MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-23 / 325. szám

1904. november 15. 3 Budapesti színpadok. Budapest, november 22. A Magyar Királyi Operaház-ban Tann- häuser holnap, csütörtökön kerül szinre legközelebb. A dalművet ez alkalommal teljesen uj szinpadi rendezéssel adják elő. Újonnan tanították be az első felvonásbeli balietjelenetet, a második felvonáshoz pedig uj teremdiszlet készült. Erzsébetet több évi időköz után Vasquezné énekli ezúttal ismét, Vénuszt Krummer Terez, a pásztorfiut pedig Payer Margit énekli. Szemere először lép fel Biteroch szerepében, a többi szerepet Anthes, Ney Dávid, Takáis, Pichler, Kiss és Kornai énekli. — A legközeleboi újdonság Adam nagysikerű dalmüve, A lonjoumeaui postakocsis lesz, mely a kontinens legtöbb színpadának állandó repertoir dalmüve. A dalmű, melyre az Operaház a legnagyobb erővel készül, e hónap 29-ikén kerül bemutatóra. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, csütörtökön Kemechey Jenő uj darabja : Az emigráns, a melynek eddigi előadasai zsúfolt nézőtér előtt rendkívüli sikert arattak, van a műsoron, azokkal a szereplőkkel, a kik az újdonságot nagy diadalhoz juttatták. Pénteken Miss Hobbs, Jerome K. Jerome kiváló vígjátéka kerül szinre, immár 13-adszor, a czimszerepben Lánczy likával. Betty szerepét ez alkalommal ismét D. Ligeti Juli -ka, a szerep kreálója fogja játszani. Szombaton Kampis János nagysikerű uj társadalmi színmüve, a Radnóthyné tizedszer kerül szinre rendes szereplőkkel. Ezen az estén mutatják be Szőllösy Zsigmond egyfelvonásos vígjátékát, a György ur-at, a melyben Császárné, Császár és Rózsahegyi játszanak. A Vígszínház-ban pénteken bemutató-előadás lesz. Először kerül szinre Bilhaud és Hennequin: Boldogság (L 'Heureuse) czimü bohózata, a mely tavaly a párisi szezon egyik legnagyobb sikere volt. Az egyik főszerepet, a melyet a Réjane asszony társulatának vendégszerepléséből nálunk is ismert Dubusc játszott, nálunk Gótli Sándor fogja kreálni, a másik főszerepet, a melyet Párisban Noblet adott, Fenyvesi Emil adja. A „boldog asszony"-t, a kiről a darabot eredetiben elnevezték, G. Kertész Ella játssza. Az újdonsághoz annak előkelő miüeujének megfelelő díszletek, modern szobaberendezések és öltözékek készülnek. * A Magyar Szinház-ban a Fecskefészek, a mely ötödik hete tölti be a szinház műsorát, és már huszonötödik előadását is megérte, a héten is minden este szinrekerül a bemutató szereplőivel, a kik az eddigi összes előadásokban résztvettek. A közönség az estére váltott jegyéhez diszes emlékalbumot kap számos képpel és változatos szöveggel Igazi nagy sikere ez a darab a Magyar Szinház-nak, mely, természetesen, a jubiláris előadás után is megszakítás nélkül adja tovább a pompás Ordonneau-Herblay-operettet — Vasárnap délután Lehár: Drótostót-ja kerül előadásra. * A Királyszinház-ban, mint már számot adtunk róla, a János vitéz eseményszerű sikert aratott mult heti bemutatóján s az eddigi öt előadás ugyanolyan zsúfolt ház előtt és lelkes hangulatban folyt le, mint az első estén. A minden izében magyar daljáték, előreláthatólag, nagyon hosszú időre minden más újdonságot le fog szorítani a műsorról s nagyon sokáig egyedül vonzó darabja lesz a Királyszinház-nak. A Kacsóh-Bakonyi-Heltai operett a szinház egész heti műsorát betölti. Megemlítjük, hogy a Magyar Szinpadi Szerzők Egyesülete nevében Bérezik Árpád elnök a magyar szerzők nevében üdvözlő táviratot küldött a Királyszinház igazgatójának, a szinház fényes sikere alkalmából. A Népszínház eredeti újdonsága, Mérei Adolf és Márkus Jenő vidám nagy operetteje immár készen várja pénteki bemutatóját, melyen az operett teljesen uj díszletekkel és kosztümökkel kerül szinre. A nagy gonddal kiállított operett premierje iránt szokatlan nagy érdeklődéssel van a közönség s már az első pénztárnyitáskor elvitték a "földszint és első erkély összes páholyait. Az uj operett főpróbáját csütörtökön délelőtt tartják meg a sajtó képviselői előtt. |_J_endvayné__| A magyar szinmüvészetet nagy veszteség érte. Meghalt ifjú Lendvay Mártonné, született Fáncsy Ilka, Fáncsy Lajosnak, a hires magyar színésznek és rendezőnek leánya, a ki a Nem, zeti Szinház színpadán örökké hervadatlan érdemeket szerzett a magyar művészetnek. Negyvennyolcz esztendő előtt egy sugár termetű, beszédes szemű, szép fiatal leány árasztott ragyogó derűt a komor elnyomatás éveiben a Nemzeti Szinház deszkáira; a 14 éves Fáncsy Ilka. Romeo és Juliá-ban mint Julia lépett föl akkor. Az egykori kritika s az igazi nagy művészek, élükön Egressy Gáborral, lelkesülten irtak a fiatal tehetségről, mely valódi fényt deriteni volt hivatva a magyar művészeire. Első föllépte eljegyezte őt a színpadnak s azóta élete a színpadhoz volt forrva. A nagy művésznőt már a nyáron szélhűdés érte és azóta folyton beteg volt. A Szövetségutcza 22. számú házban lakott a társalkodónőjével. Az éjszaka 12 óra után hirtelen rosszul lett. Ujabb szélhűdés érte és reggel 8 órakor meghalt. Haláláról nyomban értesítették a Nemzeti Szinház igazgatóságát. A szinház épületére nyomban kitűzték a gyászlobogót és a szinház igazgatósága megkereste egy folyamodásban a székesfőváros tanácsát, hogy a nagy művésznőnek a kerepesi temetőben díszsírhelyet adományozzon. Valószínű, hogy a magyar színművészet nagy halottját a Nemzeti Szinház épületéből temetik. A nagy magyar művésznő 1844. január 1-én született. 1856. január 15-én volt a próbafellépése a Nemzeti Szinház-ban. A Romeo és Juliá-ban Júliát játszotta. 1857-ben szerződtették és azóta, tehát negyvenhét esztendő óta tagja a Nemzeti Szinház-nak. Azóta végigjátszott minden szerepkört; a naivától kezdve a legnehezebb drámai szerepig kiváló művészi sikert ért el és nemcsak leghasznosabb, de legnevesebb tagja lett a színháznak. A kulisszák mögül. Budapest, november 23. Szállnak a fecskék! — A Magyar Szinház ma esti jubileumához. — Ne tessék elhinni még a kalendáriumnak ; se, hogy — tél van! Vagy ha a kalendárium megdönthetetlen tekintély is az évszakok dolgában, van egy helye Budapestnek, a hol legvidámabb, legdalosabb tavasz járja s a hol szerelmesen csicseregnek a bűbájos tavasz hirdetői, a fecskék. Ez a hely a Magyar Szinház. Mint egy igazi fecskefészekben rajzanak itt a tavasz dalos hirdetői s ugy érezzük, mintha verőfényes ta/aszsugár áradna ránk a színpadról . . . Érthetőbb prózára váltva a dolgot: a vesselényi-\iicza\ aranyos-fehér nézőterén ma este huszonötödször tapsol a közönzég Herblay utolérhetetlenül bájos operettjének, a Fecskefészek-nek. Azok közül az operettek közül, melyek utóbbi időben a külföldről kerültek hozzánk, ez a Herblay-daljáték ugy kimagaslik, mint a gracziózus, karcsú pálma a törpe bozót közül s ha a budapesti színházi közönség seregestől zarándokol a Magyar Szinház uj operettjének a meghallgatására, s fog a ma esti jubiláriselőadás után még tovább is zarándokolni, ez csak azt bizonyítja, hogy az igazán jó operett! nek van közönsége kifogyhatatlan. A Páris-ban élő geniális fiatal zeneszerző j érezte is, hogy adósa valamivel a budapesti közönségnek és a Magyar Szinház-nak, a mely ily kiváló sikerre vitte müvét s a jubiláris előadásra uj zeneszámot irt, mely a Fecskefészek zenegyöngyei közt is egyike a legértékesebbeknek. A Magyar Szinház maga is egy remek kis Emlék-Album-ban fejezte ki háláját közönsége iránt, a mely album gyönyörű fényképfelvételekben mutatja be a darab főszereplőit az operett különféle vidám helyzeteiben. S ezt a czikkecskét végezhetjük azon, a min kezdtük : a Magyar Szinház-ban a legvidámabb, a legdalosabb tavasz járja s a fecskék vidáman szállnak tovább a második jubiláris előadás felé! Lionel. Pálmay Ilka vendégjátéka. — A Vígszínház a Népszínházban. — Friss színházi szenzáczió illata terjengett tegnap délelőtt is a Vígszínház igazgatójának: Faludi Miklósnak szobájában, a hová déltájban betoppant Vidor Pál, a Népszínház igazgatója, Heltai Jenőnek, a kiváló poétának társaságaban. Vidor Pál és Heltai Jenő a Vígszínház igazgatóságánál : a színházi vakok is láthatják, hogy ez jelent valamit. Kis vártatva Faludi Gábor igazgató is megjelent a fia hivatalos helyiségében és a négyek között — halk hangon — megindult a tárgyalás. Miről tárgyaltak, azt csak a jó isten tudja, meg egy kicsit — mi is. Hogy a jól értesiiltségiink hirén csorba ne essék, ime leleplezzük: miről folyt a titkos beszélgetés tegnap délelőtt a Vígszínház igazgatói irodájában . . . A beszélgetés hősnője: Pálmay lika volt. A legnagyobb magyar szubrett-müvésznő, a ki iránt változhatatlan rajongással és érdeklődéssel van a budapesti színházi . közönség, tegnapelőtt Budapesten volt. Budapesti látogatásával kapcsolatban — valóban a tömérdek unszolásnak és kérésnek engedve — érintkezésbe lépett Vidor Pállal, a Népszínház igazgatójával, esetleges vendégjátéka dolgában. Pálmay lika vendégszereplése a Népszínházban : a puszta terv is végtelen örömére szolgálhat Budapest színházi közönségének. És a megbeszélések során — ezt is elárulhatjuk — a puszta tervnél már egy lépéssel tovább mentek. De hát mi köze van ehhez a Vigszinhiznak és Fatudiék-nak ? A diva tudniillik — gyöngéd, figyelmes és kedves ötlete ez — vendégjátékát a Népszínházban egy jótékonyczélu vagy közczélu előadással óhajtaná megkezdeni. Ezt az első fellépést deczember 3-ikára tervezik, még pedig — igen helyesen — a Szinpadi Szerzők Egyesülete javára. Ezen az estén két igen nagy sikerű szerepében akarja a Népszínház felléptetni Pálmay Ilkát: a Pillangó-kisasszony és a Szenes legény, szenes leány női főszerepeiben Mindkét darabban — az uj drámában és a régi kis operettben — a Vígszínház-ban aratta a diva hatalmas sikereit és igy mindkét darab előadási joga fölött ez idő szerint a Vígszínház rendelkezik. Kell-é tovább következtetnünk, hogy mi volt a czélja Vidor Pál tegnapi látogatásának a Vígszínház igazgatósági irodájában? Kétségtelen, hogy a Vígszínház vezetői — ismert előzékenységükkel és kollégialitásukkal — eleget tesznek a Népszínház kérésének és átengedik a kérdéses két darabot, hogy azokban Pálmay lika megkezdhesse fellépéseit, minden budapesti szinházjáró igaz gyönyörűségére. Ügyelő. Színházi élet. Budapest, november 23. „Boldogság". — A „Vígszínház" pénteki újdonsága. — — Szükségem van a boldogságra! Igy kiált fel Bilhaud és Hennequin uj darabjának a hősnője, a szép Gilberte, a ki az első felvonásban Chateau-Laplantené asszony, a második felvonásban Bois-Gibertné asszony, a harmadik felvonásban — ugy szólván — mind a kettő.