MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-18 / 49. szám

1905. február 4. 3 M. KIR. OPERAHÁZ. .Tannhäuser" szövege. Etió felvond». A Vénuszhegy belseje. Nim­fák, bacchansnők táncza. A három gráczia jel­képezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportoza­tokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyö­nyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannbäuse-. Tann­bäuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedé­lyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonul, be s most már hosszú idők óta lévén benut megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmá­ban. mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijed­ten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító sza­vakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a hát­térben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legel­teti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — bosszú idők óta először. Zarándokok Kómába vonulnak. Az őrgróf arra jö kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegen­ben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimond­hatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : .Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram el­beszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak öt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körük­ből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt.»Erzsébet szűzi szemérem­mel adja tudtára, hogy mióta ö eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonu­lása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szab­hat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther W rolfram pártjára áll, az eré­nyekben keresve a szerelem forrását. Tann- häuser azt válaszolja, bogy Waltber torzképé­adta a szerelem lényegének. Beiterolf most hevesen megtámadja Tannhäusert s istent káromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelem­ről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Arczom szépségét! Villám, nyakam, karom fehérségét! Kezem finomságát! eevedul a Budai dr.-féle „GYÖNGYV1RÁG-CRÉM*­nek köszönhetem. - Kis tégely 1 kor. Nagy tegely 1.50 kor. — Budapest. „Városi gyógyszertár , Vaczi- é. Kigyu-utcza sarok. Első an gol zo ngora-terem Zeitter J. Winkelmann Budapest, Parisi-u. 2. <Félemelet, Yáczi-u. sarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetü zongorái és pianinói, | azonkivül más gyártmányú zongorák uj és hasz­nált állapotban 280 írttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. ..Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsána­tát megnyeri, «zabadon térhet ö is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogy kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Le­mondással indul haza felé, Wolfram el akarja kísérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ö nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágo­hat hajtani, ugy a te vétkes tested sem ment­hető meg a pokol és az átok kínjaitól 1 Tann­häuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénusz­barlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar ro­hanni, midőn a dombról szomorú teme­tési menet száll alá, Erzsébet holttestét hoz­zák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem!« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott! NEMZE TI SZÍNHÁZ. A »Vén lányok« szövege. I. felvonás. A Throssel-kisasszonyok szo. bája. Susan és Phoebe, időskés leánybarátnéik­kal beszélgetnek a háborúról. Phoebe képviseli közöttük az ifjúságot: husz éves leány, a kiről nyíltan suttogják, hogy férjhez is megy Brown orvoshoz. Phoebe elmondja, hogy találkozott az utczán Brown-nal, a kit b'okzatosan csak annyit mondott neki, hogy egy nagyon fontos dolgot fog vele közölni. Most már valamennyien sejtik, hogyez a Phoebe kezének megkérésére vonatko­zik : az idősebb leánybarátnék irigykedve beszélik meg a nagy eseményt, a jó Susan-nővér pedig már titokban el is készítette a Phoebe meny­asszonyi ruháját. Brown jön és a két nővér nagy meglepetésére bejelenti, hogy felcsapott katonának és megy Napoleon ellen a hábo­rúba. A két leány egyedül marad, Phoebe meg­tört sziwel, sirva borul a fehér menyasszonyi ruhára Kivül vonulnak a katonák a háborúba. II. felvonás. Ugyanaz a uzoba. Tiz év mult el. A szép kék-fehér leánybutorok eltűn­tek, helyettük iskolapadok, térkép, tábla tölti meg a szobát. Phoebe és nővére teljesen elsze­gényedtek és iskolát nyitottak, Phoebe kis gyere­keket tanit. A szép leány tiz óv alatt teljesen elfonnyadt, betegeskedik, életunt és fáradt a sok vesződéstől. Megtudja, hogy Brown haza­érkezett a háborúból és az aznapi városi bálon meg fog jelenni. Brown, a ki a harczban a kapitányságig felvitte, de elveszítette egyik kar­ját a hareztéren, örömrepesve jön régi, jó barátnői látogatására és megdöbbenve látja a nagy változást. A szépséges, göndörfürtü Phoebe helyett vénlányt talál, a kit első pillanatra nem is ismer meg. Annyira hal rá ez a válto­zás, hogy nem is tudja titkolni fájdalmas érzé­seit Poebe előtt és kedveszgetten távozik. A kétvón lány magára marad, Phoebe kiönti szivének min­den keserűségét, tiz év minden bánatát nővére előtt és bevallja, hogy mindig szerette Brownt Csak akkor volt boldog, ha a régi időket vissza­varázsolva, felöltötte régi fehér menyasszonyi ruhát. Most is megteszi, felveszi a ruhát, ekkor visszaérkezik Brown és nem ismeri meg Phoebet, a kit eddig öreges ruhában, főkötős fejjel látott Phoebe kap az alkalmon és önmagát, mint saját unokahugát: Nellyt mutatja be. Annyira elkápráztatja kedvességével a félkarú kapitányt, hogy az magával viszi a bálba. III felvonás. A győztes katonák tisztele­tére a város bált rendez. Phoebe mindenkit elbűvöl a bálén grácziájával, elmésségével és kaczérságával. Mindenki neki udvarol és ő jobbra-balra kaczérkodik, mert azt hiszi, hogy Brownak ez az ifjú szeleburdiság fog tetszeni. Ámde a kapitány megvallja neki, hogy neki a régi csendes, otthonülő Phoebe az ideálja, nem pedig a Icncsér Netty. Szegény Phoebe moat már nagy zavarban van: szomorúan látja, hogy a haditerve nem sikerült Hazasiet nővéréhes. IV. felvonás. A leányok szobája. Brown o egtudja, hogy Phoebe és Nelly — egy sze­mély és megtudja, hogy Phoebe csak azért alakoskodott, hogy őt, a kit még mindig szeret, meghódítsa. Erre Brown is megvallja régi von­zalmát és igy a legfiatalabb vénlány mégis főkötő alá int Berketz István utóda ^ÄL^STl TÉlki B^kutfuk jifúy«MB ét pitém Mitítilbtuk. Pntilrálitnéijik eiicxtaáák: IX., Kiiini-üczi 14. Arpfyrik í^jii. TiWm B-K. «tájtt-telepek IT, Téed-mi TL, faabella-atea TB, Karepeal TBL, CDál-at £ Elsdok és veszek te ,J e* Ukberendezeseket, angol bőrbatoroaat, ? V Ä fíY 7S íííl Hlí 1VH lakásberende­/ , , _ _ mahagóni te réibntoroaat, perzsa- él smyrna- f I /JOlU .H vi" 1' zégl vállalata J Urasagi DUtOrOKat, • B 4"»*« eke t' raggöayöket, objfeatméayeket, gáz- J Budapest, Ujvilág-n. 27. (Rőser-Bazár mellett) = és TÜlamog-Clillárokat. = j N. e< íS« Telelőn 11-11

Next

/
Oldalképek
Tartalom