MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-03 / 34. szám
1905. február 4. 3 Ki a legszebb , .. asszony Q budapesti m leá r[ y r* — Lapunk palyakérdése. — A színház nézőtere az a hely, a hol meg- • fordul minden szép budapesti asszony és leány és ezért szólítjuk fel lapunk közönségét, tehát a színházi közönséget: döntse e! szavazás utján, hogy ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány ? A szavazás a mai nappal: 1905. január elsejével veszi kezdetét és az uma, a hol a szavazatokat összegyűjtjük, nyitva marad három hónapig, — 1905. márczius 31-ikéig — hogy módjában legyen Budapest egész színházi közönségének leszavazni. Húsvétkor hirdetjük ki, hogy kiket választottak meg budapesti szépségkirálynökké. A kkor közre adjuk a legszebb asszony és leány arczképét és a tíz legtöbb szavazatot kapott asszony és leány araképeit is. Természetesen a megválasztott legszebb asszonynak és leánynak megfelelő, művészi formában, hozzuk majd tudomására a nagy szavazás rájuk nézve kétségtelenül kedves eredményét. Szavazni az alább közölt szavazójegyekkel lehet. Szíveskedjenek lapunk olvasói ezeket lapunkból kivágni, kitölteni és vagy levelezőlapra ragasztva, vagy borítékban lapunk czimére: „Magyar Színpad" szerkesztősége, Budapest, Teréz-köruf 3S. beküldeni. **««««« « <<<<<<<-< < <<<< Szavazó-lap. I. A legszebb budapesti asszony. •(*««<<<<<<<«<<<<«< << <<<*«<<<< Szavazó-lap. II. A legszebb budapesti leány: R»*> > ».* » > > > >> >*:»>>» >>»»» > > ÍÖMÖÍ Budapest, 1905. jan. 1. A szerkesztőség. Budapesti színpadok. Budapest, február 3. A Magyar Királyi Operaház számára Álom czimen öt képből álló balletet irt Guerra Miklós, az Operaház balletmestere és Szikla Adolf, az Operaház karmestere, melynek bemutató előadása jövő héten, csütörtökön lesz a Magyar Királyi Operaház-ban. A ballet tárgya Prati Giovanni Ne feledj el soha czimü balladájából van merítve. Egy ifjú pár a Rajna partján sétálva, egy letépett nefelejts-virágot lát a habokban. A leány megsajnálja a virágot s a lovag a habokba ugrik érte, a megmentett virágot a partra dobja, de ő maga belevész a folyóba. Ez a történet mint álom szerepel a balletben az élet egy valószínű eseményével kapcsolatban. A Nemzeti Színház legközelebbi bemutatóelőadása Lampérth Géza háromfelvonásos színmüve : Veér Judit rózsája lesz. A darab, a mely a Rákóczi-korban játszik, a jövő hét péntekjén kerül a közönség elé. Az újdonság női főszerepét Török Irma játssza, a nagyobb szerepeket pedig Vizváriné, Ligeti Juliska, Gál, Gabányi, Bakó, Rózsahegyi és Pethes. * A Vigszinház-ban a hét és a jövő hét minden estéjén Hennequin és Bilhaud-nak zajos sikerű ujdonsaga: A paradicsom czimü bohózatot adják, mely nemcsak a sajtó, hanem a közönség osztatlan tetszésével találkozott. A nagysikerű újdonságban a Vígszínház előreláthatólag hosszú időre nyert müsordarabot. Vasárnap délután és este is a nagysikerű Paradicsom-ot adják. A Magyar Szinház-ban a Putifárné eddigi előadásai teljesen zsúfolt nézőtér előtt folytak le s a szép zene és mulatságos szöveg nagyon tetszett a közönségnek. A szereplök közül legkivált Szentgyörgyi Lenkét, Keleti Juliskát, Ráthonyi-X és Sziklai-1 ünnepelte a közönség. Az igazgatóság a Szegény Jonatán-X vasárnap újból szinrehozza délutáni előadásban. Az előadás helyarai mérsékeltek; elővételi dij nincs. A hét minden estéjén Putifárné kerül szinre. A Királyszinház-ban estéről-estére egész héten ismét csak a János vitéz, ez a páratlan sikerű magyar daljáték szerepel a műsoron, mely most már századik előadásához közeledik.' A 100-dik előadás — a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete javára — február 17-ikén, pénteki napon lesz, fölemelt helyárakkal, de elővételi dij nélkül. * A\Népszinhdz legközelebbi újdonsága Martos Ferencz és Bahnert József A granadai vőlegény czimü operettje lesz, melynek színpadi próbái már folynak. Az operett zenéje igen nagyhatásúnak ígérkezik. A főszerepek Székely Irén, Hegyi Aranka, Ledofszky Gizella, Abelofszky Margit, Siposné, Kovács Mihály, Raskó Géza, Kiss Mihály, Vágó Géza, Ujváry Károly, Pázmán Ferencz és Pesti Kálmán kezeiben vannak. A Népszínház nagysikerű újdonsága: a Két Hippolit hétfőn, e hó 6-án éri meg huszonötödik előadását. A jubileumi előadásra már most elfogad előjegyzéseket a pénztár. Az operett a hét minden estéjére ki van tűzve. A kulisszák mögül. Budapest, február 3. A granaiai vőlegény. — A Népszínház legközelebbi újdonsága. — A Két Hippolit korántsem fejezte be még pályafutását A Népszínház közönsége még mindig nagy szeretettel, sőt fokozódó érdeklődéssel nézi meg a darabot és az első jubiláris előadás, a melyet a jövő héten fognak megtartani, csak az első állomás az operett további útjában. Próbák azonban már a legközelebbi újdonságból folynak és színházi szokás szerint idejekorán készülnek elő a legközelebbi premiérre. Martos Ferencz tollából származik a legközelebbi újdonságnak : A granadai vőlegénynek, a librettója. A színházlátogató közönségnek nincs egyetlen tagja, a kinek be kellene mutatni Martos Ferenczet, a Bob herczeg, Aranyvirág, Simonyi óbester es Balassa Bálint kitűnő szerzője ő, a ki Írásaiban mindig Ízléses és diszkrét. A granadai vőlegény-ben sem tagadja meg magát ez a még fiatal szerző és az operettek sorában ezt is a finomabbak közé lehet sorozni. Van benne sok romantika, kedvesség és bájos szerelmi történet, a mely sohasem untató, mindig élénk és érdekes. A zeneszerző Banert József. Őt már kevesebben ismerik a könnyű műfaj kultiválói közül. Csempészek czimü dalmüve szép sikert aratott az Operaház-ban, s mint zeneszerző egyike a legérdekesebb és legkomolyabb talentumoknak. Nem magyar ember, Ndpoly-ban született, de olasz származása daczára jól meghonosodott nálunk és magyarul is jól beszél már. A nélkül, hogy előzetes kritikát akarnánk gyakorolni e két szerző uj operettje fölött, a próbák alapján, a melyeket volt alkalmunk néhányszor megtekinteni, kijelentjük, hogy a két nagyon komoly számba veendő szerző vidám és könnyű, de azért értékes alkotással fogja meglepni a színházi szezónt. Azok pedig, a kik a darabban játszani fognak, a Népszínház legjobb erői, a kik máris igazi szinész-ambiczióval kezelik szerepüket és sokat igérö igyekvéssel feküdtek neki a darabnak. A szövegszerző, a kinek a főváros majd minden színpadán ment már darabja, annyira el van ragadtatva a rendezés kiválóságától és a szereplők buzgóságától, hogy a minap ki is jelentette: — Az első darabom, a melynél nem drukkolok. Orlamdo. Színházi pletykák. Budapest, február 3 A második szőkeség. — Történet az állhatatos lovagról. — Minek is himezziink-hámozzunk ? A diszkrécziónk ainugy is csütörtököt mond ezeken a hasábokon, mihelyest színházat, szőke *vag)^ barna színházi hölgyeket és egy — lovagot emlegetünk. Mivelhogy lovagot — pláne színházi történetkével kapcsolatban — a budapesti közönség csak egyet ismer, a kinek a czime is, a foglalkozása is az, hogy lovag és ez a jól ismert habitüé: Freystdtler Jenő. Róla szól ismét az ének, azaz, hogy nemcsak róla, hanem két nagyon szép és nagyon szőke művésznőről, a kik közül a sorrendben az első a szőkébb. A sorrend alatt természetesen azt értjük, hogy a két szőkeség közül melyik iránt érdeklődött először a Királyszinház baloldali első páholyának premierbérlője. Ennek az első számú érdeklődésnek a szálai visszanyúlnak — egy kis költői fantáziával szólva — az ó-korba. Abba az időbe, a mikor a Királyszinház színpadán oly szerencsésen keverték össze a klasszikus időket a modern időkkel. A Lysistrata czimü kedves operett élte akkor fénykorát, mikor a lovag ur estéről-estere az első számú szőkeség kedvéért jelent meg páholyában, sőt olykor a kulisszák mögött is, a színpadi társalgó egy rejtett zugában. Ebben a zugban folytatódott az első számú történet és több mint bizonyos, hogy itt is fejeződött be, még pedig a János vitéz huszadik előadásának tájékán. A lovag nem tagadta meg önmagát és állhatatosan ragaszkodva Ízléséhez : ismét egy szőke művésznőt vett körül minden szeretetreméltóságával, figyelmességével. Es itt kezdődik a második szőkeség története, a melynek legélénkebb fejezetei éppen most gyártódnak. Hol a Királyszinház-ban, hol a Kerepesi-uton, sőt olyik estén a Nemzeti Színházban, melynek egyik páhulyában a lovag már a második szőkeség és édesanyja társaságaban jelent meg. A mamák különben is jótékony szerepet játszanak a lovag ur és a szőkeségek történeteiben. Az első számú történetben éppen olyan élénk és jelentékeny szerepet játszott egy mama, mint a másodikban. És ezen az alapon igazán nincs mitől tartanunk sem nekünk, sem annak az ifjú poétának, a ki mostanában némi joggal, de hasztalan veti fel mérgeskedve a kérdést: — Miért nem maradt meg a lovag az első számú szőkeségnél ? Mime. Felvonásközben. Budapest, február 3. három az igazság. — A reményteljes szerző. — Ifjabb Hegedűs Sándor, a volt kereskedelemügyi miniszter drámaíró fia, az Élve temetkezök czimü egyfelvonásos dramolettjével lépett először a közönség eié. Uj darabja, egy ötfelvonásos tragédia, a keresztelésnél az Ikarusz czimet nyerte. Ezt a darabot elejétől végig a szerző egy száguldóautomobilon olvasta fel Jászai Marinak, a ki az emlékezetes vasúti sztrájk idején tudvalevőleg automobilon tette meg az utat Szegedről — Budapestre. És a nagy tragika nemcsak, hogy jónak találta ifj. Hegedűs Sándor tragédiáját, hanem talált benne egy olyan női szerepet, a melynek eljátszása erősen izgatta a becsvágyát, Igy került a darab a Nemzeti Szinház-boz, a hol azonnal el is fogadták előadásra.
