MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-07 / 339. szám

2 1904. deczember 7. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 7. A Magyar Királyi Operaház-nak e heti érdekes eseménye ismét Calvé Emma asszony vendégjátéka lesz, a ki pénteken, deczember 9-ikén. ismétli meg fellépését Carmen czimszerepében. Arányi Dezső a héten még egyszer lép fel vendégképen és pedig jövő vasárnap este A lonjumeaui postakocsis-ban. Csütörtökön Tannhdusert, szombaton Az afrikai nö-t adják. • A Nemzeti Szinház-ban szombaton rendkívül érdekes Moliére-reprize lesz a Nemzeti Szinháznak: Tartuffe-1 elevenítik fel uj fordításban, uj betanulással és uj kiállítással. Tartuffe szerepét a fordító: Ivánfi fogja játszani. — A Nemzeti Szinház e héten szándékozott bemutatni Bérezik Árpád társadalmi vígjátékát, a Miniszterválság-ot, melyről már ismételve irtunk. Az újdonság első előadását azonban januárra halasztották. A legközelebbi bemutató a Helikoni ünnep lesz, Prém József poétikus vígjátéka. A három felvonásos müvet Mátray Béla rendezi s a próbák annyira előhaladtak, hogy első előadása már a jövő héten lesz. * A Vígszínház újdonsága, a Fanyar gyümölcs, ßracco Robert vígjátéka, a mely pénteken kerül bemutatóra, kényes tárgyat visz a színpadra, a mennyiben a cselekmény kiindulási pontja a hitvestársak közt levő nagy korkülönbség. Az újdonságban egymást követik az elmésen előkészített jelenetek, a melyeknek vidámsága Boccaccióra emlékeztet. A fatal asszonyt, a ki a korkülönbség visszássága ellen vigaszt keres, Varsányi Irén játssza, a ki huzamosabb távolléte után ebben a szerepben lép fel először. A koros férj kaczagtató szerepe Hegedűs-nek jutott. Rendkívül hálás szerepe van még Fenyves/'-nek Tanay-nak és Komlóssy Ilonának. A Magyar Szinház-ban zsúfolt házak előtt folyik Mader Rezsőnek Húszát vér! czimíi operettje, melynek osztatlan, zajos sikerét a sajtó ritka egyhangúsággal konstatálta. Az operett kaczagtató szövegkönyvének Mader zenéje valósággal szárnyat ad s a Huszárvér! estéi a Magyar Szinház-ban a legderüsebbek és leghangosabbak közül való. A közönség nem fukarkodik a leglelkesebb tapsokkal, melyekkel az operett főszereplőit megjutalmazza. Különösen zajos hatása van a Sziklai-pár harmadik felvonásbeli kupléjának: Mit szól a feleségemhez?, mely már az operett bécsi állandó sikerére is nagy befolyással volt. Ez a kupié nálunk is ugyanazt a hatást ért el, mint az An der Wien-színházban. * A Királyszinház szenzácziós sikerű újdonsága: Bakonyi Károly, Heltai Jenő és Kacsóh Pongrácz János vitéz-e immár tizenkilenczszer került szinre állandóan zsúfolt ház előtt. A közönség minden előadáson elragadtatva nézte és hallgatta végig a színpadon történteket és különösen sokat tapsolt Fedák Sárinak, a ki a czimszerepben ezúttal pályának egyik legjelentősebb sikerét, továbbá Medgyaszay Vilmának, Bánó Irénnek, Csatay Jankának, Papp Miskának és Németh Józsefnek, a kiknek szintén kijut minden este nyilt szinen is az elismerésből. A költői dalműnek hétfőn lesz a jubiláris, 25-ik előadása. * A Népszínház A rátartás királykisasszony czimü dán mesejátékot készíti elő az operettszemélyzettel Holger Drachmann poétikus meséjéből irta a darabot Heltai Jenő, a kiváló poéta, a zenét pedig egy talentumos ifjú komponista: Jakabfi Viktor irta. A jövő hét péntekjére tervezik A rátartás királykisasszony bemutatóját. Az újdonsághoz művészi díszleteket tervezett Márkus Géza. Az egyik főszerepben Bárdi Gabi fog fellépni, mig a másik főszepet valószínűleg egy ismertnevü és népszerű primadonna fogja játszani. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 7. „Fanyar gyümölcs". — A „ Vígszínház" pénteki bemutatója. — Német színigazgató gondolta ki, hogy az olyan darabok szinlapjait, a melyeket fiatal leányoknak alig kell megnézniök, piros színben nyomassa, — intőjelül a szülőknek. A Vígszínház szinlapjai azonban olyankor is pirosak, a mikor a Diákéletet játszszák, és a német direktor megkülönböztetése ilyformán lehetetlen. Pedig bizony a mi a Fanyar gyümölcs-öt illeti, elkelne. Nem akar ez gáncs lenni. Elvégre minden iránynak meg van a maga jogosultsága, és a közönség bámulatosan megérzi, hogy milyen darab kinek való. Nem szólva arról, hogy a premierek előtt akárhányan teljes bizalommal fordulnak a direkezióhoz azzal a kérdéssel: — Leányoknak való az újdonság? És megkapják a becsületes, őszinte választ. A ki azt hiszi, hogy valami okos spekuláczió volna, ha valamely agyafúrt igazgató a pikáns darabra is ráfogná, hogy szörnyen ártatlan, az nagyon csalódik. Á daraboknak a fehérség hire, őszintén szólva, inkább ártani szokott, mint használni. A Vígszínház-nál azért nem is titkolják, a mikor merészebb és pajkosabb darab kerül sorra, és a Fanyar gyümölcs hírét sem igyekeznek szépítgetni. Annyi bizonyos, hogy csak felnőtteknek való a bájos Elena asszony szívbeli kalandja, jobban mondva két kalandja, a melyről a Frutti acerbi szól. De ezek a felnőttek aztán teljes mértékben fogják megbecsülni azt a finomságot, a melylyel Varsányi Irén, Hegedűs Gyula és Fenyvesi Emil a robusztusabb dolgokat is kihozzák, és bizonyára éppoly lelki gyönyörűséggel élvezik majd Tanay és Komlóssy Ilona játékát, a melyben a naivabb elem jut kifejezésre. Bracco nyilvánvalóan franczia mintára dolgozott, de alighanem azt az impressziót fogja tenni darabjával, hogy ezentúl Feydeau, Bilhaud és Gavault hozzá járhatnak iskolába. Az olasz szerző az elmésséget jókora adag szókimondással is tetézi, a mely kétségkívül imponálni fog. Hogy az előadás mintaszerű lesz, arról kezeskedik a szereplők névsora. De azokat is meg fogja lepni, a kik e névsor folytán valami nagyszerűt várnak. Kiváltképen Hegedűs alakításáról mesélnek máris csodás dolgokat. Az igaz, hogy az ő feladata a legkényesebb. Megannyi fonák alakja közt, a miket eddig ábrázolt, ezúttal kell a legfogyatékosabbat adnia és azok, a kiknek már sikerült egy-egy részletet látniok a próbákból, azt emlegetik, hogy tulajdonképen csak most fogják felfedezni Hegedűs-1. Ez túlzásnak is mintha túlzottnak hangzanék, de az illető szakértők égre-földre esküsznek, hogy olyasmi lesz, a mi még nem volt. Az előadás másik szenzácziója lesz Varsányi Irén első fellépte úgynevezett hosszabb gyengélkedése után. A művésznő persze eresebb lesz, mint valaha. Húsban kissé gyarapodott, gömbölydedebb, mosolygósabb. Nagyszerűen készülnek a fogadtatására és a mire ezek a sorok megjelennek, a pénteki előadásra már aligha lehet még jegyet kapni. A többiről is csodadolgokat regélnek, a miket nehezen lehet ellenőrizni, de a miket bátran el lehet hinni. Ti azonban, kis kisasszonyok, a kik szerettek a Vígszínház-ba járni, siessetek a Diákélet-be, mert péntektől fogva hosszú időre kiszorultok a szép aranyos-fehér nézőtérről. Ezt jósolja: Labourdette. Az újra férjhez ment asszony olyan, mint a megmaradt été* — uj tányérban. * Asszony nem hagy el férfit, mig azt más nő is szereti. * A balaors kitartóbb a szerencsénét. Színházi pletykák. Budapest, deczember T. A szigorú tanár és a lágyszívű szerző. — A „János vitéz" és a kis diák. — A János vitéz muzsikájának irója : Kacsóh Pongrácz, a profán életben fizikát és számtant tanit a tavaszmezö-utezai gimnáziumban. A zeneszerzőhöz azonban a tanárnak és az iskolának semmi köze. Ezt ő mondta ki elvül és. pedig még a János vitéz előadása előtt. A tapsoló közönségben nem volt képviselve a gimnázium, mert megtiltotta a tanítványainak, hogy ennek a darabnak az első előadásaira elmenjenek. A tanítványok azonban nagy érdeklődéssel kisérték a darab sorsát. Az érdeklődést csak fokozta a tilalom. S hogy tudomást vettek a sikerről, azt ez a kis történet is bizonyítja. Kacsóh tanár urnák az a szokása, hogy a tanítványai rossz feleleteiről sűrűbben értesiti a szülőket, mint a hogy ez az iskola rendje szerint szokásos. Az. értesítésre a házi dolgozatokra szánt füzetet használja föl. A füzetbe beleírja a haza szóló üzenetet, aláirja s a füzetnek ugy kell visszakerülnie az iskolába, hogy a gyermek apja szintén aláírásával bizonyítsa azt, hogy tudomásul vette a helyzetet. Egy kis diákjának a füzetében már három ilyen üzenetváltás fordult meg a tanár és a fiu apja között. A múltkoriban rákerült a sor a negyedikre. A fiu azonban uj füzetet adott be a régi helyett. — Hol a régi füzet ? — kérdezte. A diák zavarba jött, motyogott valamit, hogy: otthon, meg, hogy már tele is irta. — Hozd el. A fiu hazament s elhozta a füzetet. Benne voltak az üzenetek, az apja láttamozása is, de a tanár ur láttamozása mindenik alól ki volt vágva. — Hát ez mi ? Ki vágta ki az aláírásomat ? — Én. — Miért? A gyerek erre elővette az óráját, fölpattantotta a fedelet s odamutatta a tanárnak. A fedél belső oldalába van illesztve a tanárnak a Magyar Szinpad-bó\ kivágott arczképe s erre ráragasztva a három aláírás. — Eltettem emlékbe. A szigorú tanár úrban megszólalt a lágyszívű szerző. Összeránczolta homlokát és olyan haragosan, a mint csak e perezben kitellett tőle, rászólt a remegő diákra: — Takarodjál a szemem elől . . . édes fiam ! N. Felvonásközben. Budapest, deczember 7. I. A férfi-primadonna. A bécsi könnyebb színpadok zsarnoka Girardi. A mit ő tesz, jól van téve, a mit ő akar, parancs. A Theatet an der Wien színpadján csak az ő lehelletét lesik s annál nagyobb feltűnést és meglepetést keltett, mikor a Garnisonsmädel egyik minapi előadásán, a második felvonás után, Wallner igazgató a színpadra lépett s összeszidta a társulatot, hogy mókáznak s fegyelem nélkül játszanak. Majd haragosan kitört: — Tudom! Mindennek az a Girardi az oka!' Nem engedem, hogy színházamból csapszéket csináljon. Girardi ezt meghallván, magához hivatta a titkárt és rögtönösen felmondott. Lőn erre nagy ijedelem, zavar s végül kibékülés. A primadonna: Girardi marad és játszik. II. A primadonna és a szerzők. Valamelyik operettszínházunk eredeti újdonságra készült mostanában. Már főpróbák voltak, mikor a szinház egyik szemrevaló csillaga a próbán elcsúszott, ugy, hogy a bokája feldagadt. Borogatást kellett tenni