MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-11 / 343. szám

2 1904. deczember 11. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 11. A Magyar Királyi Operaház-ban csütörtökön nagyérdekü bemutató lesz, melyen Gabriel Dupont-nak, a milanói Sonzogno-dij nyertesének, A kecskepásztor (La cabrera) czimü dalmüve kerül először szinre. A nagyérdekü újdonságról lapunk egy külön czikke szól. — Pénteken Fidelio előadásával ünnepli meg az Operaház Beethoven születésének évfordulóját. * A Nemzeti Szinház pénteken mutatja be Prém Józsefnek: Helikoni ünnep czimü vígjátékát, a melyről mai számunk más helyén bővebben is szólunk. A hét többi estéjét a nagysikerű müsordarabok töltik be. * A Vigszinház-ban egész héten a pénteken zajos hatással bemutatóra került újdonság, Bracco Róbertnek Fanyar gyümölcs czimü vígjátéka kerül szinre, melyben a szinház ismét nagy vonzóerejü darabot nyert. Az újdonságra vonatkozó sajtóvéleményeket holnapi számunkban ismertetjük. Csütörtökön délutáni előadást is rendez a szinház, melyen Ocskay brigadéros kerül szinre. * A Magyar Szinház egész heti műsorát Mader Rezsőnek Huszárvér! czimü zajos sikerű operettje tölti be, melynek eddigi összes előadásai zsúfolt házakat vonzottak. Az operett első tiz előadásának jövedelmét lapunk más helyén mutatjuk ki. A Mader-operett nagy vonzóereje bizonyítja, hogy ez a nagysikerű újdonság hosszú ideig fogja betölteni a műsort. Jövő vasárnap délután a Hajdúk hadnagyá-1 adják. * A Királyszinház-ban holnap lesz a János i vitéz huszonötödik, jubiláris előadása, melyet ez a szenzácziós sikerű daljáték, megszakítás nélkül és az utolsó helyig zsúfolt házak előtt ért meg. A János vitéz ezután is diadalmasan folytatja útját a műsoron és előreláthatólag megszakítás nélkül fogja megérni második jubileumát is. Az operett e hét minden estéjén, sőt jövő vasárnap kétszer kerül szinre. • A Népszínház-ban szombaton lesz A rátartás királykisasszony czimü mesejáték bemutatója, melyről mai számunk más helyén bőven szólunk. Jövő vasárnap délután a Szókimondó asszonyság-ot adják Blaha Lujzával a czimszerepben. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 11. Három bemutató. — A legközelebbi újdonságok. — A Magyar Királyi Operaház-ban az utolsó főpróbákat tartják már a legközelebbi napyérdekü újdonságból, Gabriel Dupont-nak" A kecskepásztor (Cabrera) czimü dalműből, melynek csütörtöki bemutatója elé őszinte kíváncsisággal néz az egész magyar zenevilág. A mult esztendei milánói Sonzogno-féle opera-pályázat nagy meglepetéssel végződött. Az ötvenezer lirás első dijat ezen a világhírű pályázaton (Mascagni és Leoncavallo is, mint e dij nyertesei alapították meg nagy hírnevüket) egy nagyon ifjú — mindössze 24 éves — és addig ismeretlen komponista nyerte el, a ki még csak nem is olasz, hanem franczia. A huszonnégy óra alatt világhíressé lett zeneszerző neve: Gabriel Dupont. Egyszerű, keresetlen franczia név, olyasféle, mint a Nagy István vagy Kis Péter. És ez a szürke név már ma jelentőssé lett a modern zenelitteraturában egyetlen mü: a Cabrera révén. Dupont operája hatalmas sikert aratott milánói premierjén: a világ egyik legfinyásabb és legszigorúbb közönsége, a Scala közönsége, tapssal es hozsánnával szentesitette a Sonzognopályázat zsűrijének Ítéletét. A Cabrera óriási sikerének csak a hire jutott el a szerencsés ifjú szerzőhöz, mert Cabriel Dupont betegen, nagy betegen feküdt a nevezetes premier napján is vezinet-i kis villájában, Páris mellett. Kórágyán fekve fogadta a nyáron Máder Raoult, Operaház-unk igazgatóját is, a ki felkereste őt, hogy a már előadásra megszerzett Cabrera előadására vonatkozó intenczióival megismerkedjék. Maga a szerző beszélte meg Máder Raoullal A kecskepásztor előadásának részleteit, még pedig ágyban fekve, láztól gyötörve, mialatt egy szomszéd szobában egy zongoramüvész-jóbarátja játszta a dalmüvet . . . A Magyar Királyi Operaház az első európai szinpad — a milánói Scalan kivül — a hol Dupont operája előadásra kerül. A budapesti előadás után mutatják csak be a hires müvet Bécsben, Berlinben, Párisban és kétségtelenül Európa valamennyi nagy operaházában. Dupont muzsikájához egy erősen drámai, végig érdekes és izgató szöveg simul, a mely kiváló színjátszókat is kiván. A budapesti előadás két főszereplője: Krammer Teréz és Anthes György nemcsak kiváló énekművész, de elsőrendű szinjátszó-talentum is és igy A kecskepásztorlány küszöbön álló bemutatója minden tekintetben nevezetes művészi eseménye lesz az Operaház-nak. A közönség jogos és megokolt érdeklődéssel nézhet A kecskepásztor premierje elé. * * * A Nemzeti Szinház-ban az idén idegen és hazai iró felváltva jut szóhoz. Most hazai szerzőn van a sor. Prém József, a Helikoni ünnep czimü vígjátéka várja pénteki bemutatóját. Prém József mostani darabjában a magyar költészet fellendülésének korszakát vázolja rendkívül érdekesen és erre keretül Festetich György gróf, a nagy meczenás, keszthelyi otthonában rendezett helikoni ünnepeket használja fel. A dúsgazdag gróf nagyon sokat költött ez ünnei pekre s fel van jegyezve róla, hogy az első, a melyet 1817-ben tartottak meg, egymaga 30,000 forintjába került. Az ünnep tarka festői jelenetei és frissen perdülő eseményei azonban csak a keretet adják a darabban a kép egy rendkívül kedves szerelmi történetéhez. A színpadi hatást nagyban emeli a zene, ének és táncz, a melyek pezsgő hangulatot árasztanak a szinpadon. A darab érdekében a Nemzeti Szinház művészgárdájának szine, java lép akczióba: Náday, Gyenes, Dezső, Gabányi, Rózsahegyi, Gál, Pethes; a nők közül Lenkei Hedvig, Alszeghy Irma, Hegyesi Mari és Paulay Erzsi, valamennyien hálás szerepben. Mihályfi ezúttal másodszor alakítja meg Kisfaludy Sándor költői alakját. Néhány évvel ezelőtt Bérezik Árpád Himfy dalai czimü verses vígjátékában szintén ő játszotta Kisfaludy szerepét. A Nemzeti Szinház a legnagyobb gonddal és fénynyel állítja ki a Helikoni ünnep-et, uj díszleteket és korhű jelmezeket készíttetett hozzá. * * * A Népszínház- ban Holger Drachmann meséje kerül szombaton szinre: A rátartás királykisasszony. Andersen-nek egy meséjéből készült ez a finom és gyönyörű játék, a melynek szépségeit csak fokozza, hogy Heltai Jenőnek átdolgozásával és fordításával kerül a színpadra. Holger Drachmann neve rendkívül népszerű az ő hazájában, sőt külföldön is és annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot A rátartás királykisasszony bemutató előadása, mert a szerző maga is jelen lesz azon. A nyájas öreg ur, a ki csak nemrég vette el — harmadik feleségét, egy huszonnégy esztendős fiatal hölgyet, ugyanis jelenleg ßecs-ben tartózkodik s darabjának premierjén jelen akar lenni. A próbák nagy buzgalommal folynak és a szinház a legkomolyabb előkészületeket teszi meg a siker előidézésére. Az előkészületek között nem utolsó, hogy a díszletek és jelmezek ezúttal Márkus Géza zseniális tervei után csinálódnak s a mennyiben a rajzok után ítélni lehet, az előadás külsősége egyike lesz a legbájosabb és legszebb művészi alkotásoknak. A királykisasszony szerepe különös érdekességgel szolgál még a bemutató előtt mindazoknak, a kik a szinház körül élnek és forgolódnak. Ezt a szerepet ugyanis, ha az előjelek nem csalnak, olyan valaki fogja betölteni, a ki minden finomságát, minden báját ennek a szerepnek a szerzők intencziója szerint tudja visszaadni. Nem lehetetlen, hogy a közönség abban a meglepetésben fog részesülni, hogy Küry Klára a legközelebb fel fog lépni egykori sikereinek színhelyén. A rátartás királykisasszony egy uj magyar zeneszerzői tehetséggel is meg fogja ismertetni a közönséget; ez Jakabfi Viktor. Talán kevesen ismerik ma még ezt a huszonhárom esztendős ifjút, de néhány nap múlva ismerni fogja őt mindenki a fővárosban. Évek óta nem hallottunk ilyen talentumos és igazán eredeti muzsikát, mint a milyent Jakabfi produkált. Meglepetés lesz minden egyes száma. Csupa finomság, csupa tudás és báj ez a zene és nincs kizárva, hogy egyszerre zeneszerzőink elsői közé fogja emelni alkotóját. A próbák után ítélve, ez a darab elsőrangú sikerre tarthat számot. —x.— olyan zajos tetszést aratott a Vígszínház mult pénteki bemutatóján, hogy a szinház műsora jó hosszú időre el van látva „vonzóerővel", — a szinház boldog dramaturgja kényelmesen ringatózik karosszékében. Csakhogy azért megesnek vele mulatságos történetkék. Ilyen pl. a következő is: Mindjárt a premiert követő napon egy kopottas külsejű ur nyitott be a Vígszínház-hoz és mély hajlongások közepette a dramaturgigazgatót kereste. — Én vagyok, — szólt Faludi Miklós. — Egy darabom fekszik itt hónapok óta. Szeretném önnek elolvasni, miután tudom, hogy eddig senki sem törődött vele. — Nagyon sajnálom, — válaszolt az igazgató, — de ahhoz nekem most nincs időm. A szerény modorú ur elkomorodott és most már szigorúbb hangon jegyezte meg: — Én pedig innen addig el nem megyek, mig azt a darabot fel nem olvasom. Eleget vártam és kényszeríteni fogom Önt, hogy meghallgasson. Vigasztalásául pedig kijelentem, hogy egy óránál tovább nem fog tartani a dolog. Erre becsületszavamat adom. Faludi Miklós látta, hogy elszánt emberrel van dolga s ezért engedett. De kivette zsebéből óráját és kijelentette: — Figyelmeztetem önt, hogy most Vall óra van; ha Va12-ig nem lesz kész, akkor a hallgatást és az egész felolvasást beszüntetem. S erre szomorúan székébe roskadt, az erőszakos szerző pedig elkezdett olvasni. Monoton, olvasott, s az igazgató érdektelenül hallgatta egy ideig s aztán elszenderedett. Mihelyt a szerző ezt észrevette, hamar odaugrott az órához és egy fél órával hátraigazitotta a mutatót, aztán gyorsan visszaült a helyére és tovább olvasott. Épp jókor! Mert a dramaturg felébredt s az órára tekintett. Legnagyobb meglepetésére csupán egy negyedóra mult el azóta, hogy a felolvasás megkezdődött. Kétségbeesetten gondolt a még hátralevő háromnegyed órára és megint elaludt. A szerző csak olvasott tovább, de ekkor észrevette, hogy a dramaturg alszik. Erre odalépett az igazgatói asztalhoz, felvette és zsebre dugta a gyönyörű aranyórát, helyébe odatette a darabot és szó' nélkül eltávozott. Mikor Faludi Miklós felébredt, nem volt ott sem a szerző, sem az óra és azóta egyiket sem látta. Geofrey. Az újra férjhez ment asszony olyan, mint a megmaradt étel — uj tányérban. * Sok férj „kincsem'-nek nevezi a feleségét s a mellett legjobban szeretné ezt a kincsöket elásni Színházi pletykák. Budapest, deczember 11 Az aranyóra. Most, hogy Bracco: Fanyar gyümölcs-e