MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-12 / 43. szám

1905. február 4. 3 KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynck szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét. hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie !:ell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: lluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótaja felcsendül a furi lyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, erkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. — Énekli: Fedák Sári. — I. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A ssivembett nyár van. Saerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta ast a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhos, As én nevem Kukoricza Kukoricsa János! II. Kukoricsa kost találtak. Ott ssedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem sségymlem. A juhásznak épp elég es. Úribb, csifrább nem kell. Ragaszkodom a nevemhes Igás szeretettel! Becsületes jó magyar név Nem himez, hámos, Az én nevem Kukoricza, Kukoricsa János/ Dai a rózsáról. — Énekli: Papp Miska. — 1. Egy rózsaszál — szebben beszél. Mint a legssere/mesebb levél. Nem tud as irni, a ki küldte. És a ki küldte, már nem el. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, As ő porából nőtt e ró*sa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! II. As ő porából nőtt e rózsa, Életre kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. As átragyog a bús koporsón, A sirgödörhől is kiszáll. Az 6 emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! III. E rózsaszált elküldte néked. Benne az ö szerelme ég, így tud a hű, igaz szerelmes A siro -< tul szeretni még. Fekszii a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, F. rózsa — rózsa — rózsaszál! Pásztordal. — Énekli: Fedák Sári. — I. Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsemi III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. IV. Udvarodon három vállú, Abból iszik három nyáj juh, Én vagyok a vízmérője, Szőke rózsám szeretője. Kék tó . . . — Énekli: Fedák Sári. — Kék tó, tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza nékem, óh, Szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, Sokkal vagy szivemnek adósa, Add, add vissza, óh, S legyen tiéd ez a rózsa! (Kebléről leveszi a rózsát s azt magasra tartva, énekij a rózsa-dalt a második felvonásból) E rózsaszál, ezt hoztam én, Benne az ő szerelme ég, Így tud a hűséges szerelmes A síron tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál. De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Köhögés, rekedtség és burut ellen nincs jobb a RÉTHY-féle pemetefű czukorkánáll Vásárlásoknál azonban vigyázzunk és határozottan RÉTHY-félét kérjünk, mivel sok haszontalan után zata van. — 1 doboz ára 60 fillér. Színházi és báli glassé kezt

yü Elsőrendű minőség 69 kr. Báli azsur flór harisnyák 45, 65 kr. Báli selyem batist 120 cm. széles 45 kr. Báli női ruhakelmék 120 cm. szélességben 55, 75, 150 kr. Báli uri glassé keztyü 80 kr. Báli uri frakking 150 kr. Báli gallér és nyakkendő dus választékban. BLEIER IZSÓ »Gélyáhtz'c NagymeeS-u. 12. Szerectm-u. tarkán. 0 Df d] CQ Z te fú h J Cl Ü fit iw*r HANGWr* oo 1. BUDAPEST. VII. KfRfPISI'UT 3£lj>I (Ex összes zenekari, mül*ecbelöi, és iskolás Hangszerel* dus raktára. Zongorák hangoláai t frt. tt \ 05 X 2 (S B X P 3£üf§sf' Lm .Jf* K! R2C.S