MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-28 / 359. szám

1904. deczember 28. 3 VÍGSZÍNHÁZ. A «Színészek» szövege. I. Felvonás. A színtársulat próbára gyüle­kezik. Az igazgató fizeti a gázsit, ami nem történik meg minden véleménykülönbség nélkül. Megtudjuk, hogy a drámai hős tiszta vonza­lommal viseltetik a segédénekesnő iránt, aki csak nemrégiben jött a társulathoz és akinek kedvéért szakítani akarna a tejhatalmu prima­donnával. A kezdő színésznőre azonban kive­tette hálóját a szinügyi bizottság elnöke, aki előzékeny modorával könnyen keriti halójába a fiatal leányt. Az elnök cselszövényéhez segéd­kezet nyújt az igazgató is és a viszonyok csakhamar arra szorítják a segédszinésznőt, hogy igénybevegye az elnök támogatását. A drámai hős vérző szívvel látja ezt, de a komikus ke­serű humorral szól: - Most kezdi a karrierjét. II. Felvonás. A primadonna és a segéd­énekesnő között versengés fejlődik ki. A prima­donna, akinek észre kellett vennie, hogy vetély­társnője elidegenítette tőle a drámai hős szivét, most azt is kell tapasztalnia, hogy a leány el­veszi tőle a neki szánt szerepet. Kétségbeesetten küzd hatalmának megtartásáért, és ebben segít­ségére van férje is, aki a társulat rendezője. A segédénekesnő mindeddig ellenállt a szinügyi bizottság elnöke ostromának, de amikor meg­tudja, hogy a drámai hős, akinek vonzalmát már-már v szonozta, kedvese volt a primadonná­nak, és amikor látja, hogy az elnök mennyire elősegíti a d lgot, enged a csábitásnak. III. Felvonás. A drámai hős kérdőre akarja vonni az elnököt, de ez ridegen visszautasítja, sőt eltolonczolással fenyegeti. A segédénekesnő közben nagy diadalt arat és most már nem akar lemondani a szinpadról, bárhogy hivja is a drámai hős, hogy bujdossanak el oda, ahol tán eltemethetik a multat. Megtört szívvel távozik a drámai hős a színpadtól és csak a komikus bölcselkedő vigaszát viszi magával „Nádor" kávéház = Lipót-körut fi., a Vígszínházzal szemben. = EaUnxinl «Jónás Gyula hírneves ^^^ ^^^^ szólista telje* zenekarával hangversenyez Hideg buffet. Kiváló Imztelottel BEINEK HÓK, kávés. Dp. JUTAS9Y JÓZSEF oőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete — Budapest, IV., Kossuth-Lajos-utcza 4 — — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs börbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezeles. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fiilek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmasz­százs, arcz-gözfiirdö, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, " (intelligens nők­nek distingvált keresetforrás). Virágbokor Józsaf-tér éa Firél-ataza sarok. SainhÚM n Ulm miadif ftiuM Ymosoru. UrmUfot ráuar* kfltta Örök 1« iák Más iMmélylf. st «JfcHnul hás­Eladok és veszek Urasági bútorokat, Arczom szépségét! Vállam, nyakam, karom fehérségéti Kezein finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „OYÖNGYVIRÁG-CRÉM'­aek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1J0 kor. — Budapest, .Városi gyógyszertár", Váczi- é s Kigyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Huszárvér« szövege. Előjáték. A tisztikaszinóban búcsuestély van. Korlát huszárkapitány búcsúzik a katona­élettől. Pedig nagyon ragaszkodik hozzá. De levelet kapott Edittől, feleségétől, hogy apósa meghalt s azonnal át kell vennie az üzletet. A lakoma folyik, egvszerre csak megjelen Placsek zenekari őrmester, a ki lihegve meséli, hogy a tiszti kaszinó előszobájában egy pólyába burkolt csecsemőt találtak. Az anya, a ki a gyermeket kitette, levelet is mellékelt hozzá, a melyben megirja, hogy a gyermek atyja a tisztek egyike, de ő nem nevezi meg. A huszár, k egymást gyanúsítják. Minthogy nem derül ki, hogy ki az apa, a tisztek elhatározzák, hogy közösen nz ezred költségén nevelik fel a gyermeket. I. felvonás. A »Glob s« menetjegyirodá­ban vagyunk. Korlát az iroda tulajdonosa. A hajdan oly sneidig huszárkapitány már kissé megvénült, megkopaszodott, de azért még mindig elég kikapós. Hogy féltékeny felesége gyanúját kikerülje, női ismerőseit rendes ín iro­dájában fogadja, a hol egy nagy fali térkép titkos ajtója mögött ) is boudoir van. Korlát fia, Friczi, már abban a korban van, hogy meg­házasitsák és a szülők azt akarnák, hogy Kittyt vegye feleségül, az iroda megbízható és kiváűó tisztviselőjét. De az ifjak nem szeretik egymás*. Friczi Stellába szerelmes, Palacsinta, zenekari igazgató leányába és Kitty Flakszot szereti, a menetjegyiroda másik tisztviselőjét, a Kitty azt a tervet eszeli ki, hogy ő kiadja magát a helyőrség talált leányának, a ki eltűnt, s igy Koriát nem kényszeritheti majd Friczihez, a ki ez esetben testvére is lehet. Korlátnak egy születésnapját ünnepli az irodaszemélyzet, a mikor előbb megjelen Stella s kijelenti, hogy ő a helyőrség leánya. A jelenlévő tisztek és Korlát is nagy örömmel hallják ezt és könyes szemekkel ölelik át leányukat. De nyomban ezután megjelenik Kitty és az egész társaság legnagyobb meglepetésére kijelenti, hogy ő az a leány, a kit csecsemő korában a tiszti kaszinó éttermében találtak II. felvonás. Palacsinta Venczel zenekari igazgató lakásán van az egész társaság. Pala­csinta, a hajdani Placsek, a ki a gyermeket annak idején találta, adhat egyedül felvilágosítást arról, hogy ki a garnizón leánya. Palacsinta be­vallja, hogy az a leány Stella és tulajdonképpen az ő saját édes gyermeke és annak idején csak azért tette ki, hogy az ezred nevelésében része­süljön. Miután igy kiderül a való, a szülők beleegyeznek abba, hogy gyermekeik boldogok legyenek. Pü teljes lakberendexéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni éa réxbutorokat, perzsa- éa gmjrna­azöayegeket, függönyöket, olajfeatményeket, gái­— éa Tillamos-caillárokat. - ­KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu •egszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli & falu cső szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szometuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harezba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Uuskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: lluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisórli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluská.iát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Elet t ívába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek Dtrodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündórországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Zongora plataé Urai »ki» csaMs —Ui (Tártaié m aaf.1 aaehaalká ts, fefatta Khrbar * MnMlt a :•(.! — cadfeto ánk aaBMt­DEHMAL KAROLY z gX r." Károly - körút 20. IV. mfcii suta*» feit* - fefeíl­„KKGYKLET" Entreprise des Pompes Funébres tem.tk.zd-íBtáct <l huUatxállitÓ TállaU: Budapest, IX-, Ferenc/körút 24. dísxm ás ((puri tra.Uacktt éa hulíaaxállitáiokai rendel a legjutányosabb arakon. TELEFON 5»—30. NAGY ZSIGMOND Ä Budapest, UjYÍlág-u.;27.»(Rőser-Bazár mellett) Az e^ész házban. Telefon 11—11*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom