MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-11 / 42. szám

1905. február 4. 3 Budapesti színpadok. Budapest, február II. A Magyar Királyi Operaház legközelebbi dalmü-ujdonsága Szabados, Szendyés Moravcsik: Mária czimü eredeti dalmüve lesz. Az újdonságot Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krammer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bochnicsek, Takáts és Ney Dávid fogja énekelni. 0 A Nemzeti Szinház-ban tegnap este őszinte, szép sikerrel került bemutatóra Lampérth Géza: Veér Judit rózsája czimü történeti vígjátéka. A tiszta magyar levegőjű darabban igaz gyönyörű­ségét találta a közönség, nem is fukarkodott elismerő tapsaival és a talentumos szerző sok­szor köszönhette meg, az előadókkal együtt, az elismerő tapsokat. Török Irma, Ligeti Juliska, Mihályfi, Rózsahegyi, Gyenes, Bakó, de a többiek js mind teljes dicséretet érdemelnek. » A Vígszínház-ban ma este van a bemuta­tatója Kadelburg: Az arany patkó czimü bohó­zatának. A Magyar Szinház-ba tegnap este diadal­mas sikerrel vonult be Lehár Ferencz Mulató istenek czimti operettje. A jelenvolt nagyhírű komponistát, a ki a pompás előadást maga vezényelte, szakadatlan ovácziókkal ünnepelte a közönség. A mulatságos, Hcltai Jenő átdol­gozásában rendkívül szellemes librettó mind­végig kaczagtatta a közönséget, az elsőrangú muzsika pedig igaz gyönyörűséget szerzett mindenkinek. Kétségtelen, hogy a Magyar Szinház állandó és nagy vonzóerejü uj darabot nyert, a melynek nagy erőssége a kitűnő elő­adás és a fényes, stílszerű kiállítás is. A szin­ház reaktivált művészét : Boross Endrét szere­tettel üdvözölte a közönség pompás szerepében, szintúgy nagy sikerük volt a többieknek is, különösen Anday Blankának, Szentgyörgyi Len­kének, Ráthonyi-nak, B. Szabó Józsefnek és Heltai- nak. A Királyszinház-ban a János vitéz, a melyet már csak pár nap választ el századik előadásától, napról-napra uj bizonyságát adja szenzácziós vonzóerejének, a mennyiben februári előadásainak mindegyikén, jóval a játék kezdete előtt kitettek az összes jegyek elkeltét hirdető táblákat, ugy, hogy gyakran nem is kerül esti pénztárnyitásra sor. A János vitéz a hét esti előadásai mellett holnap, vasárnap délután is szinre kerül, ezúttal is a rendes esti helyára^kal. • A Népszinház-ban ma este kerül bemuta­tóra A granadai vőlegény, Martos Ferencz és Báhnert József operettje. — Az ingyenélök, Vidor Pál rég pihentetett népszínműve, holnap, vasárnap délután kerül felelevenítésre s ebből az alkalomból újból betanulta a személyzet a nép­színmüvet, mc'ynek előadásában Blaha Lujza is részt vesz, mint vendég. = Művészhangverseny. Rendkívüli érdeklődés nyilvánul a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egye­sülete által február 12-én, vasárnap délután 3 és fél órakor a fővárosi Vigadó nagytermében az egyesület üdülőtelepe, helyeszközlő és segélyalapjai javára rende­zendő nagy müvészhangverseny iránt. A nemes czélra való tekintettel színművészeink legnagyobbjai Ígérték meg önzetlen közreműködésüket. Ä míisor kimagasló számai Jászai Mari és Császár Imre nagyérdekü szava­lata. Sz Bárdossy Ilona éneke, Csillag Teréz és Tapokzay Dezső kiváló előadása lesz, úgyszintén Török Irma, Thury Elemér, Papp Miska, Kiss Klára és Raskó Géza szereplése is méltó lesz elismert nagy művésze­tükhöz. Szenzácziós a Hegyi Aranka közreműködése, I a ki Farkas Pali hírneves zenekarának kísérete mellett i a János vitéz legnépszerűbb dalait fogja énekelni. Jegyek kaphatók még 5, 3, 2 és I koronáért az egye­sület irodájában (Andrássv-ut 13. I emelet.) £ „Alom". — A sajtó az . Operaház' ballei-bemutatójáróL — Budapest, február 11. Budapesti Hírlap : Azt a jó zenét mely, Guerra szerint, utolsó kelléke a jó baJletnek, ma este Szikla Adolf szolgáltatta. Elsőrendű tudás, sok invenczió s a gyakorlat biztossága teszi a nagytehetségű szerzőnek ezt a munkáját is élvezetessé, hatásossá Egy csomó szép keringő, egy bájos szkerzo. egy stílusos menüett, több pattogó induló a partitura kiemelkedő számai. Az Alom zenéje becsületes, egészséges tánezmuzsika. noha a finomkodó, elmes franczia iskola hatása alatt készült, de nem is olyan darabos és köznapi, mint a bécsiek halletzenéje. Pesti Hirlap: Feltetlen elismerest erdemei a kitűnő rendezés, a koreografia gondos betanítása, de főleg és első sorban a gyönyörű kiállítás, melyhez hasonlót magyar színpadon még nem igen láttunk. Ma este is a felvonulás es a nagy ballabile szmdus jel­mezei es ezek hatásos elrendezése nem egyszer nyílt szinen viharos tapsot keltettek A szerzőket a főbb szereplökkel többször ki is hivták. velők megjelenhetett volna Kéméndy mester is. kinek a mai sike ben nagy, igen nagy része van. Pesti Napló: Az elóadas igen szép sikert hozott Guerra-naV és százfejü apparátusának, a mely fegyel­mezettség, preczizhás, kötelességtudás tekintetében való­ban első helven áll. Guerra Miklós néhány év alatt csodákat mivélt, szinte uj életre keltette ezt az elhanya­golt, diszcziplina nélküli testületet. A szólótánezosok : Balogh Szidi, Kos .Margit. Gaszner Boriska, Smeraldi, Faludi őszinte dicséretet érdemelnek. A jelmezek, vilá­gítási hatások, díszletek, elsőranguak. A közönség barát­ságosan fogadta az újdonságot. Magyar Hirlap Az uj ballet kiállítása igazán szemkápráztató : ez a telivér művészi munka, a melyért Kéméndy Jenőt a legnagyobb elismerés illeti. A darab első részét befejező nagy felvonulás szinpompája a a legszebb dolgok egyike, a miket e téren láttunk. Ennek, meg a ballet kitűnő betanulásának meg is volt a hatása s a közönség zugó tapssal jutalmazta azt az élvezetet, a mit a darab külső fénye nyújtott. Az Lljság: A közönség a mai előadáson, a melyen a balletkar pompásan tánczolt s Balogh Szidi ismét művészettel tánczolta szólóit, az uj balletet nagy tet­széssel fogadta; a szczenikai „trükk"-ök, a Kéméndy tervezte szép jelmezek nagyon hatottak s nyilt szinen vagy hatszor tapsolt, az első felvonás végén pedig szólította Guerrá-1 és Szikld-t, a két szerzőt a füg­göny elé. Egyetértés : A kis meséhez Szikla Adolf, operánk jeles karmestere, ki mint zeneszerző is már szép sike­reket aratott eleven, kedves muzsikát komponált, mely különösen az elején igen korhűen fest. mert bizonyos klasszikus vonás van benne, mely a XVI. századbeli meséhez stílszerűen alkalmazkodik. A ballet egyes számai közül ki akarjuk emelni a nagy menüettet, az Adagiot, mely az álomkép előtt felhangzik, ez finom és jellegzetes zene s még inkább a megelőző közzenét, melynek kedves motívumai a közönséget élénk tapsokra ragadták. A kulisszák mögül. Budapest, február 11. Két premier-est. i. „Az arany patkó". — A „Vígszínház" mai bemutatójához. — — Fehér est, fehér est! — konstatálta a Kadelburg-vigjáték fegnapi főpróbáján egy vig­szinházi kritikus. — Dehogy fehér, vörös est lesz a holnapi! — javította ki egy kollégája, a ki mindig szí­vesen látja a kedves és „harmlos" német víg­játékokat a Vígszínház színpadán. — Vörös est? Hogy érti ezt? — Ugy, hogy vörösre tapsolja a tenyerét Az arany patkó közönsége. Tanay Frigyes, a Vígszínház kitűnő mű­vésze, a ki mindig szigorú kritikusa azoknak a daraboknak, a melyekben nem játszik, szintén beállott a felvonásközben tereferélő csoportba. — Én részemről a szemeimet sirtam vörösre. Megsiratott ennek a darabnak az őszinte, intimus kedvessége, üdesége és igazsága . . . Egy vígjáték, a melynek jeleneteit egy vig színész könnyezve hallgatja: kivételes érde­kességü: Kadelburg Gusztáv, a mi régi jó ismerősünk, ugy látszik a humor örökbecsű reczipéje szerint dolgozott: a könnyeken át mosolyogtat. Ez a hangulat volt az uralkodó Az arany patkó tegnapi főpróbáján és kétségtelenül ugyan­ilyen jó érzéssel mulat majd a premier-est közön­sége is a kedves német újdonság három fel­vonásán. Nagy közönsége lesz ennek a csupa­derü darabnak, az kétségtelennek bizonyult már az első felvonás után és még jobban a máso­dik után. Nincs a darabban egyetlen frivol meg­jegyzés, egyetlen pikáns élez, de nincs benne egyetlen unalmas szó sem. A Wollien-familia tag­jainak mindegyike vidám, derűs vagy mulatsá­gos és nem ellenszenves közűlök még az adrari életben, az udvari levegőtől kissé meghibbant Zsigmond báró sem, a kit Bárdy játszik, ujabb jelét adva nagy várakozásokra jogositó tehetsé­gének. A lehető legrokonszenvesebb pedig a derék Rudolf, a kinek szerepében Hegedűs Gyula egyikére számithat legszebb sikereinek. Igaz, hogy egy külön slágere is van a szere­pének : a Nániról szóló dal, a mely szinte bizo­nyos, hogy a Hegedűs Gyula ajkairól megindul nA rózsabimbó és a méh" karrierjére. Daliás és szeretetreméltó Góth Sándor, mint uj majoreszkó és mint udvariója a szép Hilda kisasszonynak, a kit Gazsi Mariska ábrá­zol egészséges terméteszetességgel és minden német szentimentalizmus kerülésével Rendkívül hatásra számithat Szerémy Zoltán; a kinek régen volt egyéniségéhez annyira illő szerepe, mint a miiven a Ruschke bácsié. Csáki Birinek pedig a kadét fess nadrágjában nemcsak arra van alkalma, hogy frissen és üdén diskuráljon, de azt is megmutathatja, hogy milyen formás — fiúnak is. Balassa, mint méltóságteljes generális, Tapolczai, mint deli hadnagy, Fenyvesi a piros huszáregyenruhában növelik az egyes képek színességét, mig a női szépség képviseletéről bőven gondoskodnak a Vígszínház szépei, két humoros öreg dáma szerepében pedig Nikó Lina és Hunyadi Margit. A Mozgófényképek és az Arany kakas szer­zője — azt hisszük — ezzel a harmadik darab­jával is jubilálni fog Budapesten. Labourdette. II. „A granadai vőlegény". — A Népszínház mai bemutatójához. — t A romantika teljes szépségében vonul ma be a Népszinház-ba. A spanyol lankás dombok az ő illatos pálmáikkal, olajbogyóikkal és gesz­tenyéikkel, a sötéten kéklő ég forró napsuga­raival, a tüzes szemű spanyol nők még tüze­sebb tánczaikkal láthatók a színpadon és halljuk azokat a dalokat, a melyeket csak a tropikus éghajlat ad a kedélynek. A főpróbán a sötét nézőtérről a szinpadra meredő két modern fotografáló masina kissé szokatlan színeket fixirozott komor belsejében. A sok czifra don és spanyol grand, a Carmen alakjaira emlékeztető szevillai és granadai jel­mezek jóleső érzést kölcsönöznek az utczai élet szürkeségeiből bevonuló kritikusoknak. Igen, a kritikusok tegnap, korán felkeltek, mert a főpróba már fiz órakor megkezdődött. A Népszínház főpróbái talán a legélénkebbek az összes színházakéi közül. Bezzeg itt nem tátonganak a széksorokról nagy ürök a sötét­ségbe ; mert majd minden hely el van foglalva. Nem csak kritikusok, hanem az iró- és művész­világ számos női és férfi-tagja szokott meg­jelenni, ugy hogy a Népszínház újdonságai tulajdonképpen nem a premiéren, hanem a fő­próbákon szokott már sikert aratni, vagy meg­bukni. S a tegnapi főpróbán nem egyszer hang­zott fel a mai premiérre előlegezett taps ugy a darabnak, mint a színészeknek. Székely Irén mint komédiálseány csupa tüz, csupa spanyol élénkség, néhol vadság. Ledofszky Gizella pedig olyan spanyol urileány, a minőt a szerző csak elképzelhetett. Pajkos és gőgös, jószivü és aka­ratos, engedékeny és makacs, szóval megvan­nak benne mindazok a tulajdonságok, amelyek a költői fantázia délvidéki leányaiban megtalál­hatunk. De a spanyol grandok mintaképei is meg­jelennek Szirmai, Raskó és Pesti alakításában Vágó pedig erősen helyt áll a fukar spanyol apa szerepében. A főpróbán a közönség nem egyszer hallatta tegnap az elragadtatás „ah !" felkiáltá­sát, főképp a II. felvonás finaléja után, a mely ugy a librettistának, mint a muzsikusnak, de rajtuk kivül a rendezésnek is igaz dicsőségére válik. Most már csak a közönség hangulatán múlik, hogy a mai est a sikerek elsőrangú­hatásával bírjon. Ha nem csalódunk, ugy is leszi Sztriou.

Next

/
Oldalképek
Tartalom