MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-13 / 44. szám

1905. február 4. 3 Budapesti színpadok. Budapest, február 13. A Vfagyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád : Mária czimü eredeti dalmüvére készül, melynek szöveg­könyvét Moravcsik Géza irta. .Az érdekes újdonságot, melyet ;agy rénynyel allitanak ki, Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krummer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bodinicsek, Takáts és Ney Dávid fogja énekelni. A dalmű bemutatója, mint értesülünk, e hónap végén, vagy jövő hónap első hetében lesz. A Nemzeti Színház erre a hétre műsorá­nak vonzó darabjaiból állította össze érdekes játékrendjét. A Veér Judit rózsájá-ró\ szóló sajtóvéleményeket mai számunkban is ismer­tetjük. * A Vígszínház műsorán e hét minden esté­jen a tegnap este nagy sikerrel bemutatóra került újdonság, Az arany patkó szerepel Az érdekes újdonságról s bemutatójáról mai lapunk­ban bővebben is beszámolunk. « A Mugyar Színház egész heti műsorát a pénteken este zajos sikert aratott Lehár-operett, a Mulató istenek tölti be, melyről mai számunk egy külön czikke bővebben szól. Az uj operett kétségtelenül hosszú ideig fogja dominálni a Magyar Színház műsorát. A Királyszinliáz-ban e héten, pénteken, lesz a János vitéz századik, jubiláris előadása, melyre a jegyeket már hetekkel előbb elkap­kodták s a melyre az igazgatóság nagy ünnepi előkészületeket tesz. Ezeknek az előkészületek­nek az intimitásaival mai lapunk egy külön czikke foglalkozik. Kétségtelen, hogy a párat­lan sikerű daljáték a századik előadás után is, még hosszú ideig nagy vonzóerőt fog gyako­rolni a közönségre. A Népszínház-ban szombaton este volt a bemutatója Báhnert József és Martos Ferencz: A granadai vőlegény czimü operettjének, mely, t a tegnapi zajos premier-est után itélve, legna­gyobb sikerű operettje lesz a Népszínház ezidei évadjának. Az újdonságról nyilatkozó kritikai véleményeket mai lapunkban ismertetjük. Az érdekes újdonság tölti be a színház egész e heti műsorát. Két újdonságról. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, f>bruár 13. I. „Veér Judit rózsája". (Nemzeti Színház.) Az Lljság : A vidám hangulatit darabot a közön­ség barátságos fitjvelemmel, helyenként nagyobb érdek­lődéssel hallgaiu, hazafias szellemtől átlengett egyes részeit zajosan tapsolta és mindvégig gyönyörrel élvezte emelkedett dikezióját, szép és hangzatos verseit. Ez utóbbiakért különös hálával tartozunk a szerzőnek. dudapesti Hirlap: A közönség élvezte a fiatal költó verseit, a tréfás jelenetek pattogó humorát, a munka hazafias tirádáit s fordulatait s ugy a szerzőt, mint az előadókat a fölvonás-végeken igen sokszor ki­tapsolta a lámpák ele. Pesti Hírlap: Szerencsének mondhatja magát az az iró, a ki tehetséges is, meg rokonszenves is. Mert igen sok tehetség van, a ki nem rokonszenves. Lam­pérth Oéza ilyen szerencsés ember: tehetséges és rokonszenves lyrai költó. esti Napló Lamperth nyelve szép magyaros, verselése könnyed és soraiban sürün jelentkezik a vidámság. Budapesti Napló: De mást is tud Lampérth Géza. Ugy ismeri a színpadot már, hogy szinte félünk ettól a nagy készségtől. És mert adott nekünk néhány­szor kedves, igazi, trappans derűt is ma este Lampérth Géza. nem volt ez az este haszontalan és kedvetlen Magyar Hirlap A mi hálás es házafias közön­ségünk örömmel ragadta ineg a kedves, lírikus részle­teket, s fókepp a hazafias tirádákat Hatalmas taps zúgott fel akkor, a mikor Veér Judit szavalta, hogy Ne bántsd a magyart! A szereplőkkel együtt a szerzót is előhívták néhányszor. Független Magyarország Méltányolni lehet meg munkájában, hogy nyelvezetében is magyar formához ragaszkodott és így legalább is jó példát mutatott magyar íróknak, a kik magyar tárgyú drámát építenek Egyetértés : Olv csengést-bongást a nyelvezetben, a nmeknek oly könnved és bajos iáteká! régóta nem hallottuk már a Nemzeti Szinhazban Minden részlete tele van lírai hevülettel és nagy dlkczióbeli szépségek­kel. Ez el nem vitatható előnye Lampérth regényes színjátékának es a .Veér Judit rózsája"-natc szerzőjét ez irányban föltétlen elismerés illeti. II. „A granadai vőlegény". (Nép­színház.) Budapesti Hirlap Martos Ferencz, a Bob her­czeg es Aranyvirág nagy sikereket látott szerzője, ma bemutatón dárabjaban szövetkezett Bahnert Józseffel, a Csempészek temperamentumos, nagvkepzettsegü muzsikusával, hogy egy igaz. őszinte sikerrel díszítsék föl a Néps inhaz repertoárját. Hangos, jókedvű, taps­ban é kihívásokban bővelkedő bemutatója jvolt ma este az uj darabnak. Pesti Hirlap: Ismét magyar operette. magyar szerzők miivének sikeréről adhatunk számot. Martos Ferenc és Bahnert József haromfelvonásos daljátéka, „A granadai vőlegény", ma este igen barátságos fogad­tatásra talált ; a poétikus, regényes szöveg és az elő­kelő Ízlésre valló, löbbnvire dallamos és hatásos zene meghódították a mai bemutató közönségét. A szerzőket minden felvonás után többször kihívták, a főbb szerep­lökkel együtt, kiknek azonfelül még sok virág is jutott. Az újság : Ma a Népszínházban osztatlan sikert ert „A granadai völegénv" czimü operettejével. Mesteri tudással tárja elénk gazdag melódiáit és olyan hang­szereléssel illusztrálja azokat, hogy egész estén at gyönyörűséggel hallgatjuk. A felvonások végével pedig szinte kápráztat lágyan és szerelmetesen csengő muzsi­kája, mely feltétlen elismerést provokál. Bahnert nép­színházi debutje ekként teljes sikerrel (járt és ebben nagy része van Martos Ferencznek, a szövegírónak is, a ki kiváló tudással gardírozta komponistáját. Magyar Hirlap: Melódiával, finom invenczióval, költői ötlettel teli két müvészléleknek szerencsés inspi­rácziójából támadt Martos Ferencz és Bahnert József ma este bemutatott operettje: „A granadai vőlegény". Magyarország: A darab kiállítása fényes, a minthogy azt megszoktuk a Népszínházban, a rendezés pedig hatásos és leleményes és igy remélhetőleg ?. kö­zönség kegyeibe fogja fogadni „A granadai vőlegényM. Pesti Napló: A Martos Ferencz librettójára a zenét Bahnert |ózsef irta, a kinek a nudapesti Opera­házban adták a „Csempészek" czimü operáját. A Bah­neit ma esti zenéje felülemelkedik azon az átlagon, a melylyel a fülünket évről-évre rontják. Zenészembernek, még pedig jóizlésü zenésznek a müve és nagy ambi­czióval van irva. Budapesti Napló: A siker a mai estén teljes volt. A közönség lelkesen fogadta a szép darabot és lelkesen tapsolta a szereplőket, a kik közül Székely Irén szinte feltűnést keltett szilaj játékával és szép, művészi énekével. Körülötte és mellette mindenki java tehetségét vitte harezba a siker érdekében. Egyetértés: A pazar fénynyel kiállított darabot Stoll Karoly rendezte bravúrosan és Barna Izsó az ének- s zenerészek betanításával s dirigálásával vég­zett kitűnő munkát. A közönség élvezettel nézte végig az előadást, s hálából sokat tapsolt a szereplőknek és szerzőknek. Virág annyi volt, mint májusban. Budapesti premierek. — Négy bemutatóról. — Budapest, február 13 L „Az arany patkó". — A „Vígszínház" újdonságáról. ­A jónak hamar terjed a hire. Az arany patkó főpróbája után gyorsan hire járt a fővárosban, hogy Kadelburg uj víg­játéka nemcsak jó, de szép darab is és íme, a tegnapi premiéren annyi szép asszony és külö­nösen szép fiatal leány gyűlt össze a Vígszín­ház nézőterén, hogy a vigszinházi eslék ismert frakk- és szmoking-rengetege valósággal eltűnt a világos toilettek és világos blúzok szinára­datában. — Ismét egy nekünk való darab! — kon­statálták felvonásközökben az ifjú leánykák és a mamák elégedetten gondoltak arra, hogy jó hosszú ideig lehet ismét — sans peure et sans reproche — járni a Vígszínház-ba. És hogy milyen erős és körültekintő színpadi iró Az arany patkó szerzője, azt felségesen bebizonyítja azzal is, hogy nemcsak „fehér" darabot irt, de egyben mulatságosat és minden izében újszerűt is, ugy, hogy a romlatlanabb publikum mellett a raffináltabb izlésü habitüék is megtalálják a maguk jó szórakozását. A muJt hét premier-özöne tehát a Vigszia­ház-nak egy mindenképpen jóravaló és tartós sikkerrel kecsegtető uj darabot hozott. A premier-publikum — nagyjában-egészében azért mégis csak a franczia bohózatok publikuma; csak megbővül re nővérekkel, feleségekkel és felnőtt leányokkal — pompásan érezte magát és igen jó jel, hogy a felvonásközökben csakis a darabról esett szó mindenfelé; a foyerban, a páholvfalyosókon és a bitffet-ben, a hol Az arany patkó premierjén elfogyott minden üveg sör és minden sonkás zsemlye. A kaviáros szelell ek ben nem tett nagy pusztitást a premier közönsége. A mi megint azt bizonyítja, hogy Az űroay patkó a családok darabja lesz. Ügyelő. Ii. „Mulató istenek". — A ..Magyar Színház" pénteki nézőteréről. — Szebb estéje a Magyar Színház-nak nem volt ebben a szezonban, mint a pénteki est, a mikor teljesen tiszta művészi eszközökkel teljes és diadalmas sikerre jutatta Lehár Ferencz uj müvét, a Mulató istenek-el. A nézőtéren már a brilfiáns előjáték után csupa mosolygó, megelégedett arcz vett körül bennünket, az első felvonás titán pedig a biz­tos, nagy siker láza fogia meg a közönséget és a perczekre zugó taps után lelkesen beszélget­tek, apró csoportokba verődve, a Mulató iste­nek pompás szövegének és mindenekfölött első­rangú művészi eseményt jelentő zenéjének értékéről. Hogy megérzik, hogy végigviharzik a néző­téren az igazi, megdönthetetlen sikernek han­gulata ! A pénteki estén nagy örömmel éreztük ezt ismét a Magyar Színház-ban Csak a dicsé­ret és elismerés hangjait hallottuk mindenfelől. A kritizáló kedvű premerközönség őszintén le­szerelt és meghajolt a nagytalentumu kompo­nista előtt: péntek este tél nyolcztó! fél tizen­egyig kivetette a közönség szótárából a gáncs szavait, egyértelmű diadalt jelentett minden ajak és minden tenyér. Lehár Ferencz feltétlenül jól érezte magát idehaza. A közönség valósággal megfürösztötte szeretet- és elismerés-nyilvánitásáiban : a néző­tér rokonszenve, mint régi jó ismerős felé. for­dult feléje akkor, a mikor először megjelent a gyönyörűen felvirágozott karmesteri pultuson és a jóindulat jelenetről-jelenetre, énekszámról­énekszámra változott át fokozódó elismeréssé. Fel kell jegyeznünk azt is, hogy a nézőtér hölgyközönsége — a máskor tétlenségre szok­tatott kesztyűs kezek! — járt elöl a tapsban, hogy egy-egy sóhaj is szállt az elegáns és diadalmas szerző felé az igazán több, mint bizonyos. Mindennél bizonyosai)!) azonban az, hogy a pénteki premier-estén megpecsételődött a Mulató istenek feltétlen ia tősnak ígérkező, nagy sikere. Tartarin. A kulisszák mögül. R.tttf».0eet, február 13. János vitéz — századszor. — Intimitások a nagy jubileumról. — Még csak nem is egészen három hónap alatt: 1905. február 17-én — e héten, pénteken, lesz a nevezetes nap! — megéri a János vitéz századik előadását. Ezt a hetet tehát a János vitéz századik előadása teszi nevezetessé: a közönség és a szinhá2 egyaránt nagy izgalom­mal készül a pénteki estére. A közönség kíváncsiságát bizonyára izgatja a kérdés, hogy ezen a századik estén vájjon milyen külső megnyilatkozásai lesznek az ünneplésnek. Mert hogy ünnepi lesz az est, kapcsolatban nagy meglepetésekkel, azt már mindenki sejti. Az ünnepi est nagy arányaira engednek követ­keztetni első sorban azok a furcsa kombinácziók, melyek szárnyra keltek a János vitéz századik előadásának alkalmából. Az ünnep előkészüle­teiből kiszivárgott néhány liir, ezek aztán roppant tóditásokkal és ferdítésekkel kerültek forgalomba színházi és művészeti körökben. Valóban habozunk: áruljuk-é el egy-két bizonyos értesülésünket, de hát nem állhatunk ellen a vágynak, mely sarkai bennünket, hogy ebben a rovatban z> legaktuálisabb színházi esemény kapcsán egy kis indiszkrécziót köves­tünk el. De Ígérjék mejjr — különösen bájos

Next

/
Oldalképek
Tartalom