MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-18 / 350. szám

„Magyar Színpad" melléklete. [350 sz] VÍGSZÍNHÁZ. A »Fanyar gyümölcs« szövege. I. Felvonás. A szép Elena asszony fürdőhelyen üdül és ott keres vigaszt a bánatban, a melyet férje okoz neki, a ki öreg is, kiállhatatlan is. A fiatal Ninóban leli meg ezt a vigaszt. Hirtelen megérkezik azonban a férj, a ki nagy kúrát használt az ő neuraszténiája ellen és most abban reménykedik, hogy ismét meghódítja az asszonyt. Az asszony azonban nagyon hűvösen viselkedik és rosszkedvét még fokozza a férj a mikor elmondja, hogy Violettát, Elena húgát, nőül akarja venni Gustavo ur, a ki körülbelül egykorban van Ernestoval, a férjjel. A menyecske ezt a házasságot meg akarja akadályozni és késedelem nélkül elutazik Nápolyba. Férjét magára hagyja Ninoval, a ki az asszony helyett kénytelen Ernestoval ebédelni. II. felvonás. Elena megjelenik otthon és kérdőre vonja Violettát. Hamarosan tisztában van a helyzettel. A kis leánynak imponált a Gustavo fölénye, Gustavo pedig kedvet kapott a kis leányra, a még fanyar gyümölcsre, a mely jól esnék neki, a ki már annyi érett gyümölcsöt élvezett. Elena próbára teszi Gusztavót és csitri iskolás leányöltözékében csábítgatja. Custavo csakugyan megfeledkezik arról, hogy tulaj donképen leány nézőben van és Elenának, a kit nem ismert és a kit Violetta fiatalabb pajtásnőjének tart, tüzesen udvarol. Hazaérkezik Ernesto is, a kit Nino árnyékképen követ és a ki szintén kénytelen belátni, bogy Gustavo és Violetta házassága aligha lesz megköthető. III. felvonás. Violetta csakugyan nem lesz a Gusztavo nejévé, annál kevésbbé, mert időközben megszereti a fiatal Ninot, a ki szintén kezdi jobban szeretni az inkább hozzáiliő leányt, mint Elena asszonyt. Utóbbi pedig lemond a maga fanyar gyümölcséről, Ninoról, a kiért Gustavoban lel kárpótlást. „Nádor" kávéház | Lipót-körut 6., a Vígszínházzal szemben. = Eatémünt «Jónás Gyula hírneves ^^^^ uóüata teljes zenekarával hangversenyez. Hideg bu«et. Kiváló tisztelettel REINER MÓR, kávés. J Karácsonyi árak! Azsur diszkötény, reklám ár 10 kr. Sport flanell remek minőség 12 kr. Elegáns angóra szőrme boá 78 kr. Elsőrendű glassé kesztyű minden színben 69 kr. Duplaszéles női ruhakelmék 19 kr. 120 széles fényposztók 48 kr. Divat czihelinek 42 kr. Színtartó delének 26 kr. Divat női sálok 66 kr. Kloth és batiszt diszkötények 46, 65, 76, 96 kr. Garnitúra flanellszoknya és nadrág 133 kr. Téli elegáns női keztyük 25 kr. Szövött téli keztyük 16, 20, 26, 30 kr. Bleier Izsó áruháza >* fólyábóz« Budapest, Nagymező-utcza 12. sz. Szerecsen-atcu sarkán. „Kiwvaur Entreprise des Pompes Funébres temetkeaó-iiitéait ós hulUssállittf-vállalat Bnáapsst, EX., Fersncs-klrnt 24. Dissss ás sfTsssrS temeléeekel ás hullataállitásckat reodex a legjnttayeeak

k árakon TELEFON 53 -30. ' Eladok és veszek Urasági bútorokat, A »Diákélet« azövege. /. felvonás. A szász-karlsruhi prezumpthr trónörököst, Károly Henrik herczeget, ősi szokáshoz hiven, egy évre elküldik az egyetemre, bogy ott tanulmányozza az életet. Első alkulom, hogy a fiatal herczeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja 5t az udvari levegő és mennyire örül annak, bogy viszont fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéveit töltötte. A herczeg is nagyon örül a vidámnak Ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tart, hogy ott, a hol nem respektálják kellően az udvari etikettet, még az ő megHokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiazteletban tartani. II. felvonás. Nagyban készül Rüder foga 16a a herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza is szörnyen izgatott. Verset is tanult be, hogy ut elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki • demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, áe a herczeg el van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, a leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen bc látni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növendékére: — Sohsem kapom mag, — sóhajt fal, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik ás K.dcza szerelme már nem titok többé. A fiatalok boldogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kormányelnöke hírül hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok keU és ez a bucsu meg is történik s darab egyik legpoátikuaaMi jelenetében. Megrázó módon Uséri Károly Henriket a dr. Jüttner búcsúbeszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Henrik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Keflerautón, a diákok volt totfaktuma, éa állást kér. Eközben fehijitja a herczeg emlékeit, a melyek 5t Heidelberghez fűzik. Károly Henrik házasulandó; amolyan «plot.r.czW házasságot keU kötnie. Bánatosan gondol az 6 Katiczájára. Nem bír magával. Látnia kel mégegyszer. fis gyors ^határozással siet vissza Heidelbergbe. V. felvonás. Az Ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diáknótákat. Aztán utólszor találkozik az 6 Kati érájával, a H elmondja neki, hogy látta a menyasszony princzesz arczképót, és hogy most már mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A vo szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép időt, aztán elhagyják egymást Vökre ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSUL'ATr Téli Kiáltás a városligeti műcsarnokban. — 1904. november 15-től — 1905. január 15-ig. £D Nyitva délelőtt 9-től délután 4-ig. Csütörtökön Q este 11-ig zeneestély. — Bekpődij 1 korona. Vasár és ünnepnapon d. u. 1 órától 40 fillér.1 teljes lakberendezéseket, ogol bőrbutorokat, mahagóni és rézbutoroka _ -zsa- és smjrnaszőnyegeket, függönyöket, olajft. -nényeket, gáz—-- és villamos-csillárokat. ===== KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény iluskál halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy aszomoiuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja" az Elet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a fiol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kórlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Magyar festők képcsarnoka Budapest, VII., Erzsébet-körut 19. sz. k magyar művészektől. ' arczképeket készít fény Olajfestmények magyar művészektől. Olaj-, aquarel- éa Bromarczképeket készít fénykép után. Olcsó árak. — Részletfizetésre Is. — m MUM JÓL RÁONII f = j aairíkal figak. M ésa üall, valami»: aw fenénk rájdalem •élkfii, ra<«- • jé: áOáa mailett Kltóe éa ma >ál ifié let eerok Jaettiaa t éra OGAK i Imi Kovács J. e kitllnte te* .read Prä NM.,' eW át) M( Had 1«-palota tr r kfcet »., • am. t. mám. Talaüzatá NAGY ZSIGMOND äf!Ä Budapest, Ujvilág-u. 27.[(Rőser-Bazár mellett) Az egész házban. Telefon 11—71. u