MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)
1904-12-08 / 340. szám
2 1904. deczember 2. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 8. A Magyar Királyi Opera ház-nak e heti érdekes eseménye ismét Calvé Emma asszony vendégjátéka lesz, a ki pénteken, deczember 9-ikén, ismétli meg fellépését Carmen czimszerepében. Arányi Dezső a héten még egyszer lép fel vendégképen és pedig jövő vasárnap este A lonjumeaui postakocsis-ban. Csütörtökön Tannhüusert, szombaton Az afrikai nő-1 adják. A milanói ötvenezer lira pályadijat nyert II Cabrera bemutatóját az Operaház igazgatósága e hónap tizenötödikére tűzte ki. Az egyfelvonásos dalmű főszerepeit Krammer asszony és Anthes játsszák. Az érdekes újdonsággal egy este lesz Delibes klasszikus balettjének, Sylviának a reprize is. Az újonnan rendezett balett Balogh Szidivel kerül szinre. * A Nemzett Színház-ban szombaton rendkívül érdekes Moliére-reprize lesz a Nemzeti Szinház-nak: Tartuffe-X elevenítik fel uj fordításban, uj betanulással és uj kiállítással. Tartuffe szerepét a fordító: Ivánfi fogja játszani. — A Nemzeti Színház e héten szándékozott bemutatni Bérezik Árpád társadalmi vígjátékát, a Miniszterválság-ot, melyről már ismételve irtunk. Az újdonság első előadását azonban januárra halasztották. A legközelebbi bemutató a Helikoni ünnep lesz, Prém József poétikus vígjátéka. A hárorri felvonásos müvet Mátray Béla rendezi s a próbák annyira előhaladtak, hogy első előadása már a jövő héten lesz. * A Vígszínház újdonsága, a Fanyar gyümölcs, Bracco Robert vígjátéka, a mely holnap, pénteken kerül bemutatóra, kényes tárgyat visz a színpadra, a mennyiben a cselekmény kiindulási pontja a hitvestársak közt levő nagy korkülönbség Az újdonságban egymást követik az elmésen előkészített jelenetek, a melyeknek vidámsága Boccaccióra emlékeztet. A fatal asszonyt, a ki a korkülönbség visszássága ellen vigaszt keres, Varsányi Irén játssza, a ki huzamosabb távolléte után ebben a szerepben lép fel először. A koros férj kaczagtató szerepe Hegedűs-nek jutott. Rendkívül hálás szerepe van még Fenyvesf-nek Tanay-nak és Komlóssy Ilonának. * A Magyar Színház-ban zsúfolt házak előtt folyik Mader Rezsőnek Huszáivér! czimü operettje, melynek osztatlan, zajos sikerét a sajtó ritka egyhangúsággal konstatálta. Az operett kaczagtató szövegkönyvének Mader zenéje valósággal szárnyat ad s a Huszárvér! estéi a Magyar Színház-ban a legderüsebbek és leghangosabbak közül való. A közönség nem fukarkodik a leglelkesebb tapsokkal, melyekkel az operett főszereplőit megjutalmazza. Különösen zajos hatása van a Sziklai-pár harmadik felvonásbeli kupléjának: Mit szól a feleségemhez?, mely már az operett bécsi állandó sikerére is nagy befolyással volt. Ez a kupié nálunk is ugyanazt a hatást ért el, mint az An der Wien-színházban * A Királyszinház szenzácziós sikerű újdonsága: Bakonyi Károly, Heltai Jenő és Kacsóh Pongrácz János vitéz-e immár tizenkilenczszer került szinre állandóan zsúfolt ház előtt. A közönség minden előadáson elragadtatva nézte és hallgatta végig a színpadon történteket és különösen sokat tapsolt Fedők Sárinak, a ki a czimszerepben ezúttal pályának egyik legjelentősebb sikerét, továbbá Medgyaszay Vilmának, Bánó Irénnek, Csatay Jankának, Papp Miskának és Németh Józsefnek, a kiknek szintén kijut minden este nyilt szinen is az elismerésből. A költői dalműnek hétfőn lesz a jubiláris, 25-ik előadása. # A Népszinház-ban a jövő héten bemutatóra kerülő dán mesejátékból nap-nap után folynak a zenéspróbák. A gyorsmenetü újdonság részben egy franczia udvarnál, részben pedig az északi herczeg (Z. Bárdi Gabi) birodalmában játszik. Vidor Pál igazgató nagy áldozatkészséggel állíttatja ki e darabját is s a dekoráczió bizonyára nagy hatással lesz; igy érdekes lesz a franczia király váza, a királyleány kertje, a mely egy teljesen orriginális színpadi képet fog nyújtani s ugyancsak érdeklődésre számithat a harmadik rész : a királyleány hálószobája. A mesejátékhoz teljesen uj, fantasztikus jelmezek is készülnek. — Pénteken lesz Faragó Jenő és Barna Izsó Casanova czimü operettjének az ötvenedik előadása. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 8. Az uj „Tartuffe". — ,4 „Nemzeti Színház" szombati reprize. — A Nemzeti Színház-nak szombaton nagyon érdekes, klasszikus előadása lesz: Moliére: Tartuffe-\e kerül ez estén felelevenítésre, teljesen uj betanulással, uj szereposztással, uj kiállítással és a mi a repriznek külön irodalmi jelentőséget kölcsönöz: uj fordításban. ivánfi Jenő fordította le újból Moliére remekét, ugyancsak ő — Moliérenek, korának és darabjainak buzgó tanulmányozója — fogja ez alkalommal Tartuffe szerepét játszani. Moliére Tartuffe-\e iránt ez utóbbi években szinte meglepő érdeklődés mutattkozik mindenfelé. Külföldi színpadokon is felelevenítésre kerül mindenfelé és minálunk legutóbb Coquelin vendégszereplése adott uj érdekességet a Tartuffe-nek, mely a Nemzeti Színház-ban tiz évvel ezelőtt került utoljára előadásra. A Vígszínház is tervbe vette Tartuffe előadását és szintén újból lefordíttatta Heltai Jenővel. A Nemzeti Színház szombati előadásának a szinlapját itt adjpk: TARTUFFE Vígjáték 5 felvonásban. Irta : Moliére. Fordította : Ivánfi Jenő. Személyek : Pernellené ... ... ... . Elmira ... ... Orgon, Elmira férje Mananna I Orgon gyermekei Valéré, Marianna kedvese Cleante, Orgon sógora Tartuffe Dorjna, Marianna szobalánya Loyol, végrehajtó ... ... Rendőrtiszt ... Vizváriné Cs. Alszeghy I. Gál Horváth Ligeti J. Dezső Mihályfi Ivánfi Nagy I. Boross Mészáros 1847-ben volt a budapesti Nemzeti Szinház-ban a Tartuffe premierje, azóta negyvenháromszor került előadásra és igy a szombati repriz lesz a Moliére-vigjáték 44-ik előadása. Kétségtelen és méltó érdeklődés kiséri a Nemzeti Színház e tisztán művészi és irodalmi vállalkozását, a mely bizonyosan meghozza a sikert is. —Y.— Színházi pletykák Budapest, deczember 8 „Mit szólnak a feleségemhez? — A „Huszárvér" sikere. — Még csak néhány nap mult el a Huszárvér! bemutatója óta, s már uton-utfélen hallható a kérdés: „Mit szólnak a feleségemhez?" Néha csak szárazon kérdezik, gyakran énekelik a fogas kérdést, a melyre a válasz rendesen elmarad. De a legjobban mulatnak e kérdés s a vele kapcsolatos kedves és fülbemászó kupié felett a színházban, a hol Sziklai minden este más és más páholyból zengi le e dalt a közönség nagy gyönyörűségére. A premieren Keleti Juliska páholyába fészkelődött be a kitűnő komikus, a második előadáson Székely Irén fogadta páholyában, a harmadik előadáson egy ismert lipótvárosi szép asszonyt, Goldschlegerné-X, érte az a meglepetés, hogy egyszerre csak egy festett arczu, kopasz fejű és fekete bajszú ur tette tiszteletét előadás alatt és kezdett fennhangon énekelni a páholyában. A szinház legszorgalmasabb látogatója ez idő szerint Máderné, a ki férjét naponta elkíséri a színházba. Kardos menyecske: Mig a kitűnő operaházi igazgató nagy szerénységgel érintkezik a szinház legkisebb rendű kardalosával, őnagysága vidáman jár-kel a színházban, mindenki; hez van egy nyájas, kedves szava, hangosan cseveg és mindenkit mulattat. A külső sikerek azonban cseppet sem izgatják. — Kassza! — szokta mondani — Kassza, az beszél. Érdeméül legyen mondva, nem önérdekből kiváncsi a kasszára. Rendesen igy szól: — Mi már letaroltuk a mezőt ßecs-ben, s engem itt főkép a szinház érdeke vezet. De kiváncsi vagyok. És szeretném látni, ha a férjem darabja a színháznak sok-sok pénzt hozna. Mader direktor rendesen mérsékelni igyekszik felesége kíváncsiságát, de hasztalan. Mert esténként előadás előtt, ha a Magyar Szinház valamelyik direktora tiszteleg náluk, rendesen e szóval fogadja őket: — Kassza! Kassza! Mader erre mosolyogva szőrit kezet az igazgatóival és feleségére mutatva, tréfásan mondogatja: — Mit szólnak a feleségemhez? Különben a mi a kassza-sikert illeti, nem marad el a külső és tapssiker mögött, mert a Magyar Szinház táblakitevéssel és zsúfolt házakkal jelzi a Huszárvér! pompás anyagi eredményét. Geofrey. Színházi élet. Budapest, deczember 8. 1. Egyszerre udvarias lett. A Huszárvér premierjén történt, hogy a M. Kir. Operaház egy előkelőbb tagja felvonásközben a földszintről látcsövezte a jelenlevő szépségeket. Nagyon el lehetett merülve az egyik páholy selyembe és csipkékbe takart látványosságába, mert látszólag kellemetlenül érintette, a mikor valaki csak megszólította. Egy barátja volt. — Szervusz öreg, hogy mulatsz ? — kérdezte a barát. — Köszönöm, — válaszolta hidegen az énekes — jól. S tovább gukkerezett. De az ismerős folytatta és egy urat vezetett hozzá: — Engedd meg, hogy bemutassam neked X. urat. — Van szerencsém ! — mondta hátra sem fordulva hűvösen a művész. Ekkor az alkalmatlankodó barát a következőket súgta a fülébe : — Ez az X. operaházi kritikus. Mintha villám csapta volna meg, az énekes elejtette a látcsövet, mély hajlongások közt fordult X.-hez, valósággal odakapott annak kezéhez és melegen megrázta. — Hogy van megelégedve a darabbal, — szólt hozzá. — Remélem tetszik önnek a zene ? S már a legjobb barátságban csevegtek egymással. Sőt szinház után karonfogva sétáltak jó darabig az utczán. A mikor elbúcsúztak, X. igy szólt az énekeshez: — Remélem lesz szerencsém műtermemben! — Miféle műteremben? — Nem tudja ? Én X. férfiszabó vagyok . . . II. A virág. Dóry Margit, a Népszínház művésznője, nemrég egy tisztelőjétől gyönyörű virágbokrétát kapott. Valóságos remeke volt a virágkészités művészetének. Két magas oszlopra baldakinszerüleg hajoltak rá illatos rózsák, krysantémek és más virágok.] A tisztelő is megérkezett nemsokára s Dóry hálás szavakkal fogadta. — Igazán — szólt — gyönyörű volt a virág, életemben szebbet nem láttam. Ha tudná, mily örömöt okozott vele ! — Végtelenül örvendek, — válaszolta az ifjú, — s legközelebb megismételjük — Azt ne tegye! Hiszen olyan költséges az ilyen. Azt hiszem, legalább száz forintba került. Az ifjú diszkréten hallgatott. Dóry pedig igy folytatta:
