MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-09 / 311. szám

1904. november 9 VÍGSZÍNHÁZ. Llpót-kfirut fi., • Eitíntinl Jón*s Gyula biz»?«* . szóiml. tel)., «•»•fcwáTiT baafT.rMnyei. J HU-lí-e bilire' Kiváló tisztelettel EIIRBB BÓR, kávés < Vigszinhaszal szeinucu. Gyula htaatfu «vw „KEGYELET" Entreprise des Pompes Funébres temetkezó-intózet ós hullaszállitd-vállalat Budapest, IX., Fcrencz-kfirut 24. Dlsxss és evyázrrii teuiotpsekpl és hullaszalluásnkat r-ndez a legjutányosabb arakon. "lELat-'UN 51-30. A »Diákélet« szövege. 7. felvonás. A szász-karlsruhi prezumptlv trónörököst, Károly Henrik herczeget, ősi szokáshoz híven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alkalom. hogy a fiatal herczeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja őt az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszont fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéveit töltötte. A herczeg is nagyon örül a vidámnak ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tart, hogy ott, a hol nem respektálják kellően az udvari etikettet, még az ő megszokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiszteletban tartani. II. felvonás. Nagyban készül Rüder fogadós a herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza is szörnyen izgatott. Verset is tanult be, hogy azt elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki a demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, de a herczeg el van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, a leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen belátni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növendékére: — Sohsem kapom meg, — sóhajt fel, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik és Katicza szerelme már nem titok többé. A fiatalok boldogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kormányelnöke hirül hozza Károly Henriknek, hogv azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuznio' kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb jelenetében. Megrázó módon kiséri Károly Henriket a dr. Jüttner búcsúbeszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Henrik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Kellermann, a diákok volt totfaktuma, és állást kér. Eközben felújítja a herczeg emlékeit, a melyek őt Heidelberghez fűzik. Károly Henrik házasulandó; amolyan diplomccziai házasságot kell kötnie. Bánatosan gondol az ő Katiczájára. Nem bir magával. Látnia kell mégegyszer. És gyors elhatározással siet vissza Heidelbergbe. V. felvonás. Az ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diáknótákat. Aztán utólszor találkozik az 6 Katiczájával, a ki elmondja neki, hogy látta a menyasszony princzesz arczképét, és hogy most már mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A vo szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép időt, aztán elhagyják egyrrést örökre. „Nádor" kávéház \ MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Fecskefészek« szövege. I. felvonás. A versaillesi postaállomás csupa forgalom, csupa élénkség. Egyre jönnek mennek a postakocsik és hozzák a Párisba, vagy másfelé tartó utasokat. Megérkezik André Balivet diák is szolgájával Jean-nal, mert a »Feoskefészek« zárdába akarnak menni, hogy onnan Cecilet, André szerelmét megszöktessék. Még j nem tudják a szöktetés módját, de csakhamar kínálkozik az alkalom. Plantavoine apát Modeste nevü húgát a zárdába viszi, hogy elrejtse őt Brignol deák elől. Utóbbi szintén megérkezik és megbeszéli Pomponettel, egy színtársulat igazgatónőjével, hogy barátaival együtt barátruhába öltöznek és ugy rabolják el a zárdából Modestet. André és inasa ugy tervezik most már a szöktetést, hogy André felveszi Modeste ruháját, Jean az apát öltözetét s miután Plantavoinet és Modestet azzal az ürügygyei, hogy a >Fecskefészek«-ben már nincs hely, a párisi zárdába küldik, ők maguk álöltözetben bejutnak a »Fecskefészek«-be. II. felvonás. A »Fecskefészek«-zárdában várják Plantavoine apátot és Modestet. Meg is érkezik André és Jean, s Andrét mindenki lánynak nézi, neki kell az összes növendékeket megftirreszteni s a fejedelemnőt megmasszírozni. Csak Cecile ismeri fel kedvesét, de nem árulja el, Pomponette is megjön színtársulatával és az álbarátokkal elhatározzák, hogy valami szent játékot fognak játszani. De az igazi Plantavoine és az igazi Modeste is megérkeznek Párisból s most már a zárdában nagy zavar keletkezik, mert nem tudják, hogy a két apát közül ki a csaló és a két leány közül ki a férfi. Jean furfangosságának sikerül elhitetni, hogy az igazi Plantavoine csaló s most Modeste-vel együtt a börtönbe viszik. III. felvonás. A rendőrségnél kiderül a valóság s most André kényleien elárulni, hogy férfiú. Plantavoine előbb dühöng, a fejedelemné is kétségbe van esve, de később mind kettő enged s most már André elveheti Cecilet és Modeste férjhez mehet Brignolhoz. Pomponette pedig boldog lesz Jeannal, volt urával. K és czilinderek nagy raktára. — Legújabb divat, legjobb minőség, olcsó ár. Reis Károly, Andrássy-ut 16. PUR&O Hirdetések felvételnek e kap ifi* kiadó&ivataláb&E FOVÁROSI ORFEUM. Da, ai S agy kiállit

ásos operette 3 képben, Lincke Fáitól. Színre alkalmazta éi rendezte Waldmann Imre igazgató. A harmadik kép nagy hallétjét irta és betanította Holzer J., karnagy Dondth Lajos. Egy kisebb japani város rendőrfőnöke, lkuto nevü fiát várja vissza Berlinből, a hol egyetemi tanulmányait végezte. Ikutot nagy örömmel fogadják. A rendőrfőnök már régen tervezi, hogy Nakiri unokahuga lkuto felesége legyen, de Nakiri Fredy hadnagyba szerelmes. Thusnelda nevelőnő segítségével ki akarják tehát játszani az öreg rendőrfőnököt, már csak azért is, mert lkuto, atyja tudta nélkül Európaban nőül vett egy angol leányt' Lédát és titkát egyelőre nem akarja elárulni. — A cselekmény további menete a második képben rendkívül és diszkréten pikáns vetközési jelenethez vezet egy nagy tükör előtt, a mely jelenet éppoly diszkréten végződik, mint a hogy kezdődött. A helyzetek általános kimagyarázása után pazarul kiállított igen szép balettel végződik a nagyhatású operette, a melyet Holzer J. irt. Waldmann Imre igazgató szokott bőkezűséggel remekül állította ki és rendezte az operettet, a mely nyilván legnagyobb csattanója lesz az idei szezónnak. A férfi főszerep Kaiser Györgyj a kiváló berlini szinész, a női NaMmüller k. a. az u, szubrett kezében van. Schiller Oszkár, Door lennv Roland. ' 3 Tarka Színpad. A helyettesek. Jelenetek az ügyvédi életből egy felvonásban. Irta: Juriprudcns. — Egy fiatal fővárosi ügyvéd, kinek idősecske a felesége, óvatosságból az irodavezetője nevét használja kalandjai közben. Az irodavezető viszont imponálni akar azzal, hogy ő már kész ügyvéd és a fönö<e neve alatt udvarol egy kereskedelmi utazó nejének A véletlen játéka, hogy a fiatal asszonykának a jelö t és a főnök egyszerre csapják a szelet. E kölcsönös névcseréből rendkívül bonyolult helyzetek támadnak, a melyek egymást kergetve, a békés kibontakozáshoz vezetnek. Az eredeti újdonság egyik legjobb darabja az exponált helyen eredményesen működő Tarka Szinpadnak, melynek kicsiny, de kitartó gárdájából : Dalnoki, Baumanu, Fodor és Szente; a színésznők közül Mezei Irma, Lévai Etel és Erdélyi Ilona működnek közre. A darabban mint vendég Láng Etel, a Népszínház volt komikája lép föl. Fővárosi Nyomda Részvény-Társaság Budapest, Podmaniczky-utcza 39. • v 6 ? ' »t" «•*•?»•?»»?» ».« ® Telefon 28—17 Üsieti könyvek gyára Kő- és könyvnyomda Könyvkötészet Vonalosó intései Alapíttatott 1892-ben. SUrgönyczim : FOVÁROSI NYOMDA Telefon 28—17. IRtM, c SZAPPAN, o PUDER. A szípség ffolárára rélküHzlutetlen. Kapható mindenütt — vagy ür.Graf&Comp, Bécs, VI. Ammerlingstrasse 2. iCTea-és kávé-különlegességek FRATELLl DEISINGER czégnél Budapesten : Andrássy-ut 9., Ferencziek-tere 1., (királyi bérpalota). Főraktár: Fiume, Punto franco.