MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-21 / 323. szám

2 1904. november 21. Budapesti szinpadok. Budapest, november 21. A Magyar Királyi Operaház legközelebbi újdonsága, Adam nagysikerű dalmüve, A lonjoumeaui postakoesis lesz, mely a kontinens legtöbb színpadának állandó repertoir dalmüve. A dalmű, melyre az Operaház a legnagyobb erővel készül, e hónap 29-ikén kerül bemutatóra. — Az e heti műsor a legkedveltebb dalmüvekből van összeállítva. Arányi Dezső holnap a Faust-ban, szombaton a Hoffmann meséibén lép fel. • A Nemzeti Sziuház-ban Kemechey Jenőnek Az emigráns czimü színmüve e héten kétszer, ma, hétfőn és csütörtökön van műsoron. A bemutató estéjéről keddi számunkban irunk bővebben. E héten egy kis eredeti bemutatója is lesz a Nemzeti Szinház-nak. Szombaton kerül először szinre Szőllósi Zsigmondnak György ar czimü egyfelvonásos darabja. A kis újdonságot Radnóthyné-val, Kampis János szép sikerű színmüvével adják együtt. Kedden kiváló estéje lesz a színháznak; ekkor lép fel először Ujházy Ede, a kit ebben a szezónban még nem láttunk a Nemzeti Szinház színpadán. A nagy művészt, a ki a Titok-ban játszik először, fellépése alkalmából ováczióban fogják részesíteni. — A Várszínház-ban szerdán Annuská-1, szombaton a Regényesek-et adják. • A Vigszinház-ban holnap éri meg MayerFörster szenzácziós sikerű darabja, a Diákélet 25-ik jubiláris előadását. A darab eddigi előadásai zsúfolt házak előtt folytak s továbbra is műsoron marad. A Diákélet szenzácziós sikere mellett is, a Vigszinház pénteken bemutatót ad, melyen Bilhaud és Hennequin-nek: Boldogság czimü vígjátéka kerül szinre. A franczia társasczég legutóbb a Szivem! czimü darabjával aratott zajos sikert. Az újdonságra a szinház szokott ambicziójával készült, s biztosra vehető, hogy a Diákélet nagy sikerét a Vigszinház-ban egy ujabb siker fogja követni. * A Magyar Szinház-ban a Fecskefészek, a mely ötödik hete tölti be a .szinház műsorát, ma este huszonötödik előadását éri meg, s a héten is minden este szinrekerül a bemutató szereplőivel, a kik az eddigi összes előadásokban résztvettek. A jubiláris estén Anday Blanka énekel uj dalt, Kornai Berta pedig Herblay-nek erre az alkalomra szerzett uj tánczos énekszámát adja elő. A közönség az estére váltott jegyéhez diszes emlékalbumot kap számos képpel és változatos szöveggel. Jövő vasárnap délután Lehár operettje, a rég nem adott Drótostót kerül szinre mérsékelt helyárakkal. * • A Királyszinház-ban, mint már számot adtunk róla, a János vitéz eseményszerű sikert aratott pénteki bemutatóján s a második és harmadik előadás ugyanolyan zsúfolt ház előtt és lelkes hangulatban folyt le, mint az első estén. A minden izében magyar daljáték, előreláthatólag, nagyon hosszú időre minden más újdonságot le fog szorítani a műsorról s heteken keresztül egyedül vonzó darabja lesz a Királyszinliáz-nak. A Kacsóh-Bakonyi-Hcltai operett a szinház egézs heti műsorát betölti. Megemlítjük, hogy a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete nevében Bérezik Árpád elnök a magyar szerzők nevében üdvözlő táviratot küldött a Királyszinház igazgatójának, a szinház fényes sikere alkalmából. * A Népszínház eredeti újdonsága, Mérei Adolf és Márkus Jenő vidám nagy operetteje immár készen várja pénteki bemutatóját, melyen az operett teljesen uj díszletekkel és kosztümökkel kerül szinre. Az újdonságról mai lapunk egy külön czikke szól. — Ma este éri meg A lőcsei fehérasszony 25-ik jubiláris előadását, kedden pedig a Szókimondó asszony-ság 100-or kerül szinre Blaha Lujzával a czimszerepben. Két nagy siker. — A sajtó birálataibóL — Budapest, november 21. 1. „Az emigráns". (Nemzeti Szinház.) Pesti Hírlap: Soha időszerűbb darabot nem adhatott volna a Nemzeti Színház, mint ma a Kemechey Jenő Emigráns-át. Mikor az egész ország közvéleményét a politika uralja, ez a dráma a nemzeti elnyomatás korszakából valósággal a beszélő vezérczikk benyomását kelti. A szerző jó magyar szivét és éles szemét bizonyítja, hogy szerencsével ki tudta választani ezt az érdekes miliőt, a melyhez olyan közel áll a szivünk minden érzése és minden emlékünk. Ezzel tudta egész este lebilincselni a hallgatóság figyelmét. Pesti Napló: Kemechey Jenő darabjának nagy sikere volt a bemutató előadáson. Jó magyar levegője és életteljes alakjai már az első felvonásban megtették hatásukat: a szereplőket négyszer tapsolták ki, a szerzőt is hivták, de helyette a rendező jelent meg és mondott köszönetet. Még tüzetesebben nyilatkozott a tetszés a második felvonás után, a mikor a negyedik kihívásra a szerző is megjelent. Valóságos ünneplés szállt feléje és tízszer egymásután kellett megjelennie, hogy megköszönje a tapsot. Budapesti Hírlap: A korrajznak formája adja meg értékét; művészi fantázia képzelte el, művészi kéz irta meg. A maga nemében igen érdekes és igen értékes mü ; újszerű és egészen magyar. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta és végig gyönyörködött benne. A főszemélyeket mind nyilt szinen is megtapsolták. A rendezés igen jó volt, a kosztümök szépek és hivek, az egész előadásnak meleg volt a szine és hangja. A közönség erős benyomásokkal a lelkében távozott. Az Újság : A darabot a közönség igen barátságosan fogadta. El is kell ismernünk, hogy a mi e műben korfestés — és az első felvonás, a fölötte ügyes expoziczió egészen az — mesteri ügyesen van megalkotva. Nem is hinné az ember, hogy az oly fiatal ember, mint Kemechey, fölvévén lelkébe a történet híradásait, iiy közvetlen melegséggel, ily teljes illúziót keltő pontossággal tudja azokat visszaadni. A jellemfestés is teljesen sikerült e darabban. Az összes szereplő személyek erőteljesen, egységesen és meggyőzően vannak megrajzolva. Ez pedig teljesen elég arra, hogy a darab mai barátságos fogadtatását igazolja és a mü irodalmi értékét megállapítsa . . . Budapesti Napló: A közönség előtt azonban, mint korrajz sem tévesztette el a darab hatását s a kedves, hangulatos jeleneteket nagyon megtapsolta. A szereplők közül főképp Török Irma vált ki a szerelmes honleány szerepében. Sikerült alakítást mutatott be Gál Gyula az intrikáló bezirk-hivatalnok ábrázolásával. ' Epizódszerepében igazán kitűnő volt Rózsahegyi, a ki egy naiv költölelket játszott, a mint meghódítja a német leányt a magyar nyelvnek és hazának, jó volt Hegyesi Mari, Ráskyné szerepében és Császár, mint Lilienthal főhadnagy. A közönség nagy rokonszenvvel fogadta a darabot és a szerzőt nagyon sokszor hivta a lámpák elé. Egyetértés: Bájos fordulatok, kellemes és elmés részletek, kicsi, kedves epizódok lepik meg a nézőt. A magyai nak nagylelkűségét, hazafias fájdalmát, busongását mesterien juttatja kifejezésre. Tiszta magyar nyelvezete, a mely tömör, erőteljes és szines, csak emeli a hatást. Mindaz, a mi a mai napon a politikában aktuális és összevág a darab egyes mozzanataival, a tapsot valósággal frenetikussá, tüntetésszerévé tette. II. „János vitéz" (Királyszinház). Budapesti Hirlap : Fönnállása óta a Királyszinház-nak olyan hangos estéje nem volt, mint a mai. És a mit e nagyszerű, forró sikerben legelső helyen tartunk megemlitendőnek: egy lelkében, levegőjcoen, dalos szava minden Iendülésében magyar darabbal és e darabnak a maga értéke szerint való méltó megbecsülésével aratta azt. Fölismerte a portékája becsességét és ugy hozta a közönség elé, művészi erőinek, a kiosztásnak és a kiállításnak olyan fényességével, a milyet Budapesten magyar operett előadásán még nem láttunk és aratott vele olyan diadalt, a mely minden valószínűség szerint uj rekordot csinál a magyar operett sikerében. János vitéz a boldogság és a dicsőség mellé meghódította nagy időre a Királyszinház repertoárját is. Pesti Hirlap: A poétikus szöveghez Kacsóh Pong'ácz igen értékes és dallamos zenét irt. Eddig a nagyközönség nem igen ismerte: ma este mutatkozott be először mint zeneszerző — és egy csapásra meghódította a közönséget. Mert nemcsak alapos képzettségű és nagytudásu muzsikus, de van invencziója és formaérzéke, melódiái elevenek, frissek és csaknem mind eredetiek, gyönyörűen tud színezni és jellemezni, a mellett kerüli a banalitást, mindig jóizlésü és előkelő. Az újdonságot a mai bemutató diszes, előkelő közönsége, mely a nézőteret egészen megtöltötte, zajos tetszéssel fogadta; minden nagyobb énekszámot a nyilt szinen megtapsoltak. Budapesti Napló : Bakonyi magára vállalt feladatának iuazán szépen Ízlésesen, és sok művészettel felelt meg. Úgyszólván megcsinálta a magyar operettet, a melyet eddig nélkülöznünk kellett. Nagy színpadi érzékkel, a hatások kiváltásainak eszközeivel, de a mellett sok finomsággal és aesztetikai készlettel csinált operettet a népies versből. Mindezekhez segitségségére volt Heltai jenö, a ki csudaszép, bűbájos verseket irt a darabhoz, olyanokat, a melyek zamatosságban, népies egyszerűségben, kedvességben és szépségben vetekednek a nép- és müköltészet legszebb termékeivel. Pesti Napló: A darab első felvonása a mai bemutatón oly művészien páttant ki, hogy a legszebb jelzőket sem sajnáljuk tőle. A díszletek, azután Márkus Géza magyar fantáziájú jelmezei, a meglepő zene, a Fedák Sári jókedvű Kukoricza Jancsija és a Medgyaszay Vilma kalászhaju, buzavirágszemü lluskája, mindezek együtt chef d'doeuvret alkottak, a melyre a Királyszinház büszke lehet. A harmadik felvonás a maga velős rövidségében viszont erős színpadi érzékkel, brilliánsan van megcsinálva. Diszletezése is frappáns. Magyar Hirlap: Az emiitetteken kivül csak két szereplőt kell különösképp kiemelnünk : Papp Mihályt és Medg)'aszay Vilmát. Az előbbi néhány megvesztegetően érzelmes szavával teljesen belopta magát a közönség szivébe; Medgyaszay Vilma pedig, a ki Beöthy Lászlónak legszemélyesebb fölfedezése, s a kinek ma volt az első fellépése, olyan nagy talentumnak Ígérkezik, a milyen régen nem volt színpadjainkon. Magyarország: Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz daljátéka, a melyet tegnap érdeme szerint méltattunk, emlékezetes nagy siker aratott tegnap a Királyszinház-ban. A közönség szivét megfogta a kedves darab költői szépsége s megilletődéssel hallgatta a magyar motívumokból szőtt gyönyörű zenét. Rendezés, kiállítás és első sorban az előadás méltó volt a szép darabhoz. Pester Lloyd : Az egészében és részleteiben tökéletes előadás a szerzők intenczióinak teljesen megfelelt. Fedák Sári a czimszerepben elragadó volt. Nem volt operettszubrett, a bohózat Fedák-]a: ma teljesen és tökéletesen magyar művésznő volt, valóságos kis Blaháné. A színházat teljesen megtöttö, elegáns közönség igazi lelkesedéssel fogadta az újdonságot. Az összes énekszámokat megismételtették, az előadókat és a szereplőket megszámlálhatatlanul sokszor hivták ki. Neues Pester Journal: A „János vitéz" mai bemutatójával a Királyszinház egy teljes, nagy, hatalmas sikert aratott és a magyar színpadi irodalom föltétlen értékes gazdagodását jelenti e -mü- szinrehozatala. Ugy látszik, a régóta keresett „magyar operett" megszületett ... A kiállítás valódi látványosság, különösen a Márkus Géza tervei után készült kosztümök. A szerzőket és a szereplöket azt est folyamán lelkesen ünnepelték és legalább félszázszor kellett magjelenniök a függöny előtt. Színházi pletykák Budapest, november 21. Zsazsa fia. - Igaz történet. — Kereken kijelentjük, — bármily ellenkezésbe jövünk czimünkkel, melyet e sorok fölébe irtunk, — hogy thémánk éppenséggel nem — kényes. De egyúttal — félreértések kikerülése végett — azt is kijelentjük, hogy igenis, az egyetlen Zsazsa: Fedák Sári fiáról lesz szó ebben a történetben, a melynek valódiságához szó sem férhet, miután adatait a legjobb forrástól : magától a kiváló és ünnepelt művésznőtől kaptuk. . . . T<íhát: a Zsazsa fiáról van szó, persze csak arról, a ki valamikor — isten tudja: mikor — meg fog születni. Mert meg fog születni, ez bizonyos, maga a művésznő erősítgette előttünk, a ki feltétlenül és vakon bizik abban a — jósnőben, a ki ezt neki a nyáron London-ban megjósolta. Zsazsa a nyáron hosszabb ideig tanulmányozta az angol főváros operett-szinpadait. Napközben London egyéb nevezetességei foglalták el idejét, hűséges és nagyműveltségű kísérőjével : Csepreghyné urasszonynyal sorra járta a muzeumokat, képtárakat, kiállításokat. Egy délutáni bolyongás közben jutott el Zsazsa a hires „Crystall-Palace"-ba, a melynek ezer látni és hallanivalója között különösen egy angol jósnő kötötte le a művésznő figyelmét. Zsazsa „konzultált" a nagyhírű jövendőmondóasszonynyal és az mindenekelőtt roppant meglepő dolgokat mondott el a művésznő múltjából és jelenéből, melyet persze egyáltalán nem ismerhetett. Megállapította, hogy Zsazsa kicsoda, micsoda, hogy hazájában ismertnevü, hires személyiség, szinte megdöbbentően pontos adatokat sorolt el a Zsazsa gyermekkorából, ugy, hogy méltán lehettek kíváncsiak arra is: milyen horoszkopot állit az angol jósnő a Zsazsa — jövendőjére vonatkozólag ? A jósnő persze erre is vállalkozott és valóban érdekes jóslásokkal szolgált. Megjósolta Zsözsö-nak, hogy fia lesz. Nem közönséges fiu, de olyan, a ki anyja zsenialitását aképpen örökli, hog nemzetének, hazájának lesz véle nagy hasznára. Vájjon nagy iró, vagy nagy államférfiú lesz-e a Zsazsa fia: arról nem nyilatkozott a londoni kristály-palota jósnője,