MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-21 / 52. szám

1905 február 16. 3 budäpeüU színpadok. Budapest, február 21. A Nemzeti Színház pénteken mutatja be Sardou Viktor: A boszorkány czimü drámáját, mtly tavaly a párisi Théaire Sarah Bernhardtban is óriási sikerrel került előadásra. A nagy franczia szinmüiró ötfelvonásos darabjában csaknem az egész drámai személyzet játszik, a két főszerep pedig P. . Márkus Emilia és a szinház uj tagja, Odry Árpád kezében lesz. A darab 1536-ban, Toledoban történik, a spanyol inkviziczió korában. Az igazgatóság mind az öt felvonáshoz korhű, uj díszleteket készíttetett. A három első előadás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy csaknem az összes jegyeket elkapkodták. Az újdonság szinlapja a következő: A BOSZORKÁNY. Dráma 5 felvonásban. Irta . Sardou Viktor. Fordította : Fáy J. Béla. Személyek : Ximenes, bibornok Ivánfi Don Lopez di Padilla ... ._ Szacsvay Inana „- Lenkey H. 'on Enrique di Palacios Odry Ramizo Bakó Zoraya Márkus E. isha Paulayné Cardenos Gyenes '.'leofas ... — Pethes Olivira Gabányi A. Fray Eugenia Calabaras Pálfi Fray Teofilo Ibara Mátra)' Fray Miquel Molina Hetényi Fray Hernando Albornos Mészáros DAquilar ... Faludi Don Ambrozio ... Molnár Rionbos Dezső Velasco ... Horváth Z. Cristobal Náday B. Dona Rufina T. Vízvári M. Dona Syrena Gerő L. Dona Serafina Keczeri I. Dona Fabia .. Meszlényi A. Falum Fáy Sz. Szerzetes Latabár Kecskepásztor Rózsahegyi Pórnő Demjén M. Zaquir morfin ... Gálosi Jaszai M. Cs. Alszeghy I. Paulay Kőrösmezey Horváth Afrida Manuella íjász Arias Gil Andres Farez Giher . Torillo ... Mihályfi Gabányi I. Abonyi A Magyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád : Mária czimü eredeti dalmüvére készül, melynek szövegkönyvét Moravcsik Géza irta. Az érdekes újdonságot, melyet nagy fénynyel állítanak ki, Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krummer Teréz, a többi főszerepet Diósyne, Bochnicsek Takács és Ney Dávid fogja enekelm. A bemutató a jövö héten kedden, február 28-án lesz. • A Vígszínház-ban minden este Kadelburg igen nagv sikert aratott vígjátéka: Az arany patkó kerül előadásra. A pompás, kedves darab minden este telt házat vonz a Vigszinház-ba, a közönség ki nem fogy a tapsból, kaczagasból. Hegedűs Gyula „Náni-Náni" nótaja csakhamar fővárosszerte népszerűségre jutott. Vasárnap délután a Diákélet van műsoron. • A Magyar Szinház nagysikerű újdonsága: a Mulató istenek, a mely eddig tiz zsúfolt házat vonzott, a hét minden estéjén szinrekerül Anday Blanka, Szentgyörgyi Lenke, Tallián Anna, Ráthonyi, Boross, B. Szabó, Heltai és Iványi-val a főszerepekben. Vasárnap délután Goldfaden operája, Szulamit kerül szinre. • A Királyszinház-ban négyszer került eddig százon tul szinre a János vitéz, s mindannyiszor az összes jegyek elkeltét hirdető táblák tettek bizonyságot arról, hogy a daljáték népszerűsége és közönsége nem fogyatkozott meg. A hét folyamán kitűzött előadásokra történt nagyarányú elővételek mutatják, hogy a közönség érdeklődésének középpontjában áll most is a János vitéz és törhetetlen ambiczióju, művészi alakitója Fedák Sári, a ki az estéken kívül vasárnap délután is föllép a daljátékban, mely ez alkalommal rendes esti helyárak mellett, de elővételi dij nélkül kerül szinre. — A Gyurkovicslányok, Herczeg Ferencz népszerű darabja a héten, szombat délután a Királyszinház-ban szinre kerül. Rákosi Szidi asszony sziniiskolájának növendékei fogják eljátszani vizsgaelőadásul a darabot, ezúttal is 1 koronás helyárak mellett. * A Népszinház-ban A granadai vőlegény, Martos-Báhnert regényes daljátéka egyre nagyobb érdeklődés mellett vonz közönséget. A kedves szöveg és a szép zene biztosítja az operett tartós sikerét. A darabban Kovács Mihály aktuális kupiéit a második felvonásban szokatlan nagy derültség kiséri. — Érdekes vendége lesz a Népszínház színpadának a Vereshaju vasárnapi előadásán. Fellép ugyanis Báthory Mariska a Színművészeti Akadémia növendéke. A fiatal színésznő Lukácsi népszínművében Zsófikát játssza. A kulisszák mögül. Budapest, február 21. Pálmay Ilka a Népszínházban. Gróf Kinszkyné-Pálmay lika asszonyt sikerült Vidor Pál igazgatónak tiz estére terjedő vendégjátékra megnyerni s igy ismét alkalma lesz a Népszínház közönségének az ünnepelt művésznő játékában gyönyörködni. A nagyérdekii vendégfellépés részleteit a legközelebbi napokban állapítják meg, a mikor a művésznő téli pihenőjét megszakítva Budapestre érkezik. * Uj Kákőczi-darab. Fényes Samu, a Kurucz Feja Dávid ismertnevü szerzője, Rákóczi czimmel uj történeti színmüvet fejezett be. A darab Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása idején — az országos ünnepségek keretében — fog szinrekerülni egy fővárosi színpadon és ezzel egyidejűleg a kassai szinházban. * Lehár Ferencz és Heltai fenő. A Mulató istenek magyar átdolgozása, mint ismeretes, nagyban hozzájárult az operett budapesti sikeréhez. Ennek hatása alatt Lehár Ferencz, az operett zeneszerzője ajánlatot tett Heltai [ Jenőnek, a ki a szerencsés átdolgozást végezte, hogy engedje át munkáját külföldi színpadokra. Heltai erre hajlandónak nyilatkozott, s már folynak is a szerződési tárgyalások, a melyeknek következése az lesz, hogy a legszebb ; zenéjü Lehár-operett, a közel jövőben több előkelő külföldi szinházban a magyar szerző kitűnő átdolgozásában kerül színpadra. * Szécsi Ferencz uj darabja. A Vigszinház-ban most Szécsi Ferencz uj darabjából folynak a próbák. A kiváló es sok sikert ért szerző ezúttal háromfelvonásos vígjátékot irt a vidéki szinészéletböl. Az újdonság czime: A szinház ördöge. A bemutató idejét az Arany patkó állandó, nagy sikere miatt egyelőre még nem állapíthatta meg a Vígszínház igazgatósága, de az bizonyos, hogy A szinház ördöge lesz ja legközelebbi újdonság. * „Ex-lex". A Magyar Szinház-ban már folynak ,a próbák Rajna Ferencz Ex-lex czimü látványos, kiállitásos revujéből. Az érdekes és teljesen újszerű darabhoz háromszáz uj kosztümöt rendelt meg a szinház. A bemutatót márczius közepére tervezik, addig a Mulató istenek czimü nagy vonzóerejü újdonság kerül estéről-estére szinre. A »Magyar Színpad < tárczája. - — —— t — , Egy rég' színészről. Meghalt a mult hetekben egy veterán szinész, a kit a vidéken mindenki ismert, a fővárosban kevesen. Foltényi Vilmos, a magyar színészetnek ez az érUcKes alakja. Chevalier-nek nevez- ( ték általánosan, mert mindig elegáns úriember ; volt, nagy intelligencziával, finom modorral, | a ki éppen ugy birta a franczia nyelvet, mint az anyanyelvét, a magyart. A Chevalier névvel j azonban azért is tisztelték meg hivei, mert Chevalier Dumont szerepe a Tékuzló-ban a legkedvesebb szerepe maradt mindvégig. A jól táplált öreg ur sokat látott életében, sokat utazott idegen országokban s habár életének legnagyobb részét Debreczen-ben töltötte, tetőtől-talpig európai volt, egy kiapadhatatlan anekdota-bánya; s azokat az anekdotákat, a melyeket elmondott, legnagyobb részben ő maga át is élte. Sziuészkörökben tudják, hogy a mult század ötvenes éveinek az elején Foltényi Vilmos ötletessége mentett meg egy őécs-ben időző operetttársulatot attól, hogy éhen pusztuljon a császárvárosban. Ennek a társulatnak Foltényi volt a lirai tenoristája. A társulat tagjai voltak többek között Vízvári Gyula és Hegedűs Ferencz is és a többiek is csupa jó erők voltak. De hiába, cq &s-ben ignorálták őket. Egy este, a mikor a közönség távolmaradása következtében megint nem tarthattak előadást, Foltényi azt indítványozta, hogy menjenek el a Kárthnerthor-szinházba, a hol aznap este épen egy világhírű basszista lépett fel a Varázsfuvold- ban Foltényi a karzaton ült, mellette pedig a társulat Vincze nevü magyar basszista foglalt helyet. A vendégművész éppen egy pinczemélységü vastag hangot eresztett ki hatalmas torkán és a közönség óriási tapssal jutalmazta meg érte. Ekkor Foltényi igy szólt a mellette ülő Vinczé-hez: — Mutasd meg a németnek, hogy mit tud az igazi basszista! És abban a rövid szünetben, a mely a tapsvihar után következett, mielőtt a zenekar ismét játszani kezdett volna, Vincze lehajolt a korláton és egy teljes oktávval mélyebben, mint az ünnepelt vendégművész énekelt, igy harsogott le a földszintre: — Bravó! Az első pillanatban csönd támadt, de aztán olyan orkánszerü tapsvihar tört ki, a melyhez képest az előbbi csak aféle egérczinczogás volt. Az intendáns izgatottan rohant fel a karzatra, hogy megkeresse a csudáshangu basszistát. Es nemsokára az egész szinház közönsége megtudta, hogy a fenomenális basszista tagja az elhanyagolt magyar operett-társulatnak. S azóta zsúfolt házak előtt tartották előadásaikat a magyar komédiások, mig hetek múlva, csengő aranyakkal megrakodtan mondhattak istenhozzádot a császárvárosnak Koppenhágá-ban azonban megint elfogyott az aprópénz és a társulat feloszlott. Foltényi és három társa ott rekedt Koppenhágá-ban, mert nem tudták előteremteni az elutazáshoz szükséges útiköltséget. Végül a társak annyi pénzhez jutottak, a mit hazájukból küldtek, hogy egy szénszállító hajóra ülhettek, a mely Triesztbe vitte őke. Előbb azonban megígérték, hogy mihelyt visszaérnek Magyarországba, Foltényi-nak is küldenek pénzt. Másnap csakugyan elutaztak, otthagyva Foltényit. Ő azonban nent esett kétségbe, hanem kihallgatásra jelentkezett a királynál, a ki mint magyar nemest, persze, fogadta. Nem volt más kívánsága, minthogy a király — ötven aranyat adjon kölcsön gyanánt, mely összeget becsületszóra vissza fog fizetni. A ki ály sokat nevetett a dolgon és szó nélkül ki is utalványozta a kölcsönt, a mire Foltényi még aznap egy Triesztbe induló gyorsgőzösre szállt fel. Az öt nappal későbben érkező társuknak ugy tetszett, hogy álmodnak, a mikor abban a pillanatban, a melyben partra szálltak, pipával a szájában eléjük toppant Foltényi és mosolyogva üdvözölte őket. A mikor Debreczen-be érkeztek, Foltényinek az volt az első dolga, hogy a dán királynak a törvényes kamatokkal együtt megküldje a kölcsönösszeget. Ilyen eredeti ember volt, a jó öreg Foltényi bácsi.