MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-19 / 50. szám

1905. február 4. 3 Budapesti színpadok. Budapest, február 19. A Magyar Királyi Operaház nagy hazai művészi esemény előtt áll; dalmüszinházunk ugyanis, keddhez egy hétre uj eredeti dalmüvet mutat be, melyről ugy hírlik, hogy korszakos jelentősége lesz a hazai dalmüirodalomban. Ez a bemutatóra kerülő dalmű Szabados Béla és Szendy Árpád Mária czimü történeti tárgyú operája, melyről mai számunk egy külön czikkében bővebben is szólunk A dalmű bemutatója iránt nemcsak zenei köreinkben, hanem a közönség széles rétegeiben is, igen nagy az érdeklődés s az Operaház kétségtelenül idei szezónjának egyik elsőrangú eseményeit fogja megérni, ebben a bemutatóban. • A Nemzeti Szinház pénteken mutatja be Vidorien Sardou-nak, a nagy franczia drámairónak, A boszorkány czimu színmüvét, mely szenzácziós sikerrel került szinre Párisban, Sarah Bernhardt színházában. A Sardou-darab bizonyára egyik legérdekesebb újdonsága az idei színházt évadnak s a Nemzeti Szinház alighanem a legerősebb vonzóerejü kasszadarabot fogja az újdonságban nyerni. A boszorkány-tói mai számunk egy érdekes czikke bővebben is megemlékezik. — A hét műsorán a szinház érdekes müsordarabjai szerepelnek. A Vársz in ház-bari a Nemzeti Szinház hétfőn a Flirt-et, csütörtökön a Constantin abbé-t adja. • A Vígszínház egcsz heti műsorát estérőlestére az Arany patkó tölti be, mely a szinház ezidei szezónja legnagyobb sikerű darabjának ígérkezik. A rendkívül mulatságos darabol esténkint zsúfolt házak kaczagják végig s a darab sikerét különösen Hegedűs Gyula alakítása teszi vonzóvá, a ki fényesebb alakítást még alig mutatott be a Vígszínház fennállása óta. Ez az alakítás egymaga biztosítja a darab hosszú életét a műsoron. A Magyar Szinház- ban e héten is a Mulató Istenek, Lehár Ferencz gyönyörű zenéjü operettjének sorozatos előadásai töltik be a műsort. A Lehár-operett egészén azon az uton halad, mint ennek a kiváló szerzőnek első operettje, A drótostót, mely ugyancsak a Magyar Szinház-ban érte el a legnagyobb sikerű darabok rekordját. Jövő vasárnap délután Goldfaden hires vígjátéka, a Szulamit kerül szinre 176-szor. * A Királyszinház-ban a János vitéz mult pénteki századik előadása után is szakadatlanul folytatja diadalmas útját a műsoron s e héten is estéről-estére a korszakos sikerű daljáték kerül szinre Fedák Sárival a cziinszerepben. A János vitéz olyannyira nagy vonzóerőt gyakorol századik előadása után is, hogy jó hosszú ideig nem lesz uj darab bemutatója a Királyszinház-ban. * A Népszinház-ban A granadai vőlegény, Bahnert József és Martos Ferencz remek zenéjü és mulatságos operettje iránt oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy az uj operett a hét minden estéjén szinre kerül, a fő női szerepben Székely Irénnel, ki méltó feltűnést keltett a művészi egyéniségének megfelelő szerepben. Rajta kivül igen nagy sikerrel szerepelnek az előadásban Leáofszky Gizella, Abelofszky Margit, Szirmai, Raskó és Kovács, a ki ismert kaczagtató komikumával a legnagyobb hatást kelti. — Jövő vasárnap délután Blaha Lujza vendégjátékával a Vereshaju kerül szinre. sorára ritkán kerül uj magyar dalmű. Annál nagyobb örömmel fogadja közönségünk a magyar opera-komponistak legújabb megnyilatkozását. Az Operaház legközelebbi újdonsága hazai mű lesz. Mária a czime és magyar szerzők irták: Szendy Árpád és Szabados Béla. Librettója Moravcsik Géza zeneakadémiai tanáré, a ki Béri Géza álnév mögé rejtőzik. Három felvonásból áll a dalmű, mely SzentIstván korából veszi tárgyát. A szövegíró a kereszténység és a pogányság küzdelmeit tárgyalja egy rendkívül érdekes, poétikus cselekmény keretében Azok, a kiknek alkalmuk volt a Máriából részleteket hallani, az uj magyar dalmű zenéjét gyönyör nek mondják. A komponis ták régi, kedves ismerősei a magyar közönségnek. Szendy Árpád egész seregét irta már a szebbnél-szebb szimfóniáknak, rapszodiáknak. Nemrégiben is szenzácziós sikerrel játszották Bécsben második kvartettjét. Szabados Bélát sem kell felfedeznünk. Akárhány gyönyörű operettje került már szinre a tóvárosi színpadokon, s ezek minden alkalommal csak fokozták népszerűségét. Érdekes a Mária története. Moravcsik tanár körülbelül hat évvel ezelőtt irta. A mikor elkészült munkájával, felelolvasta Szendy Árpádnak és Szabados Bélanak is s mindegyikőjüknek annyira megtetszett a szövege, hogy külön-külön megakarták zenésíteni. Végül abban állapodtak meg, hogy közösen komponálják meg a muzsikáját. Két évvel ezelőtt el is készültek vele; ekkor benyújtották az Operaház-hoz, a hol rögtön elfogadták előadásra. A czimszerepet annak idején Burrián-nak, ennek a szeszélyes tenoristának kellett volna énekelnie. Miután azonban hirtelen faképnél hagyta a budapestieket, a Mária előadása is elhalasztódott. Most aztán Bochnicsek-re osztották Tarján szerepét, a mely egyike a legnehezebb operapartiknak és époly fizikai és művészi feladatokat ró arra, a ki énekli, mint a legnagyobb Wagner-szerepek, akár Tristan és Siegfried. A czimszerepben Krammer Teréz talál alkalmat arra, hogy előkelő művészetével ujabb, nagy diadalt szerezzen. A Mária különben elsőrangú szereposztásban kerül bemutatóra. Pázmán vezért Mihályi, Orbán nevelöt Kornai, a várnagyot Ney Bernát, a királyt Várady, a táltost Ney Dávid, Káldor pogány hadnagyot Takács Mihály és Bálint csatlóst Pichler éneklik. Nagyszabású szerep jut D. Handel Bertának is, a ki Koppán lányát, Csillát énekli. Az Operaház gárdája a legnagyobb lelkesedéssel száll sikra a hazai mű sikere érdekében. A kórusokat Noseda Károly tanítja be, a rendezést Alszeghy Kálmán végzi és a zenekart Kerner István vezényli. Azonkívül Kéméndy Jenő scenikai főfelügyelő teljesen uj díszleteket és jelmezeket tervezett erre az alkalomra. Az utolsó próbák teljes erővel folynak az operából, a mely keddhez egy hétre, február 28-án éri meg bemutatóját s kétségki/ül nagy erkölcsi és anyagi sikert fog hozni mindazoknak, a kiknek részük van a Mária előadásában. A kulisszák mögül. Budapest, február 10. i. „Mária." — Az Operaház legközelebbi ujdonsaga. — Mi tagadás: nem nagyon gazdag a mi operazeneirodalmunk. Esztendők telnek el, a nélkül, hogy egy uj magyar dalmű születnék; s ennek tulajdonitható, hogy az Operaház müf. II. „A boszorkány." — A Nemzeti Szinház pénteki újdonsága. — A Nemzeti Szinház elsőrangú irodalmi és művészi esemény előtt áll: szinrehozza a legnagyobb élő franczia drámairónak, Sardou Viktornak, A boszorkány czimü ötfelvonásos történeti tragédiáját. A boszorkány utolsó munkája az agg drámairónak, a ki mint, akárhányszor azelőtt, ezúttal is egyenesen Sarah Bernhardt testére szabta darabja főszerepét. A spanyol inkviziczió legvéresebb idejéből merítette A boszorkány témáját, abból az időből, a mikor a mórok leveretése után, a spanyolok törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetéssel sújtandó minden spanyol férfi vagy nő, a ki pogányba szeret. A darab cselekménye 1506-ban játszik. Egy mór fegyverkovácsot felakasztanak, mert szerelmi viszonyban élt egy keresztény leánynyal. A törvény értelmében nem szabad eltemetni a holttestet, hanem ott kell függnie a bitófán, a mig a varjuk el nem pusztítják. Zoraya azonban, egy előkelő mór orvos családjából származó leány, a ki visszavonultan él a hegyek között és jótevője a környék szegényeinek, nem tudja ezt nézni és, a törvény tilalma daczára, saját felelősségére eltemetteti a holttestet. Ebből a szálból fonja Victorien Sardou drámájának elejétől végig rendkívül izgató és színpadi hatás szempontjából mesterileg megépített cselekményét. A színpadi teknika, melyet annyiszor alkalmunk volt már Sardou darabjaiban megcsodálni, A boszorkány-ban, ugy lehet mondani, a raffinált hatások tökéletességének magaslatára emelkedik. A czimszerep maga pedig egyike a legkolosszálisabbaknak, a melyet elképzelhetünk. Az öt felvonás alatt Zoraya, a legnagyobb örömtől, a legnagyobb szenvedélyig az emberi érzelmek ezerféle változatát éli át. A szerep eljátszása méltó művészi feladat volt Sarah Bernhardt-nak, a ki ezzel az alakításával ámulatba ejtette az egész világot. A szezón elején nálunk is el akarta játszani társulatával Sardou darabját, de akkor Somló Sándor igazgató már megszerezte A boszorkány előadási jogát a Nemzeti Szinház számára és igy nem engedhette meg, hogy Sarah Bernhardt már korábban is bemutassa közönségünknek. Pedig összehasonlítás kedvéért ez az előadás mindenesetre érdekes lett volna, mert a czimszerepet nálunk P. Márkus Emilia játssza, a kinek hatalmas müvészegyénisége szintén teljes mértékben érvényesülni foga szép mór leány szerepében. A Nemzeti szinház különben a legtökéletesebb szereposztásban mutatja be Sardou drámáját. A teljes premier-szinlapot itt közöljük: a boszorkány. Dráma, 5 felvonásban. Irta : Sardou Viktor. Fordította Fáy J. Béla. Személyek : Xiinenes, bibornok Don Lopez di Padilla ... Inana Don Enrique di Palacios Ramizo Zoraya ... ... ... Aisha .jl Cardenos Cleofas Olivira Fray Eugenia Calabaras Fray Teofilo Ibara Fray Miquel Molina ... Fray Hernando Albornos D'Aquilar Don Ambrozio Rionbos Velasco Cristobal Dona Rufina Dona Syrena Dona Serafina Dona Fabia Fátum... Arias Gil Andres Farez Giher ._•. Torillo Szerzetes .. Kecskepásztor Pórnő Zaquir morfin Afrida Manuella íjász Ivánfi Szacsvay Lenkey H Odry Bakó Márkus E. Paulayné Gyenes Pefhes Gabányi Á. Pálfi Mátray Hetényi Mészáros Faludi Molnár Dezső Horváth Z. Náday B. T. Vizvári Gero L. Keczeri I. Meszlényi A. Fáy Sz. Kőrösmezey Horváth Miháiyfi Gabányi I. Abonyi Latabár Rózsahegyi Demjén M. Gálosi Jaszai M. Cs. Alszeghy Paulay M. A Nemzeti Színház egész gárdája jutott szerephez A boszorkány -ban Az előadásnak egyik érdekessége még az is, hogy Don Enrique di Palacios kapitány szerepében fog a szinház uj tagja: Odry Árpád bemutatkozni. Ez a nagytehetségű, fiatal művész, a ki rövid vigszinházi szereplése alatt teljesen meyhóditotta magának a fővárosi közönséget, a Nemzeti Színházban kétségkívül szaporítani fogja sikereit és értékes talentuma bizonyára bő alkalmat talál a teljes kibontakozására. Somló Sándor igazgató mintaszerű, káprázatos kiállításban mutatja be A boszorkány-töt. uj diszletet készítettek a darabhoz, a melyek külön szenzácziói lesznek az előadásnak. PierroL