MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-09 / 341. szám

2 1904. deczember 9. M. KIR. OPERAHAZ. Carmen szóvege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Bal­ról az ősrégi laktanya, szemben egy dohány­gyár. Katonák az őrség előtt. Micaela jő. Moralés bivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrség­váltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré seregle­nek. Fiatal legények követik Carment, kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Ki­fejti, milyen a czigányleány szerelme. A munkás­nők elvonulnak. Mieaéla visszatér és beszél Jóséval. Levelet hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérság­gal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenve­délyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábirni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje őt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastiajj korcsmá­jába. Jósé egész elbűvölve fogad szót. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Car­men, Frasquita és Mercédes mulatnak. Esca­millo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhes­sen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vissza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s fel­kérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikerül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak. csak Carmen vona­kodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke. Carmen szerelemittasan fogadja, tánczolva, dalolva tisz­teletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahivja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elöl. „Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztositja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hívásomra s megszöknél velem!« „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem ? Soha!« szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopog­tat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Fras­quita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaela arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredmény­telenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajő és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentól, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy, de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál által. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz. Escamillo karján halad Carmen, kinek barát­női hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve • esd Carmen szerelmeért, melyért mindent meg­tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamil­lot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól Eladok és veszek Urasági bútorokat, kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjá­tól. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Car­men szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtt seöflö ett. 0 oc fú CQ z f£ fú h J* CS ts «>« u»f " MAH&HU» a»i* BUDAPLSr. ni.KlREPtSI-UT36.SZ. Q.z összes zenekari, mül?edt>elői, és isl?olás Hangszerel? du» rukiára. tt H ffl X 2 0 PJ X 'J) Zongorák hangolása 2 frt. ,. $ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT, 1 Ti a sr a városligeti műcsarnokban. 1904. november 15-től — 1905. január 15-ig. Nyitva délelőtt 9-től délután 4-ig. Csütörtökön este 11-ig zeneestély. — Belépődíj 1 korona. Vasár és ünnepnapon d. u. 1 őrától 40 fillér. S Bazar Dc L'Orient í Egyedüli üzlet ezen szakmában Magyarország részére. IV., Koronaherezeg-uteza ÍO. S DA. o. <(0 !!! ^ Figyelem!!! Figyelem!!! Figyelem!.. 4b novembertől 2, 3, 4, 5, 6 deciemberig x* s Az üzlet karácsonyi átalakítás miatt még raktáron lévő valódi Perzsa és Smyrna sző­nyegek minden elfogadható árban eladók. Japán, China, India diszmüáruk ugy­mint himzések, spanyolfalak, vázák, bútorok da s minden e szakmába vágó dolgok a fent T emiitett napokon, mélyen leszállított árakon eladók. % és czíünderek nagy raktára. — Legújabb divat, leg­jobb minőség, olcsó ár. Reis Károly, Andrássy-ut 16. ..KEtíYKLKT" Entreprise des Pompes Funébres itoMkiii-iiiUul <• huU««záUitd-TálUUt BadapMt, IX., Fer«ncz-k»rnt 24. | Bluw «s líjliirí temetéatkat éa huUuxiUltásokai rendez « lagjuliayMakk árakon . TELEFON 58-30. PORGO NEMZETI SZÍNHÁZ. teljes lakberendezéseket, angol börbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és smyrna­szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz­- = és villamos-csillárokat. »Aa emigráns« szövege. I. felvonás. Rásky Gábornét mindentat özvegynek tartja. Férje, a hires szabadsághős, egy csatában elesett. Ott van síremléke is a kastély kertjében. Rásky azonban nem hah meg, hanem kibujdosodott s az emigráczió leg­tevékenyebb vezére lett. Olthatatlan gyűlöletet érez az elnyomó osztrák uralom ellen, s tizen­egy esztendei hontalanság után Mr. Brown ál­név alatt, mint zongoramester hazatér, hogy felkelést szítson. Titkát csak felesége tudja s még lánya sem sejti, a ki szerelmes egy osz­trák tisztbe, báró Lilienthalba. Ezt az érzelmét azonban leküzdi, mert jól tudja, hogy hazája ellenségét nem szabad szeretnie. Az osztrák oralom utolsó évében vagyunk. A kedélyek forronganak s ez kapóra jön Vrabetz, kerületi főnöknek, a ki, hogy egy lázadás erélyes el­nyomásáról magának a kamarilla előtt érdeme­ket szerezzen, mindent elkövet, hogy igazság­talan és kitűnő magatartásával a népet ingerelje. Katonákat szálásol be Ráskynéhoz, a kik beto­lakodnak szobáiba és sáska módjára kipusztít­ják mindenéből. Aratási ünneppel végződik az első felvonás. A falu népe buzakalászcól készült koszorút hoz földesasszonyának, de Vrabetz el­kobozza, mert nemze'i szinü szalagot tűztek rá. A nép nem akarja a koszorút odaadni, ellentáll, mire Vrabetz puskatussal kergeti szét őket. II felvonás. Vrabetz és a megyefőnök, lovag Forestt gyanakodnak. Kémeik besúgják, hogy a Rásky-kurián valami összeesküvés ké­szül. Különösen Mr. Brown, az állítólagos zon­goramester gyanús. Jár-kél a vidéken, s min­denütt, a hol megfordul izgalom, elfojtott láza­dás kél a nyomában. Báró Lilienthal, a házba szállásolt vértes-svadron parancsnoka szintén rossz szemmel nézi Brownt, a jki mindent el­követ, hogy leányától távol tartsa. A leány megmagyarázhatatlan rokonszenvet érez a zongoramester iránt, s midőn ez pillanatnyi fel­indulásban elárulja magát, a leány megtudja, hogy rég halottnak hitt atyja áll előtte. Báró Lilienthal kérdőre vonja a zongormestert, hogy mi jogon avatkozik az ő és Margit szívügyébe, szó szót követ, a két férfi kezet emel egy­másra. Margit berohan s e kiáltással »Atyám, édes atyám!« Mr Brown karjaiba rohan. Lilienthal megsemmisülten ejti ki a kardot kezéből. III. felvonás. A forrongás egyre izzóbb s alig lehet a népet feltartani. Minden előké­szület megtörtént. A nép búcsújárás ürügye alatt összegyűlt az egész megyéből. A fegy­verek biztos rejtekhelyen, s a nép csak jelre vár, hogy rajta üssenek a németen. Rásky tudja, hogy sorsa Lilienthal kezében van, s ez is érzi a rettenetes helyzetet, amibe került. Katona-kötelessége és szerelme végzetes ellen­tétbe sodorták: vagy katonatiszti esküjét szegi meg, vagy elárulja azt, a kinek leányát halálo­san szereti. Ráski pisztolyt ad neki, hogy azzal megölje magát. Lilienthal belátja, hogy ez az egyetlen megoldás. Csak búcsúzni akar Margit­tól, a ki ekkor bevallja neki, hogy szereti. A vallomást kihallgatja Vrabetz és gúnyos, lolakodé fellépésével olyan dühbe hozza Lilien íhalt, hogy ez pisztolyt ragad és le akarja lőni. A biztos haláltól Ráski menti meg, a ki kicsavarja Lilienthal kezéből a fegyvert. Vrabetz ráismer a pisztolyban a palermói gyártmányra, s igy meg tudja, hogy a házban az emigráczió fegyvereit rej­tegetik. Vasra vereti Ráskynét ós a többi magya­rokat. Mr. Brown nem tud uralkodni magán, s elárulja, hogy ő Ráski Gábor, ő is vasra kerül s Vrabetz és lovag Foresti diadalmasan akarják őket Bécsbe hurczolni, a mikor betoppan báré Lilienthal. Iratot hoz Bécsből, a mely szerint a király visszaállította az alkotmányt, visszaadja a nemzet összes jogalt. Vrabeczet pedig a megyefőnökkel együtt elcsapják. Általános az öröm, csak Ráski nem akar hinni, s nem bizik a kiegyezésben. Ismét külföldre akar menni, de kint felhangzik a nép örömujjongása, majd a szózat hatalmas hangjai; erre ellágyul, s le­mond a további küzdelemről. Itthon marad ós .aispán lesz a megyében. lakásberende­zés! vállalata NAGY ZSIGMOND Budapest, Újvilága. 27.|(Rőser-Bazár mellett) A»Tegé«í hftiban Telefon 17—77.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom