MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-16 / 348. szám

2 1904. deczember 16. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 16. A Magyar Királyi Operaház-bari tegnap este volt Dupont Gábor: A kecskepásztor („La Cabrera") czimü operájának a bemutatója. A roppant nagy érdeklődéssel várt újdonság teljes sikert aratott, mely igazolta a milánói Sonzogno-pályázat zsűrijének Ítéletét. Ez a siker éppenugy illeti Dupont művészt, mint az Operaház elsőrendű előadását, a melyet Mader Raoul igazgató maga vezetett, az ő ismert gondosságával, körültekintésével és művészi készségével. Krammer Teréz, Anthes a főszerepekben, de a többi szereplő is mind teljes dicséreretet érdemel, nemkülönben a dalmű rendezője : Alszeghy Kálmán is. A nagysikerű bemutató után a Sylvia reprize gyönyörködtette a közönséget. A hires Delibes-ballet, Balogh Szidivel a czimszerepben, tündéri kiállítással került felelevenítésre. * A Nemzeti Szinház-ban ma este van a premierje Prém József: Helikoni ünnep czimü vígjátékának. Az újdonság bemutatóját nagy érdeklődéssel várta a közönség. * A Vigszinház-ban estéről-estére adják a Fanyar gyümölcsű-1, Bracco nagysikerű vígjátékát. Hegedűs, Fenyvesi, Tanay, Varsányi Irén és Komlóssy Ilona összjátékában kiváló hatással érvényesül az újdonság szellemessége és humora. A Fanyar gyümölcs sikere folytán most nemcsak a soron következő újdonságra készülhet a szinház, hanem az azután következőből is megkezdték már a próbákat. A következő darab, a melynek premierjét még nem tűzték ki, Vajda László: Szinész-élet czimü darabja lesz, a melyet aztán a miisor-terv szerint a 23-as hölgy czimü franczia bohózat fog követni. Utóbbit Gavault, A csodagyermek szerzője, irta. A Magyar Szinház műsorát Mader Rezsőnek Húszát vér! czimü zajos sikerű operettje tölti be, melynek eddigi összes előadásai zsúfolt házakat vonzottak. Tizennégy zsúfolt ház igazolta eddig a Huszárvér! óriási sikerét. A vidám és zajos esték szenzácziója mindenkor Sziklai Kornél kupléja a „Mit szólnak a feleségemhez ?" refrénnel, a mely immár szállóige lett s mindenkor nagy mulatságára van a közönségnek. Megemlítjük egyúttal, hogy a Mader-operett holnap éri meg a bécsi An der Wien-szinház-ban ötvenedik előadását. Vasárnap délután Rajna Ferencz és Czobor Károly fényes kiállítású nagy operettjét, A hajdúk hadnagyá-t adják mérsékelt helyárakkal. # A Királyszinház-ban Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz nagysikerű daljátéka, a János vitéz első jubileuma után is nem csökkent vonzóerővel, minden nap megtölti a nézőteret. A főváros szinházi közönségének a darab iránt való érdeklődését és szeretetét élénken bizonyítja, hogy napról-napra gyorsabban kelnek el az összes jegyek és sokan távoznak el este a pénztártól, a kik kiszorultak a színházból, s a közönségnek az őszinte tetszése, a melylyel a daljátékot helyenként ovácziószerü tapsokkal végigkíséri. Az előadók élén Fedák Sári vezet, a ki a czimszerepben művészi pályájának legértékesebb sikerét aratta, s a ki a közönség köréből jött számos kérésre, vasárnap délután is eljátssza János vitéz-1. Erre a délutáni előadásra már most válthatók jegyek, az esti előadások helyáraival, de elővételi dij nélkül. Vasárnap este, mint általában minden este, ugyancsak a János vitéz kerül szinre. * A Népszínház szombaton mutatja be Holger Drachmann dán irónak A rátartós királykisasszony czimü mesejátékát, melyet Heltai Jenő dolgozott át magyar szinre s a melyhez Jakabfi Viktor irt zenét. Az érdekes újdonság czimszerepét Küry Klára fogja játszani. A darabhoz teljesen uj kiállítás készült: a művészi diszletek Márkus Géza tervei után készültek. A bemutatón, mint már hirül adtuk, jelen lesz a hires szerző: Holger Drachmann is, a ki tegnap este már meg is érkezett Budapestre. Itt adjuk azujdonság premier-szinlapját: A RÁTARTÓS KIRÁLYKISASSZONY. Mese 3 felvonásban, 5 képben. Irta : Holger Drachmann. Magyar szinre alkalmazta: Heltai Jenő. Zenéjét szerzette : Jakabfi Viktor. Személyek Herczeg Király A rátartós királykisasszony Csip-Csup Főczeremóniásmester Főszakácsmes

fer Kulcsárnö Szénégető Kapitány.. Dalos... Az újdonságból már a házi főpróbák folynak. Nyilvános főpróbát a darabból nem tart a szinház. Budapesti premierek. Budapest, deczember 16. „A kecskepásztor". — Az Operaház tegnapi nézőteréről. — Valami szentimentálisan lágy moll-hangulat terjengett a nézőtér levegőjében, mialatt a közönség gyűlt s a függöny felgördült volna. A hölgyek és az urak, a kik egyébkor vidáman csevegve, nevetgélve foglalják el helyeiket, mintha halkabban lépkednének, nehogy hangos zajt üssenek. Az arczokon valami méla borongás ül: mintha mindenki a huszonnégy esztendős, halálos beteg szerzőre gondolna, a kinek nevét egyszerre világhírre emelte a milánói Sonzognopályázat győzedelme s a ki párisi otthonában csöndesen viaskodik a halállal, mialatt a Cabrera pályakoszoruzott partitúrájának hangjai először áradnak szét a budapesti Operában . . . A kis dalműnek ez a tragikus szenzácziója abban is kifejeződik, hogy a ház legutolsó zuga is a szorongásig megtelik, mire Mader elfoglalja a karmesteri széket és jelt ad a zenekarnak az ouvertur-re. S ettől fogva véges-végig odakapcsolódik a közönség feszült figyelme a színpadra, a hol a kis dalmű erősen drámai jelenetei szövődnek tovább-tovább a szegény kecskepásztor-leány szomorú haláláig. Csak a függöny kétszeri legördültekor zug fel a taps, mely első sorban az est hősnőjének, W. Krammer Teréz asszonynak szól. — Ez az asszony ma este szinte duse-i magosságra emelkedett játékában! — hangzik itt is, ott is a nézőtéren. Szinte áradozó lelkesedéssel beszél mindenki a művésznőről, a ki újra, meg újra megjelenik partnerével, Anthessei, a függöny előtt, hogy megköszönje a tapsokat. A hivó tapsokra megjelenik Mader is, a ki a kontinens összes dalszínházait megelőzte a Cabrera bemutatásával, a mi ujabb dicsősége ugy neki, mint a budapesti Operának. . . . Aztán Sylvia következett s miközben Delibes édes-bájos zenéjének ütemére kilibbent a ballet-had, a Cabrera lágy moll-hangulatát felváltotta az életvidámsággal teli jókedv s az urak látcsövei kereszttűzbe vették a kurtaszoknyás tündéreket. Mert hát egy halott kecskepásztorlánynál mégis csak többet ér egy eleven ballerina. —x — A kulisszák mögül. Budapest, deczember 16. „Helikoni ünnep". — A „Nemzeti Szinház" mai premierjéhez. — A tegnapi főpróba, melyen a Nemzeti Szinház bemutatta a Helikoni ünnep-et, nagy érdeklődés közt folyt le. Csak a sajtó meghívott képviselői, Somló Sándor igazgató, a darab rendezője, Tóth Imre és a szerző, Prém József, voltak jelen. A darab igazi magyar levegője, tőzsgyökeres szelleme már a Prológus elmondásakor kedvesen érintette a válogatott közönséget. Talpraesett ötlet is, hogy a költői ünnep programmját Keszthely és Festetich gróf hajdúja dobszó mellett kiállítja ki. És Pethes, a jóizü hajdú, a rimes alexandrinusokat oly változatosan. annyi színezéssel mondja el, hogy a közönség tapsait már az előadás kezdetén biztosítja. Aztán sűrűn váltakoznak a darab érdekes jelenetei. Tele festöiséggel, mozgalommal. Az akkori német világ alakjai, kiket Gál, Boross és Gabányi ellenállhatatlan komikummal ábrázolnak : egész korrajzot tárnak elénk. Ezt a kort igazán jól tanulmányozta Prém József és markáns vonásokkal, erőteljes szinekkel és mulatságosan tünteti fel. De aztán megjelennek a magyar parnasszus hősei: Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, a két Horváth. Ezek bevonulása mozsárlövések hangjainál, az összegyűlt vendégsereg s a nép éljenzése mellett — lélekemelő látvány, mely bizonyára meg fogja ragadni a közönséget. Sok aktuális vonás és részlet, melyre a szerző nem is gondolt: most, a politikai villongás napjaiban: kétszeresen találó. A diákok lázadása, a „Hoch lebe Oesterreich!" német himnusz éneklése alatt, s aztán a Kalapos király forradalmi nótája: erős visszhangot van hivatva kelteni a nézőtéren. Ezek a diákok, élükön V. Molnár Rózsival és Paulay Erzsivel, kik először játszanak „nadrág-szerep"-et: minden föllépésükkel életet hoznak a szinpadra. Meglepetést fog kelteni néhány szereplő, a ki uj oldalról mutatta be magát a főpróbán. K. Hegyesi Mari, ki az idén már két erősen drámai alakot kreált: most csapodár, vig, sőt pajkos német asszonyt ábrázol és pompásan ropogtatja az „r"-et. Beregi is uj, mint szerelmes, duzzogó siheder s kitűnően illeszkedik bele a vígjátékba. Festeni való alak Náday Ferencz, a ki igazi típusát mutatja be a régi magyar főúrnak. Minden mozdulata, szava tökéletes. 0, meg B. Lenkei Hedvig, mint Malvina és Gál, a komikus Liebbald szerepében, viszik a darabot, még pedig, mint előre látható, szép és derekas sikerre. A második felvonásban az emlék-fa ültetés ünnepe a legszebb csoportosulat, a mit egyáltalában szinpadon rendezni lehet, s az utána következő juhász-táncz is hatásos betét. Főereje Prém József darabjának mégis a szerelmi történet ügyes szövése és. a mindvégig hatásos szatirikus rang, mely a bravúrosan rimelö jambusokban jut kifejezésre. A sikert a bemutató előadása is bizonyára kedvezőn dönti majd el. Lionel. * * * A szerző a darabjáról. A magyar költőnők között Malvina a legérdekesebb alak. Nem mintha igazán jeles, az idők változásai közt megálló müveket hagyott volna hátra. Versei elavultak s a „magyar Sappho" elnevezést ma már csak hizélgéssel lehetne alkalmazni Dukai Takács Juditra. De ha a saját kora szempontjából nézzük ezt a rendkívüli lányt és asszonyt: nem tagadhatjuk meg tőle csodálatunkat. Ilyen hódolattal már a nagy Wesselényi közeledett feléje, a ki — mint mondják, — a „Malvina" névre keresztelte a szeretetreméltó Juditot. Abban az időben kezdték nálunk fordítani Ossiánt, ennek van egy regényes Malviná-ja s ezt a divatossá vált nevet választotta aztán, mint költőnő a zalamegyei lány. Ünnepelte őt Berzsenyi is, ki ódát zengett hozzá s más versekben is dicsérte, s az öreg Kazinczy-nak azt irta róla, hogy a keszthelyi helikoni ünnep királynéja volt. Ott, az ünnepek alatt, jegyezte el magát egy egyszerű fiatal földbirtokossal, a kit szeretett, s a kinek kedvéért lemondott minden hírnévről, dicsőségről. Mint hitvesnek és később özvegynek: szomorúan megható a sorsa, s élete maga a legszebb, legmegindítóbb regény. Ez a költőnő, a bájos Malvina, ki mint uj eszmék után törekvő nő, félszázaddal megelőzte a korát: ez a lelkes honleány, ki pajzánságával, előkelő szellemével elbájolta kortársait: e ritka Z. Bárdy G. Újvári Küry Klára Kovács M. Pesti Kiss M. Izsóné Doktor Lubinszky Zombory Pintér Vágó Pázmán Raskó