MAGYAR SZÍNPAD 1904. december (7. évfolyam 333-362. sz.)

1904-12-15 / 347. szám

1904. deczember 15. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 15. A Magyar Királyi Operaház-bari ma este kerül bemutatóra Dupont Gábor A kecskepásztor czimü operája, mely a milanói Sonzogno-opera­pályázat 50.000 lirás diját elnyerte. A dalmű főpróbáját, a sajtó képviselői előtt, tegnap este hét órakor tartották meg. — Holnap Fidelio elő­adásával ünnepli meg az Operaház Beethoven születésének évfordulóját. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, pénteken lesz a bemutatója Prém József háromfelvonásos víg­játékának, a Helikoni ünnep-nek, melyet a szin­ház előkelő szereposztásban és fényes kiállítás­sal mutat be. A premierre jegyek válthatók a szinház pénztáránál és a Bárd-féle szinházi jegyirodában. Itt közöljük az újdonság teljes szinlapját, hogy olvasóink már előre lássák, milyen nagyérdekü személyeket állit szinpadra a szerző: HELIKONI ÜNNEP. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Prém József. Szereplők: Gróf Festetics György ... — — László, a fia — Malvina (Dukai Takács Judit) ... ... Geöndötz Ferencz, földbirtokos ... Berzsenyi Dániel — — Kisfaludy Sándor — Szegedy Róza, a felesége ... Palóczi Horváth Ádám Pázmándi Horváth Endre ... Liebbald Kristóf, a Georgikon archonja Perpétua, a felesége Jánosy József, a litteratura professzora Thurner Gottfried, a mathematika professzora ... Klotz Frigyes Vilmos, a természet­rajz professzora Steifgenick Ruprecht pedellus és börtönmester ... ... Vadnay Lajos Gróf Festetics Leó \ Gróf Festetics Ernő , Asbóth János \ Nagy József ' Nemes Arácsy Bálint, hajdú (Prológus) Bibiána, franczia komorna ... | mágnás inasok " Fritz \ ... Georges ( német lakájok ... ... Hans 1 praktikánsok a Georgikon­ban Náday F. Dezső B. Lenkei H. Beregi Gyenes Mihályfi Cs. Alszegi I. Bakó Hetényi Gál K. Hegyesi M. Pálfi Gabányi Boross Rózsahegyi Náday B. V. Molnár R. Paulay E. Gabányi Szőke Pethes Keczeri 1. Abonyi Kőrösmezei Latabár Faludi Narczisz közönségnek az őszinte tetszése, a melylyel a daljátékot helyenként ovácziószerü tapsokkal végigkíséri. Az előadók élén Fedák Sári vezet, a ki a czimszerepben művészi pályájának leg­értékesebb sikerét aratta, s a ki a közönség köréből jött számos kérésre, vasárnap délután is eljátssza János vitéz-1. Erre a délutáni elő­adásra már most válthatók jegyek, az esti elő­adások helyáraival, de elővételi dij nélkül. Vasárnap este, mint általában minden este, ugyancsak a János vitéz kerül szinre. * A Népszínház szombaton, e hó 17-én mutatja be Holger Drachmann dán irónak A rátartós királykisaszszony czimü mesejátékát, melyet Heltai Jenő dolgozott át magyar szinre s a melyhez Jakabfi Viktor irt zenét. Az érde­kes újdonság czimszerepét Küry Klára fogja játszani. A darabhoz teljesen uj kiállítás készült: a művészi díszletek Márkus Géza tervei után készültek. A bemutatón, mint már hirül adtuk, jelen lesz a hires szerző: Holger Drachmann is. Ittadjuk azujdonság premier-szinlapját: A RÁTARTÓS KIRÁLYKISASSZONY. Mese 3 felvonásban, 5 képben. Irta : Holger Drachmann. Magyar szinre alkalmazta : Heltai Jenő. Zenéjét szer­zette: Jakabfi Viktor. Személyek Herczeg Király ... ... . A rátartós királykisasszony Csip-Csup... ... __ . Föczeremóniásmester Főszakácsmes'er Kulcsárnő ... ... ... Szénégető Kapitány 2-t I X- . . . ... -. 24k | - ... "V .. Dalos... ... Az újdonságból már a nak. Nyilvános főpróbát a a szinház. ... Z. Bárdy G. Újvári ... Küry Klára Kovács M. ... Pesti Kiss M. ... Izsóné Doktor ... Lubinszky Zombory ... Pintér Vágó Pázmán Raskó házi főpróbák foly­darabból nem tart Vendégek, diákok, főkertész, kertészlányok, tizenkét tánczoló juhász, czigány-zenészek, dudás, lakájok, nép. Történik: Keszthelyen, 1. Ferencz király születése nap­ján és előestéjén, 1817-ben. A Vígszínház-ban minden este Bracco pom­pás vígjátéka: a Fanyar gyümölcs kerül szinre, a melynek eddigi telt házai bizonyítják, hogy ez a vidám darab is méltóan sorakozik a Víg­színház ez idei szerencsés szezonjának sikerei közé. A bécsi lapok is megemlékeznek arról a szívélyes fogadtatásról, a melyben Bracco víg­játékát a Vígszínház-ban részesítették és egyút­tal fölemiitik, hogy a sikerre való tekintettel Jarno József igazgató is megszerezte a darabot és legközelebb szinrehozza a bécsi Josefstddter­szinház-ban. A Magyar Szinház műsorát Mader Rezső­nek Huszárvér! czimü zajos sikerű operettje tölti be, melynek eddigi összes előadásai zsúfolt házakat vonzottak. Tizenhárom zsúfolt ház igazolta eddig a Huszárvér! óriási sikerét. A vidám és zajos esték szenzácziója mindenkor Sziklai Kornél kupléja a „Mit szólnak a fele­ségemhez?" refrénnel, a mely immár szállóige lett s mindenkor nagy mulatságára van a közönségnek. Vasárnap délután Rajna Ferencz és Czobor Károly fényes kiállítású nagy ope­rettjét, A hajdúk hadnagya-1 adják mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz nagysikerű daljátéka, a János vitéz első jubileuma után is nem csökkent vonzóerővel, minden nap megtölti a nézőteret, i A főváros szinházi közönségének a darab iránt i való érdeklődését és szeretetét élénken bizo­nyítja, hogy napról-napra gyorsabban kelnek el j az összes jegyek és sokan távoznak el este a ; pénztártól, a kik kiszorultak a színházból, s a A kulisszák mögül. Budapest, deczember 15. Látogatás „A kecskepásztor" szerzőjénél. — Az „Operaház" mai premierjéhez. — A Magyar Királyi Operaház ezidei újdon­ságai sorában kétségtelenül egyike a legérde­kesebbeknek Dupont: A kecskepásztor czimü dalmüve, a mely tudvalévően a milánói Sonzogno­pályázaton az 50,000 lirás első dijat nyerte el, ugyanazt, a mely annak idején Mascagni: Parasztbecsület-ét világhírhez segítette. Ma este van az Operaház-ban a nevezetes bemutató, melylyel Operaházunk — a milánói előadás kivételével — megelőzi az összes európai színpadokat. Mader Raoul igazgató a legnagyobb szeretettel karolta fel Dupont müvét. A nyáron — Párisban járván — fel is kereste Gabriel Dupont-1, hogy meghívja őt dalmüve budapesti premierjére. Ez a találkozás nagyon érdekes és nagyon különös körülmények között történt. Sőt: nagyon szomorú körülmények között . . . * Mader Raoul a zeneköltő párisi lakásán megtudta, hogy Dupont Vezinet-ben Páris kör­nyékén tölti a nyarat. Egy forró nyári délutánon kiutazott tehát Vezinet-be. Sürü lomboktól eltakart kis falusi házban akadt rá a Dupont lakására. Becsengetett és fogadására megjelent egy uri ember, a ki be­mutatta magát, hogy ő a komponista bátyja, párisi ügyvéd. Mikor megtudta, hogy ki a látogató és mi járatban van, felsóhajtott és zavarba jött. — Igazgató ur, bocsásson meg, lehetetlen a kívánságának eleget tennünk. Az öcsém nem találkozhatik önnel." Felmutatott a kis egyemeletes falusi ház emeleti ablakaira és a hangja suttogóra vált: — Ott fönn van az öcsém. Fekszik. Beteg, nagy beteg. Láztól piros arczczal vergődik betegágyán, a melyből ki tudja: felkelhet-e valaha? ... A phtisissel, a gyilkos tiidővész­szel, viaskodik . . . Szegény öcsém . . . Oly fiatal . . . Huszonnégy esztendős mindössze . . . Elhallgatott és a könnyeit törölgette. Majd folytatta : — Végtelen öröm és boldogság volna számára, ha az igazgató úrral megismerkednék és elmondhatná, mik az intencziói a Cabrera előadására vonatkozóan. De éppen ettől az örömtől kell megfosztanunk, hogy megkíméljük betegünket az izgalomtól . . . De valamit minden­esetre kieszelünk, hogy az igazgató ur mégse járt légyen hiába. Kegyeskedjék holnap újból idefáradni és akkor megismerheti öcsém fel­fogását a Cabrera előadására. Tudtán kivül fogja megadni a felvilágosításokat . . . Ugy is történt. Mader másnap ismét meg­jelent a vezinet-i kis házban és akkor már ott talált egy fiatal párisi zeneszerzőt, Dupont Gábor jóbarátját, a ki a Cabrera zongorakivonatával ült a földszinten lévő szalonban a zongora előtt. A társaság elhelyezkedett és Dupont bátyja tágra nyitotta az ablakokat. — Szegény öcsém ablakai fönn szintén nyitva vannak. A barátunk eljátssza az operát, az öcsém ágyában fekve hallani fog minden hangot és ha valami észrevétele lesz, leüzenni nekem az édes anyánkkal . . . És felhangzottak A kecskepásztor dallamai és fönn betegágyában élénken figyelve hallga­tózott a beteg szerző. Az illusztris látogatóról persze mit sem tudott. Ha egy tempó gyors volt vagy lassú, ha a zongorázó komponista helytelenül értelmezte az opera valamelyik helyét, akkor a nyitott ablakon kihajolt egy jóságos öreg asszony és leszólt a földszintre: — Gábor azt üzeni, hogy ezt a tételt gyorsabban kell venni! Vagy: — A tempó ennél a duettnél lassú ! Igy hallgatta végig a budapesti Operaház igazgatója A kecskepásztor-X. Könnyezett a kis társaság és a betegágyához szögezett zene­poétára gondolt, a ki ott fönn, az emeleti szo­bában, ziháló mellel, lázasan csillogó szemek­kel hallgatta operáját, mely hirt, dicsőséget fog nevének szerezni. Hirt, dicsőséget, melynek mámorából, gyö­nyöréből talán egyetlenegyszer sem veheti ki a részét ... Ügyelő. Színházi pletykák, Budapest, deczember 15. Mit szólnak a képviselőházhoz? — A „Huszárvér" előadásairól. — Meg vannak akadva a Magyar Színház­ban azóta, a mióta az Operaház-ban a Kecske­pásztor-xa készülnek. Mader-nek dirigálni és próbálni kell s néhány nap óta meg sem jelent a szi ház falai között. Pedig, hogy egymáshoz szoktak. Eddig az Opera kitűnő igazgatója s a két Magyar Szinház-beli direktor naponta együtt voltak, vagy délelőtt az igazgatósági szobák­ban, vagy este az előadáson. Most ez a barát­ságos érintkezés megszűnt; de nem teljesen. Ugyanis alig múlik el a nap folyamán egy óra, hogy a telefon meg ne szólaljon és Máder ne kérje a Magyar Szinház-at. Ilyenkor aztán nagy szeretettel és meleg érdeklődéssel beszél­getnek egymással s főképp Máder adja tudtára a direktoroknak, hogy mennyire szeretne most a Wesselényi-utczai színházban lenni. A darab pedig nagy lépésekkel közeledik első jubiláris előadás felé. Már készülődnek is az uj belépők, betétek s más jubiláris dolgok, de egyelőre titok azoknak mivolta és lényege. A rendkívül előkelő publikum, a mely napról-napra megtölti a nézőteret, pedig gyö­nyörködik a darabban és mulat azon, miképen olvasztják be a szereplők a napi aktualitásokat jelenéseikbe. Főkép Sziklai teszi ki magát a meglepetések kitalásában és a legnagyobb ravaszsággal számítja ki, mi kell különböző napokon a közönségnek. Tegnapelőtt például, a mikor a képviselő­házi darabont-botrány történt, a következő rög­tönzéssel okozott óriási derültséget: Felesége, a Kardos Korláthné (Sziklainc) épp szemrehányá­sainak viharát zuditja szegény feje felé s ő ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom