MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)
1904-11-15 / 317. szám
1904. november 15. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. »Annuska« szövege. Bti felvonás. Nagy István Péter tizenhét esztendős leánykája: Annuska azzal az elhatározással tér vissza a zárdából — a hol tanult — a szülői házba, hogy apácza lesz. Félig-meddig már fogadalmat is tett a zárdában Terézia nővérnek : becsületszóra megigérte nekik, hogy fölveszi a fátyolt. Nagybátyja, a prépost, közbenjárását kérte levélben, hogy az nyerje meg szülőinek beleegyezését. Annuska szülei éppen ellenkezőleg: leányuk férjhezadását tervezik. A jómodu ifjú Balog Miklós a kérő, a ki gyerekkora óta szereti Annuskát. Ez a házasság már esak azért is kedves a szülőknek, mert nagyon rosszul megy a gazdaság, az öreg Nagy István tele van adósságokkal és anyagi gondokkal küzd. Annuska azonban hallani sem akar a férjhezmenetelről és azon töri a fejét, mi módon adhatná tudtára Miklósnak szilárd elhatározását és hogyan nyerhetné meg szülői beleegyezését tervéhez. Második felvonás. A prépost válasza megérkezik. Tudtára adja öcscsének, hogy olyan nagy örömmel értesüli .Annuska istenes elhatározásáról, hogy szívesen ad a szülőknek kárpótlásul kétszázezer koronát azon a napon, mikor Annuska belép az apáczák közzé. A szülőket a fényes ajánlat megrendíti, másik két leánykájuk jövendő sorséra gondolva, már-már beleegyeznek abba, hogy Annuska hő kívánságát teljesítsék. Miklós szerelme azonban időközben megingatta Annuska elhatározását. Mikor látja, mily fájdalmat okoz szerelmesének azzal a kijelentésével, hogy apácza-kolostorba vonul, lelke megremeg és •étovázni kezd. De miután most már szülei is beleegyeztek abba, a mire annyira vágyott és félreértésből azt hiszi, hogy Miklós barátnőjével, SárivM, a postamester leányával, fog megvigasztalódni: daezosan megmarad elhatározása mellett és kijelenti, hogy akarata megmásíthatatlan: apácza lesz. Harmadik felvonás. Miklós csalódott reményekkel elhatározza, hogy beáll barátnak. Ha Annuska fátyolt ölt, ő a barát-csuhát választja Fel is veszi János barát csuháját és igy jelenik meg Annuska előtt, végső búcsúzóra. A prépost is megérkezett két apáczával Nagy István Péter házába, hogy magával vigye Annuskát. Annuska azonban most már szive szavára hallgat és nyakába borul szerelmes vőlegényének. «MÄäJMlMiW Arczom szépségét! Vállam, nyakam, karom fahérségétl Kezem finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉM"nelc köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest, „városi gyógyszertár", Váczi- és Kigyó-utcza sarok . ..KEGYELET" Entreprise des Pompes Funébres temetkező-iniézet hullaszállító vállalat Budapest, IX., Ferencz-kSrut 24. l)i.*á"» ós ezy-rerii temetéseket és hullaszálliiásokai rendez . lezjntényossbb arakon. TELr FON 61-30. POR G O »A sasfiók (L'Aiglon)« szövege. Sarah Bernhardt budapesti vendégszereplésének legkiemelkedőbb eseménye a L'Aiglon szinrehozása. A sasfiók kétségbeesetten csapkod szárnyaival. Fel akar emelkedni a magasba a világ fölé, de a szárnya beletörik ebbe az emelkedésbe. Ott a napnál lebeg atyjának, a nagy, dicső sasnak alakja. A sasfiós szeme sóvárogva néz a magasba, tekintete követi apját, de a szárnya nem birja. íme, ez a sasfiók tragédiája: a reichstadti herczegé, a kinek nem volt más bűne, mint hogy Napoleon fiának született. Ez nem tragikus bün, a Sasfiók tehát szoros értelemben véve nem dráma ; Rostand egy csodásan szép képet festett, a mely kép ott él afranczia nép lelkében, beragyogva a Glorre fényétől. A dráma színhelye Bécs környéke, ideje 1830—1832. I. felvonás. A növekvő szárnyak. Az ifjú sas körül folyik az intrika, ellene és mellette. Álruhában férhetnek csak hozzá hivei, a kik megszöktetni akarják, köztük unokahuga. De ő maga is érzi, hogy ereje kevés, még nem ké szült el császárnak. Az ifjú sas csak nevelőjén próbálgatja körmeit, a ki a történelmet elferdítve adja elő neki. Ő tanitja történelemre tanítóját és lángoló szavakkal festi le az ulmi diadalt és Austerlitz napját, a hol Mack tábornokot ejti foglyul Napoleon. Az ifjú sast kémek veszik körül, mégis tudja dicső apjának minden lépését. Az intrika szerelmi hálóban akarja meglógni az ifjú sasfiókot és Elsler Fannjt, a hires tánezosnőt csempészi be neki, hogy annak a karjaiban elfelejtse származását és a küldetést, a mely reá, mint Napoleon fiára vár. A szerelmi éjszakából a munka éjszakája lesz, melyen a herczeget Elsler Fanny apja dicső tetteire tanitja. II. felvonás. A csattogó szárnyak. Egy év mult el. Az őrizet, a kémkörnyezet változatlan. A herczeg fakatonákkal játszik, a melyeket egy éjszaka osztrákból francziára változtatott egy gondos kéz. Metternich az osztrák katonákat keresi, csodálatos bájjal vágja a szemébe: — Megfutottak ... És csattognak a szárnyak, az ifjú sas repülni készül és a Marmonttali jelenetben előttünk áll Napoleon fia, az ifjú sas. III. felvonás. A szétnyíló szárnyak. Az ifjú herczeg meghódítja nagyapját, egy szárnycsapás csak és ott lebeg, ahová vágyott, Francziaország trónja felett. Metternich megbénítani akarja a szárnyakat. A herczeg, miután megtagadta Metternich tanácsára a segítséget, szökni készül. A szökésre egy szymbolummal ad jelt. Ez a szymbolum Napoleon kalapja. Ezzel a kalappal áll szemben egy sötét éjszakán Metternich és egy hatalmas tirádába önti gyűlöletét a kis háromszögű kalap viselője ellen, a ki odaégette a maga N betűjét a száraz homlokára. A rettenthetetlen Metternichet félni látjuk, de csak egy pillanatra. A másik pillanatban újra a kanczellár áll előttünk, a ki szavaival megmérgezni akarja Ferenczet és ez sikerül is neki. Rövid pár szó az öldöklö méreg. — At>jábcl semmi sincsen a fiúban. Ez elég a reishstadti herczegnek, a ki rajongó imádattal néz fel atyjára, a kit követni akar. Ez a pár szó összezúzza szárnyait, megmérgezi a sasfiók lelkét. IV. felvonás. Megtépve immár a sasfiók szárnya. Hivei meg akarják szöktetni és ő tétováz. A korz vér küzd benne a Habsburggal. Szerelmi kalandokat keres, de arra a szóra, hogy ütött a cselekvés órája, feledve van az asszony. Újra sasf.ók, a ki repülni akar. V. felvonás. A megtört szárnyak. A Francziaországba való menetelre keszen áll Ferencz, nem az osztrák herczeg, hanem II. Napoleon. Egész lelkét, dicsőségre vágyakozó szivének hevét abba a búcsúba önti bele, a melyet Vagram mezején mond hivei közepette. Az összeesküvést felfedezik és II. Napoleon visszaváltozik reichstadti herczeggé, a ki ezredé-ek gyakorlatait vezeti. VI. felvonás. Az összecsukott szárnyak. A sasfiók lelke meg van mérgezve, a sasfiók végsőt vergődik és meghal. Ferencz, Reichstadt herczege, Rostand drámájának hőse hamleti karakter, ő Napoleon fiának tartja magát, de a külseje, az a törékény gyönge külső, a haj, a szem, mind, mind a Habsburgokra vall. Pedig ő gyűlöli a Habs burg származást és Metternich éppen azzal töri össze, hogy bebizonyítja neki, hogy benne nincsen semmi apjából. Napoleon kultuszának, amely Francziaországban ma is él, megtestesítője a fia. Szánjuk ezt a sasfiókot, aki nagyra tört. A modern Ikarusz ez, aki Dzda'uszt a na phoz akart a követni. VÁRSZÍNHÁZ. »Lady Windermere legyezője «szövege. Első felvonás. Lord Windermereről azt beszéli a londoni társaság, hogy viszonya van egy Mrs Erlyune nevü hölgygyei, a ki merész föllépésével, szabad életmódjával, titokzatos múltjával és főképp egyéni érdekességével nagy feltűnést keltett az angol fővárosban. Lady Windermere mintaképe a tisztességes asszonynak, a ki bálványozza férjét s eleinte nem akar hitelt adni a pletykáknak. Lord Darlington szerelmes Lady Windermerebe, rá akarja venni őt, hogy váljék el a férjétől, de a lady a legmerevebben visszautasítja. Férjének kiadási naplója azonban, a melyben föl vannak jegyezve a Mrs Erlyunenek adott jelentékeny összegek, Lady Windermeret arra a meggyőződésre hozzák, hogy férjének csakugyan viszonya van a hírhedt növel. Megerősíti a meggyőződésében férjének az a kérése, hogy Mrs Erlyunet hivja meg az estélyére. Lady Windermere tiltakozik s azzal fenyegetőzik, hogy botrányt csinál, hogy Kimegy a házból, de Lord Windermere elküldi a meghívót Második felvonás. Lord Windermerék estélye. Mrs Erlynne megjelenik s elmésségével, okosságával lefegyverzi ellenfeleit. Egy idősebb lord, Augustus Lorton, szerelmes Mrs Erlyunebe s feleségül akarja venni s Mrs Erlyune hajlandó is már igent mondani. E czélból azonban ismét üksége van Lord Windermere anyagi támo[ tására. Lady Windermere annyira fel van l borodva, hogy áll szavának ; levelet ir férjének, melyben tudtára adja, hogy Lord Darlingtonnoz ment. Alig hogy a lady eltávozott, jön vissza Mrs Erlyune az erkélyről s kérdé a komornyikot, beszélhetne-e lady Windermere-reL A komornyik megmondja neki, hogy a lady távozott s a lord számára egy levelet hagyott ü asztalon. Mrs Erlyunenek szivébe nyilai e ió. Hogyan, hát az élet megismétli a maga igédiáit ? Felbontja a levelet s nagy megütközéssel olvassa ugyanazokat a szavakat, melyeket 22 évvel ezelőtt ő irt lady Windermere atyjának. Mrs Erlynne mindenáron meg akarja menteni a leányát, megbízza lord Augustusi, hogy Windermeret vigye magával a klubba, marasztalja ott reggelig s 6 kocsiba veti magát s elhajtat lord Darlington lakására. III. felv. Nagy jelenet megy végbe a két nő között. Mrs Erlyune végre rábírja Lady Windermeret, hogy menjen vissza férjéhez. Már indulni akarnak, a mikor Lord Darlington és barátai jönnek vissza a klubból. A két nőnek csak annyi ideje marad, hogy elrejtőzhessenek. Mrs Erlyune ugy rejti el Lady Windermeret, hogy az alkalmas pillanatban kiosonhasson, a mi meg is történik Ámde Lady Windermere legyezője az aszialon maradt, a férj felismeri s a helyzet ko.molyiyá kezd válni, a mikor kilép Mrs Erlyune s kijelenti, hogy véletlenül magával hozta Lady Windermere legyezőjét; ezzel aztán kompromittálja magát Lord Augustus előtt, a ki szintén az urak között van Negytdik felvonás. Mrs Erlyune eljön Lord Windermere lakására. Ezúttal a lord nem akarja fogadni őt s felesége fogja Mrs Erlyune pártját. Végre is: Lord Windermere nem tudja meg, hogy mi történt a feleségével, Lady Windermere nem tudja meg, hogy Mrs Erlyune az ő édes anyja. Lord Augustus nőül veszi Mrs Erlynnet, a ki múltja daczára is »jó asszony«. V n czimbaiem tanintézetében Érteke/ós t: cttl.br' n" íik«./ s: szombaton, kedden és brr, :1. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. A. havi tandíj: 12 korona. A tanításban teljesen volt mesterem: Aliaga Géza, kitűnő módszerét követem.
