MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-23 / 54. szám
1905. február 23. VÍGSZÍNHÁZ. »Az arany patkó« szövege. Első felvonás. Tanácsot (11 a Wollien bárói család. Meghalt a maioreszkó és be kell igtatni az utódot a hitbizományba. Sorrend szerint Egon következik, nagy bánatára Ludolf báró feleségének, a nagyralátó Mária bárónőnek és fiának, Gerdnek, a ki maga is szeretné megkapni a nagy vagyont. Hiszen csak azért esnek el tőle, mert Ludolf két perczczel később született, mint ikertestvére, a kinek halála után fia, Egon kerül a család élére. Gerd megtudja, hogy Egon polgári leányt szerit és minthogy a családi törvény szerint nem egyenrangú házasság kötése esetén a majoreszkó elveszti a hitbizományt, a döntő pillanatban figyelmeztetik Egont a családi törvény illető paragrafusára. Egonnak választania kell a nagy vagyon és szerelme között. A családtagok végül abban állapodnak meg, hogy mielőtt végleg határoznának, megfogják ismerni Egon választottját, Hildát. Második felvonás. Ruschke nevü embernél nevelkedik Hilda. Ruschke régebben Hilda szüleinél volt alkalmazva és a mikor utóbbiak tönkrementek és meghaltak, magához fogadta az árván maradt szegény gyermeket. Azóta jól-rosszul megéltek. Hilda festőnővé lett. Egon báró, mint albérlő lakott Ruschkeéknál, mert hét a majorátus elnyeréseig maga is csak szegény ember — és igy ismerkedett meg Hildával. Most aztán sorra jönnek a bárói család tagjai, hogy kikémleljék, hogy milyen leány is az, a kit Egon szeret. Eljön Ludolf is, a ki Ruschkéban felismeri volt tisztiszolgáját. A nemes szivü, jókedélyü báró oly jól érzi magát a szegénysorsu emberek társaságában, hogy velük iszogat, majd dalra gyújt, sőt végül maga készteti Egont arra, hogy tegye meg, a mit még eddig nem tett és a mit a családi tanács határozata szerint nem is lett volna szabad megtennie : kérje meg formálisan Hilda kezét. Igen ám, de most meg a Ruschke-család tart családi tanácsot, persze kedvező eredménynyel. A mikor a Wollien-család gőgös tagjai benyitnak, rémülten látják, mi történt. Harmadik felvonás. A Wollien bárók kas télyában vagyunk. Egon megmutatja birtokát Hildának. Ma fog a bárói család végleg dönteni. A döntés Ludolf szavazatától függ. Ruschke érzi, hogy a Wollienek némelyike lenézi és talán éppen ő áll útjában fogadott leánya boldogságának. Távozni akar, de Ludolf marasztalja a derék öreget és szavazatával eldönti a kérdést, ugy, hogy a tiltó paragrafust egyelőre felfüggesztik és Egon elveheti Hildát. Dr. JUTAS9Y JÓZSEF |oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö Intézete Budapest, IV, Kossuth-LaJos'Utcza 4. - Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczob és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka ímitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás Izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők nek distingvált keresetforrás). A SCHMIDTHAUER-féle Igmándi Arczom szépségét! Vállam, nyakam karom fehérségét! Kezem finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM"nek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest, „Városi gyógyszertár", Váczi- és Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mulató istenek« szövege. Előjáték. Az Olympus urához, Jupiterhez kihallgatásértés segitségért esedezik Menandrosz színigazgató, kinek rendkívül rosszul megy a színháza. Jupiter segíteni akar rajta, s elhatározza, hogy egy sláger-operettet ad neki, illetve él át a számára. Menandroszszal és Merkúrral légi liftjén leszáll a földre. De Junó sem maradt tétlen, tudomást szerezve isteni férje ujabb kalandjáról. Titokban felölti Alkmene alakját, hogy a földre szállva, hites urát, Jupitert, megtréfálja. I. felvonás. Jupiter Amphitrion alakjában kurizál az igazi Amphitrion feleségének, Alkmenének, a ki a csel folytán nem más, mint maga Junó. Mercur pedig Sosias, Amphytrion inasa képében udvarol a Sosias teleségének, Charisnak. Megérkezik a csatából az igazi Amphitrion és az igazi Sosias, kiket természetesen csalóknak tartanak. Ezek azonban igazuk tudatában be akarnak menni a házba, de zárt ajtókra alálnak. II. felvonás. Amphitrion tisztjeit és a görögöket tanuságtételre hivja föl személyazonosságának igazolására, de ezek Jupiterhez állanak. Sosias azonban utána jár a dolognak és kisüti, hogy Amphitrion képmása nem más, mint Jupiter maga, ki Alkméne szobájában töltötte az éjt. Az igazi Amphitrion kétségbeesése azonban csak egy pillanatig tart, mert Junó öfedezi magát s Amphitrion karjába adja hü feleségét, az igazi Alkmenet. Dr. RENNER VIZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, VII, Valeró-utcza 4. sz. (Telefon 555.) Az intézet a .'legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen ujjáaiakitva, a modern viz- és elektromosgyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotherapla, el ktromos fónyfürdők szene vas fürdők, forró légfürdők, vlbraeziós massage stb. — Kívánatra prospektus. - ~ FOGAK szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párlsban első dijat nyert fogsorok azonnal megszokhatók és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvost Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 50.1. cm, Fogorvos: Löfflsr Emil. Teknikai főnök: Grouminn S. Tarios plombák 3 kor.-tói, foghúzás érzés—— telenitve 2 kor-ért. Fogad: reggel 8-tól este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is __— '«é-sékelt árak. — Részletfizetésre is. = KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját ós mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz lluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás, lancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bír magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihea t patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője. i. — Énekli: Fedák Sári. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza yános! keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb nyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkivül jó étvágya hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30