabb zeneszerzők közé soroljuk. A mai újdonság zenéje is ezt bizonyítja. Budapesti Napló: Igaz gyönyörűség hallgatni ezt a pompás muzsikát, a mely ma nagy sikert hozott a szerzőnek, a színháznak és a darabnak is, A szinház minden erejét a szerzők szolgálatába stegödtette. A színháznak is, á darabnak is szerencséjére most került vissza a Nemzeti Színháztól Boross Endruj ez a kiváló művészember, a ki a mai estén magának, a színháznak és a szerzőknek csupa dicsőséget szerzett), esti Napló: Sok Száma az opereftfek brilliáns, meglepő és uj. Öröm ezeket meghallgatríres ujráztatni. Feltétlen dicsérettel emlékezhetünk meg az operett hang­szereléséről : a Lehár zenekara kaezag, tréfál, ujjong, magyaráz és finoman elméskedik. Csupa szin, csupa buzogó erő ez a hangszerelés. Lehár zenei ökonomiája | operett-szinpadon egyenesen párját ritkítja : mester­1 kedés és erőszakoskodás nélkül ott nyűgözi le és ott készti tapsra közönségét, ahol akarja. Magyarország: Menandrosz is, a Magyar Szin­I ház is kitűnő kasszadarabhoz jutott, annyival inkább, mert ehhez az operettbe ojtott „divina commoedia"-hoz I Lehár olyan muzsikát szerzett, a mely elmésségével, frisseségevel, pazar jókedvével mindenkit megfogott! Az egész partiturában sehol egy banális ütem, a zene' mindvégig izgatottan kedves és finom, a hangszerelése pedig szineiben és ötleteiben egyenesen káprázatos. Pesti Hirlap: Fel kellene sorolnunk az előjáték és a két felvonás minden egyes énekszámát, ha a szé­j pet akarnók kiemelni. Különösen számot tart a nép­' szerűségre az 1. felvonás felvonás Kupido-keringője és I a 2. felvonás két szép száma, a melyek Heltai Jenő I dallamos verseivel még inkább érvényesülnek. Pompás I erejű az előjátékbeli finálé, aféle igazi katonabanda­I mars. Ehhez a zenéhez simul az operette szellemes ' ötletü meséje. ' , Független Magyarország: A közönség nagy I lelkesedéssel fogadta a darabot. Leliárt, a ki maga ' dirigálta operettjét, attól kezdve, hogy a zenekar tussá­! tói fogadva, a felvirágozott karnagyi széken megjelent, j valósággal ünnepette és minden felvonás után szám­talanszor hivta a lámpák elé. „A Mulató istenek" hosszú élete tehát biztosítva van. ! ' Színházi pletykák» Budapest, február 14. A legjobb házasságközvetitő intézet. — Férjhezmenő színésznők. — A házasságközvetitő intézetek között nem utolsó helyet foglal el a szinház. Azokat, a kik házastársul inkább a szépet, mint a gazdagot akarják választani, — szóval az idealistákat, úgyszólván szuggerálja a szín­pad, hogy a szépet csak nála keresse. De még a színházak között is vezet ebben , a tekintetben a Magyar Szinház. Néhány esz­1 tendei fennállása óta egész sorozata folyt le a ' nászünnepségeknek, a melyek előzményei egy­! egy öltözőben vagy a társalgóban játszódtak le. Ebbe a sorozatba most megint két ujabb 1 házasság ékelődött be. A szinház két szépsége megy férjhez előkelő és gazdag urakhoz. Az egyik Keleti Juliska, a ki csak a minap búcsú­zott el nyilvánosan a közönségtől. Az a varázs, a mely a szinpadi lámpák sugaraitól kisérve, a kulisszák közül a nézőtérre árad, Keleti Juliskának is meghozta a reális boldogságot. Valamikor Zombor-ban játszott egy kisebb vidéki szintársulatnái. Itt fedezte a bájos és szép megjelenésű leányt Tollagi, a ki vendég­szerepelni ment le és a ki nyomban beaján­lotta a Magyar Szinház-nak. S megismerkedett egy ifjúval, a ki a szegénysorsu leányt há om évig képezttette, tanittatta és előkelő dámává nevelte. S a szegény miskolczi zsidóleány nemsokára hites felesége lesz az ifjúnak, a ki egy egész életre gazdaggá és boldoggá tette az ifjú színésznőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom