MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-15 / 46. szám

1905. február 4. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Veér Juciit rózsája« szövege. I. felvonás. Veér Tamásnak hajdan Thököly vitéznek leánya, Judith, uj paripáján kilovagol a határba, a hol a tüzes ló az arra kóborló Imre garaboncziás diáktól megijedve, elragadta. Both, labancz kapitány, a ki éppen arra lovagol, megfékezi a lovat és megmenti a leányt veszedelmes helyzetéből. Imre betér Tóthré kúriájába, a hol Sarikának elmeséli a megvadult ló történetét. Sárikának megtetszik a fiatal garaboncziás, bele is szeret és féltékeny .'esz Juditra, a ki bekötőn kézzel jelent meg szomszédjuknál. Azt hiszi, hogv Imre <s Judit közt szerelmi viszony áll fenn. Bo.n kapitány Veéréknél megjelen és ott szigorúan ren delkezik az öreg Veérrel is, a ki dühében pisztolyt ragad rá és a meneküld labanczot szolgáival elfogatja és elzáratja. II. felvonás. Este van. A féltékeny Sárika szemrehányásokat tesz Imrének, a ki vissza jött találkára és felvilágosítja őt a tévedéséről és kijelenti, hogy a háborúba megy. Judit ezalatt Both kapitányt kibocsátja a börtönből, megakarja téríteni a kurucz eszmének. Both haboc ik és egy rózsát kér emlékül, de Judit kijelenti, hogy az ő rózsája nem nyilik labancznak. Both leszakítja mégis a rózsát és elmegy a csatába, Judit utána szökik. III. felvonás. Az öreg Veér kesereg elveszett leánya miatt. Senki se tudja, Judit hová tünt. Közben jön a hir, hogy Bercsényi megnyerte a csatát a kuruezok ellen. Az örömhir hangulatát fokozza a kuruezok megérkezési Bercsényivel élükön. Bercsényi elmondja, hogy a csatát csak ugy nyerhette meg, hogy egy labanczknpitány elpártolt a kuruezokhoz. Ezzel bemutatja Veérnek Both kapitányt, a ki mellett Judit meghúzódik. Erre Veér áldásét adja a szerelmes párra és Imre is megkapja Sárikát • feleségül. i KIRÁLY SZÍNHÁZ. Első angol zongora-terem Zeitter J. Winkelmann ItnilapeNt, Párisi-n. 2. ,Félemelet, Váczi-u sarkán ) I

A Tlláe: legjobb angol szer- I kezetii zongorái és pianinói, | azonkívül más gyártmányú zongorák uj és használt állapotban 280 frttól feljebb kaphatók. — Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zongora-készülék. orgonával egyetemben, megtekinthető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. Bluzkirály Andrássy-nt 37, sz. Szinház és alkalmi blúzok, selyem és szövet pongyolák, felső- és alsó szoknyák, selyem s vásson fehérnemüek kül önlegessége i. Andrássy-ut 37. sz A „János vitéz" szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Búcsút vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh'sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájara gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. Elhoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorújukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett lluskáját. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, lluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratta a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Kukoricza Jancsi belépője - Énekli: Fedák Sári. 1. Én a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem törődöm az idővel, A szivemben nyár van. Szerelemnek forró nyara Égeti a lelkem, K A mióta azt a kis lányt Egyszer megöleltem. Be-bejárok minden este Édes Iluskámhoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! ii. Kukoricza közt találtak, Ott szedtek föl engem, A nevem is hej! parasztos, De én nem szégyenlem. A juhásznak épp elég ez, Úribb, czifrább nem kell, Ragaszkodom a nevemhez Igaz szeretettel. Becsületes jó magyar név] Nem himez, hámoz, Az én nevem Kukoricza, Kukoricza János! Kék tó . . . — Énekli: Fedák Sári. Kék ló, tiszta tó, Melyből az élet tüze támad, Add vissza nékem, óh, Szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, Sokkal vagy szivemnek adósa, Add, add vissza, óh, S legyen tiéd ez a rózsa! (Kebléről leveszi a rózsát s azt magasra tartva, énekif a rózsa-dalt a második felvonásból.) E rózsaszál, ezt hoztam én, Benne az o szerelme ég, Igy tud a hűséges szerelmes A síron tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! Dr. JUTAS8Y JÓZSEF loőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló ós Arcz-szépitő Intézete Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utcxa 4. - Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kez; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). SCHMIDT M. szíjgyártó, nyergas ál bóróndől Budapest, Kerepesi-ut 25, Kézi él utazóbőröndök, ridlkQlSk, pénz-, szivar- stb. tárczák nagy választékban, úgyszintén lószerszám és nyeregszerekben. — — — Árjegyzék bérmentve. Berketz István utóda ktlmt-, MlytmfMtf- ét ftgytlsztltégyára, Buéipttt, Klilitl-itm 14. ti. tkééfc Mfboitiuk jttúyiiu n pittiu nikwiltitwk. Ptttikildinéijik owzuéik: IX., Kiiini-itexi 14. aij^pék iaftN. t»wh m m öyfijtá-uupto i IT., TAMI-IUM TL, iMtolte-atcal TBL, TUL, ÜMI-ct I A SCHMIDTHAUE

R-féle Igmándi keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb nyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágya hoz. Ovegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggd;30