MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)
1904-12-30 / 361. szám
VÍGSZÍNHÁZ. A «Színészek» szövege. I. Felvonás. A színtársulat próbára gyülekezik. Az igazgató fizeti a gázsit ami nem történik meg minden véleménykülönbség nélkül. Megtudjuk, hogy a drámai hős tiszta vonzalommal viseltetik a segédénekesnő iránt, aki csak nemrégiben jött a társulathoz és akinek kedvéért szakítani akarna a tejhatalmu primadonnával. A kezdő színésznőre azonban kivetette hálóját a szinügyi bizottság elnöke, aki előzékeny modorával könnyen keriti hálójába a fiatal leányt. Az elnök cselszövényéhez segédkezet nyújt az igazgató is és a viszonyok csakhamar arra szorítják a segédszinésznőt, hogy igénybevegye az elnök támogatását. A drámai hős vérző szívvel látja ezt, de a komikus keserű humorral szól: — Most kezdi a karrierjét. II. Felvonás. A primadonna és a segédénekesnő között versengés fejlődik ki. A primadonna, akinek észre kellett vennie, hogy vetélytársnője elidegenítette tőle a drámai hős szivét, most azt is kell tapasztalnia, hogy a leány elveszi tőle a neki szánt szerepet. Kétségbeesetten küzd hatalmának megtartásáért, és ebben segítségére van férje is, aki a társulat rendezője. A segédénekesnő mindeddig ellenállt a szinügyi bizottság elnöke ostromának, de amikor megtudja, hogy a drámai hős, akinek vonzalmát már-már viszonozta, kedvese volt a primadonnának, és amikor látja, hogy az elnök mennyire elősegíti a dolgot, enged a csábitásnak. III. Felvonás. A drámai hős kérdőre akarja vonni az elnököt, de ez ridegen visszautasítja, sőt eltolonczolással fenyegeti. A segédenekesnő közben nagy diadalt arat és most már nem akar lemondani a színpadról, bárhogy hivja is a drámai hős, hogy bujdossanak el oda, ahol tán eltemethetik a multat. Megtört szívvel távozik a drámai hős a színpadtól és csak a komikus bölcselkedő vigaszát viszi magával. „Nádor" kávéház = Lipót-körut 5., a Vígszínházzal szemben. = ^^^^ Katóncn'. Jónás Gyula himovoa ^^^^ ^^^^ azóliata toljca zenokarival hangversenyez. ^^^^ Hldea t> littet. Kiváló tisztelettel KKINKU HÓlt, kávés D P . JUTASSY JÓZSEF oőrgvógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Árcz-szépitö Intézete — Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utcza 4 — — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; fonnyadó arezok felildittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszszázs, arez-gözfiirdö, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszára/. arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli) ; vörös orr, vörös kéz ; fagvás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). Virágkor József-tér és FQrdfi-utcza sarok. Színház után mindig friss vacsora. Társaságok részére külön rormek száz szemelj lg. Borok és sörök 10 palac konkint díjtalanul hazhoz szállíttatnak. Eladok és veszek Urasági bútorokat, KIRÁLY SZÍNHÁZ. Arczom szépségét! Vállam» nyakam, karom fehérségét! Kozom finomságát! ül a Budai dr.-féle ,QYÖNGYVIRA0-CRÉM*nek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy téj 1J0 kor. — Budapest, „Városi gyógysze Váczl- és Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestóly van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a katonaéletéi. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egyszerre csak megjelen Placsek zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burkolt csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermeket kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melyben megírja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike, de ő nem nevezi meg. A huszáro k egymást gyanúsítják. Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a tisztek elhatározzák, hogy közösen az ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob s< menetjegyirodában vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodott, de azért még mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes ín irodájában fogadja, a hol egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött 1 is boudoir van. Korlát fia, Friczi, már abban a korban van, hogy megházasitsák és a szülők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváló tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymást. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zenekari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét, a Kitty azt a tervet eszeli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált leányának, a ki eltűnt, s igy Korlát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet, a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő tisztek és Korlát is nagy örömmel hallják ezt és könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit csecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak II. felvonás. Palacsinta Venczel zenekari igazgató lakásán van az egész társaság. Palacsinta, a hajdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta bevallja, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az ő saját édes gyermeke és annak idején csak azért tette ki, hogy az ezred nevelésében részesüljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, hogy gyermekeik boldogok legyenek. PUR&O teljes lakberendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni éa rézbutorokat, perzsa- és smjrnaszőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz== és Ttllamos-cslllárokat. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elöl. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy aszomoiuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a haiálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó véndorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Uuskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogpn talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündórországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát,' lepihen a patak partjára. Zongora »wi« kinéikr £ bsa" «-»«»mar - ... záfcfe érak maUatt DEHMAL KAROLY \\r.'.' IV., Károly - körút 20. ÍMtú M luiMfcuk uiktiri kmlili - fen M*t«i „KE6YKLET Entreprise des Pompes Funébres teroctkaz<5-in>éa« éa buUaazillitd-kítlala: Bndapekt, IX., Ferenci-körűt 24. Duz.« és »rr-zrrí t*»«iéwket éa hullaazáJlitá-okat rendez a legjuUnyosabb arakon. TEL-FON 58 -30. NAGY ZSIGMOND SfÄ Budapest, UjTÍlág-u/27/(R5ser-Bazár mellett) A* e^észházban. Telefon 17—77.
