MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-21 / 323. szám

* ­1904. november 15. 3 VÍGSZÍNHÁZ. A »Diákélet« «lövege. /. felvonás. A szász-karlsruhi prezumpthr KónOrOköst, Károly Henrik herczeget, ősi szo­káshoz hiven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alka­lom, hogy a fiatal berezeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja 6t az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszont fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéveit töltötte. A herczeg is nagyon örül i vidámnak Ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tart, hogy ott, a hol nem respektál­ják kellően az udvari etikettet, még az ő meg­szokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiszteletben tartani. II. felvonás. Nagyban készül Rüder foga­dós s herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza is szörnyen izgatott Verset is tanult be, hogy «st elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki « demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, de s herczeg el van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, s leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen be­látni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növen­dékén: — Sohsem kapom mag, — sóhajt fei, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik ás Katicza szerelme már nem titok többá. A fiatalok bol­dogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kor­mányelnöke hirül hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb jelenetében. Megrázó módon kiséri Károly Henriket a dr. Jüttner búcsú­beszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Hen­rik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Keller­mann, a diákok volt totfaktuma, és állást kér. Eközben felújítja a herczeg emlékeit, a melyek őt Heidelberghez fűzik. Károly Henrik házasu­landó; amolyan diploniacziai házasságot kell kötnie. Bánatosan gondol az ő Katiczájára. Nem bir magával. Látnia kell mégegyszer. fis gyors elhatározással siet vissza Hrtdelbergbe. V. felvonás. Az ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diák­nótákat. Aztán utólszor találkozik az ő Katlczá­jával, a ki elmondja neki, hogy látta a meny­asszony princzesz arczképét, és hogy most már mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A vo szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép Időt, aztán elhagyják egymást örökre „Nádor" kávéház Llpát-kömt a Vifaaiaháaaal wraben. HM«E teuftet. Ki tálé üutéléttál Büna »ÓK. >•' apok czilinderek raktára. — Legujabb divat, leg­jobb minőség, olcsó ár. Reis Károly, í n£rársy-ut 16. KIRÁLY SZÍNHÁZ. •'"tjjtjtxxxtxiXJtxxAx:jeuiXAXítittte^-juuttijisii-aj.«^^ A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három­színű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva­rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koro­nája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai­val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — álta­lános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára göndol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Hatmadilc felvonás. Jancsi és Bagó ván­dorutjukban elérkeznek az Elet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a lündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Elet tivába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő­tűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bú­magával és utánna rohan, haza : szép Magyar­országba. Iluska sem maradhat, hasztalan kér­lelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idejér, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. m»fl«rlita « JaJhullá« FŐVÁROSI ORFEUM. ét k«rp«­képzidé« I| Hl mindnyájan megkérdeztük orvosunkat. petrol-balzsam kellemes Hlatu ée a legjobb e nemű szer, raeiy meg­akadályozza a hajhullást, a korpa képződését, őszülést, elősegíti a haj újra növését, azt bársony­simává, fényessé és hajlékonynyá teszi. Egy üv.g ára 3 korona. — Egyedüli főraktár: Petrovlcs Drogéria Budapest, Béssl-utsza 2. szám. Nakiri. Nagy kiállitásos operette 3 képben, Lincke Páltól. Szinre alkalmazta és rendezte Waldmann Imre igazgató. A harmadik kép nagy hallétjét irta és be­tanította Holzer J., karnagy Donath Lajos. Egy kisebb japáni város rendőrfőnöke, lkuto nevü fiát várja vissza Berlinből, a hol egyetemi tanulmányait végezte. Ikutot nagy örömmel fogadják. A rendőrfőnök már régen ervezi, hogy Nakiri unokahnga lkuto felesége legyen, de Nakiri Predy hadnagyba szerelmes. Thusnelda neve­lőnő segítségével ki akarják tehát játszani az öreg rendőrfőnököt, már csak azért is, mert lkuto, atyja tudta nélkül Európaban nőül vett egy angol leányt: Lédát és titkát egyelőre nem akarja elárulni. — A cselekmény további menete a második képben rend­kívül és diszkréten pikáns vetkőzési jelenethez vezet egy nagy tükör előtt, a mely jelenet éppoly diszkréten végződik, mint a hogy kezdődött. A helyzetek álta­lános kimagyarázása után pazarul kiállított igen szép balettel végződik a nagyhatású operette, a melyet Holzer J. irt. Waldmann Imre igazgató szokott bő­kezűséggel remekül állította ki és rendezte az ope­rettet, a mely nyilván legnagyobb csattanója lesz az idei szezónnak. A férfi főszerep Kaiser György, a kiváló berlini színész, a női Naeelmüller k. a. az uj szubrett kezében van. Schiller Oszkár, Door Jenny, Roland. Tarka Színpad. A helyettesek. Jelenetek az ügyvédi életből egy felvonásban. Irta: Juriprudens. — Egy fiatal fővárosi ügyvéd,, kinek idősecske a felesége, óvatosságból az irodavezetője nevét használja kalandjai közben. Az irodavezető viszont imponálni akar azzal, hogy ő már kész ügyvéd és a főnöke neve alatt udva­rol egy kereskedelmi utazó nejének A véletlen játéka, hogy a fiatal asszonykának a jelö t és a főnök egy­szerre csapják a szelet. E kölcsönös névcseréből rend­kívül bonyolult helyzetek támadnak, a melyek egymást kergetve, a békés kibontakozáshoz vezetnek. Az eredeti újdonság egyik legjobb darabja az exponált helyen eredményesen működő Tarka Színpadnak, melynek kicsiny, de kitartó gárdájából: Dalnoki, Baumann, Fodor és Szente; a színésznők közül Mezei Irma, Lévai Etel és Erdélyi Ilona működnek közre. A darabban mint vendég Láng Etel. a Népszínház volt komikája lép föl. VALÓDI dr. JÁGER-féle trikó • alsóruházatok. Gyapjú férfi és nói harisnyák 40, 45, 60 kr. Remek férfi bokavédők 75 krajezár. Teveszőr-harisnyák, lábszárvédők, térdmelegitők és mindennemű szövöttáru-különlegességek megbízha­tóan és olcsón a „Harisnyavilág"-nál (LUKÁCS M.) kaphatók, IV. ker., Kigyó-utcza 5. (Klotild-palota). Valódi karlsbadi bőrkeztyük: női 85 kr., férfi 1 frt. Kutyabőr, bélelt 1 frt. HA SZÉP AKAR LENNI, Vé|h aévvtl allátttt il|jll-lríail vegyen, mely egy tégely elfogyasztása után eltüntet szeplőt, máj­foltot, pattanást, hlmlőhelyet, mitessert, orvörös­séget, korosabb hölgyeknél kisimítja a ránezokat, miáltal megakadályozza a vénülést. A kinek tiszta arcza van és állandóan használja a Végh-féls ssgyal­oréati, az biztosítva van minden arcztisztátalanság ellen. Egy tégely I karsis, I dabai áegyal-pider I kar., I darab Angyal-izappee I kar., 5 korona megrendelésnél bérmentve. Kapható az »ángyai« gyéfyazartárbaa, Szalaak, továbbá Budapesten: Tarik J. gyógytárban és minden gyógytárban. WVWTUTVWMVWIMIMMMVTMWlWM^eM^W | Az arezbőr és kezek szépítésére, finomitasára elegáns hölgyek, fi. | E lllttC hírneves párisi orvos lég­művésznők •»'• LE«IÜ»«C kitünöbbeknek elismeri RAVISSANTE toilette-különlegességeit használják. POUDRE - RAVISSANTE, CREM E - RAVISSANTE, SAVON - RAVISSANTE és RAVl.iSANTE-szépítő. VALÓDI minőségben kaphatók Budapesten : Török József gyógytáraiban, Neruda Nándor, Molnár és Moser, valamint a nagyobb drogériákban. .'/.' Dr. DE JOSSE nevre ügyeljünk .'.'! szállodai Budapest, Nagymezö-utcza fii. Teljesen újonnan berendezve, 40 szobával, rézágyak­kal és villanyvilágítással. Szobák 80 tr.-t.nl feljebb. A kávéház a szállodában egész éjjel nyitva van. TELEFON 315. STRASSER .TAKAR, szállodás és kávés. PUR&O SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében Értekezés és beiratkozás : szombaton, kedden és Kereuesl-ut 34. csütörtökön, d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. A havi tandíj: 12 korona. A tanításban teljesen volt mesterem: Allaga Géz-, kitörő mód<"--rét követem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom