MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)
1904-11-16 / 318. szám
1904. november 15. 3 Budapesti színpadok. Budapest, november 16. A Magyar Királyi Operaház e héten még egy mérsékeltáru ifjúsági előadást rendez: ma Jancsi és Juliská-1 adják és A törpe gránátos-t. Ez az előadás délután 5 órakor kezdődik. Csütörtökön az Operaház nagysikerű újdonsága, Sámson és Delila kerül színre. Szombaton Beethoven örökszép dalmüve, a Fidetio szerepel a műsoron, s a dalmű előtt Erzsébet királyné emlékezetére az Operaház énekkara a Gyászkart énekli az Orfeusz czimü dalműből. Vasárnap az Afrikai nő-1 adják. * A Nemzeti Szinház-ban szombaton, e hó 19-én lesz a negyedik bemutató előadás ebben az évadban. Az uj darab irója is, tárgya is magyar. A czime: Az emigráns, szerzője pedig Kemechey Jenő, a kit mint kiváló publiczistát, novella és regényirót és a Föld czimü szinmü társszerzőjét jól ismer a közönség. Az uj darab az ujabb magyar történelem egyik legérdekesebb korszakából, a 67-iki kiegyezést közvetlenül megelőző időkből vette tárgyát s hü képét adja a nemzeti ellentállás rendkivül érdekes társadalmi életének. A bemutató-előadás szinlapja a következő: AZ EMIGRÁNS. Szinmü 3 felvonásban. Irta: Kemechey Jenő. Személyek : Mr. Eduard Brown Gyenes Rasky Gáborné t. Hegyesi M. Margit, leánya ... Török Irma Gelenyi Pista Rózsahegyi Teréz ... ... Györgyné Glanz von Foresti Náday Vrabecz ... Gál Bauer .. ... Latabár Lilienthal, báró Császár Bolyi Farkas Pethes Helmeczi Péter Molnár Szentmiklóssy Pálfi Berzenczey Bakó Márgi Lajos Narczis Börcsök ... Gabányi Terka . ... Keczeri Vértes, káplár Mészáros öreg paraszt Hetényi Antal, kocsis Kőrösmezey Heléne V. Molnár R. Egy vértes Magyari Zsandár Deák Bőgős Faludi Parasztlány Paulay E. Történik egy zempléni faluban. * A Vigszinház-ban az esti előadások műsorát egymaga tölti be a Diákélet, a melynek első tizenhét előadása többet jövedelmezett, mint eddig a Vigszinház bármelyik darabjának hasonló számú estéje. Minthogy a Diákélet előadásainak sorozatát még nagyon sokáig nem fogják megszakítani, az eredetitől eltérő szereposztásban is betanulták a darabot és ma már a női főszerepet Komlóssy Ilona fogja játszani, a ki ezentúl Harmat Hedviggel fölváltva játssza majd a Diákélet Katiczáját. * A Magyar Szinház-ban november 21-én lesz a Fecskefészek 25-ik előadása, amelyre a szinház a zeneszerzőt is meghívta. Henry Herblay ez alkalommal Párisból levelet irt a Magyar Szinház igazgatóságának, megköszönte a szereplők lelkes közreműködését s egy uj dalt küldött, a mely csak a budapesti jubileum után fog megjelenni egyszerre magyar, német ésfranczia nyelven. Fecskefészek a hét minden estéjén szinrekerül. Jövő vasárnap, november 20-án délután A hajdúk hadnagyát adják Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. * A Királyszinház pénteken, november 18-án mutatja be Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz János vitéz czimü daljátékát. A János vitéz vidám, majd érzelmes fordulásu meséjét hiven követi Kacsóh Pongrácz zenéje, a mely különös hatast ígérőn olvasztotta modern formába a magyar muzsika motívumait és sajátságait. A darabhoz, a melyet Bokor József rendezett, s melynek zenei részét Konti József karmester tanította be, teljesen uj kiállítás készült. A nagyérdekü újdonság szinlapja a következő : JÁNOS VITÉZ. Daljáték 3 felvonásban. Petőfi Sándor költői elbeszéléséből irta : Bakonyi Károly. Zenéjét, Heltai Jenő verseire, szerzette : Kacsóh Pongrácz dr. Személyek: Kukoricza Jancsi — Fedák S. Iluska Medgyaszay V. A gonosz mostoha — Csatay J. Strázsamester ... _. ... Vécsey Bagó, trombitás Papp A falu csősze Csiszér Első gazda ... Molnár Második gazda Torma A franczia király ... Németh A franczia királykisasszony Szamosi E. Bartoló, udvari tudós... - Gabányi Udvari dáma ... Pálffy M. Tábornok ... ... Oláh Els ö I kamarás £? 6 h Második! kamara s Bársony Egy leány Bajza I. Egy tündér Thurzó M. Lányok, legények, asszonyok, udvarhölpek, huszárok, udvaronczok, franczia katonák, tündérek. Történik: az I. felvonás a falu végén, a Il-ik a franczia király udvarában, a 111-ik az Élet-tavánál, majd ismét a falu végén. Sarah Bernhardt ma Fedorá-ban és csütörtökön este újra a L'Aiglon-ban lép fel. Csütörtök délután a Kaméiids hölgy-et játszsza el. Szinte felesleges mondanunk, hogy Sarah Bernhardt fellépései iránt minden körben lázas érdeklődés nyilatkozik meg. A Népszinház-ban a szinház látványos darabja, a Lőcsei fehér asszony, a közönség egyre fokozódó érdeklődése mellett, most már harmadik hete folytatja útját a műsoron és a héten is estéről-estére szinre kerül. Faragó Jenőnek Jókai Mór hatásos regényéből dramatizált szinmüve egyfolytában, a jövő vasárnap éri meg 25-ik előadásának jubileumát. A szinház operettszemélyzete, mialatt A lőcsei fehér asszony előadásai folynak, nagy gonddal készül a legközelebbi újdonságra, mely A próféta álma czimen kerül szinre. Az* uj operett hazai szerzők müve. A librettót Mérei Adolf, az előnyösen ismert szövegiró irta, zenéje pedig Márkus Jenő kompozicziója. A női főszerepet Komlóssy Emma fogjá kreálni, a többi főszerepet pedig Szirmai, Kovács, Pintér, Abelovszky Margit, Bálint Lózi, Lubinszky, Rusznyák, Kiss, Újvári, Vágó, Pázmán, Delli és Pesti játsszák. A kulisszák mögül. Budapest, november 16. Kukoricza Jancsi kosztümjei. — A „Királyszinház" pénteki újdonságáról. — Sokféle alakban jelent már meg Fedák Sári a budapesti közönség előtt; az ember azt hinné, hogy már nem is akad irói fantázia, mely őt uj és eddig ismeretlen formában tudná bemutatni. És ime: Bakonyi Károlynak mégis sikerült olyan darabot és olyan szerepet irni a Fedák Sári számára, a mely alkalmat ad neki, hogy egy estén nem is egy, de négy uj alakot mutasson be az ő rajongó közönségének. A János vitéz három felvonásában négy uj — még pedig teljesen uj és eddig ismeretlen — Zsazsa-kosztürn kerül bemutatóra a Királyszinház színpadán: egy-egy szenzáczió lesz mindegyik, még pedig tősgyökeres — magyar szenzáczió. Fedák Sári, mint magyar parasztlegény, mint huszár, mint vándorlegény és mint tündérkirály változtatja formáit a fános vitéz-ben. Kétségtelenül a két első kosztüm kelti majd az igazi nagy meglepetést, de az is kétségtelen, hogy e két kosztüm megalkotásában versenyre kelt minden tényező találékonysága, ötletessége és művészi ereje. Ilyen kosztümök alig jelentek még meg budapesti szinpadon, ám az is igaz, hogy olyan szereplőn sem. Hónapokig tervezték e két kosztümöt. Való- ' ságos ankéteket rendeztek a két ruha ügyében, ! a melyeken az igazgatón, rendezőn, szerzőkön | kívül kosztümszabók, festőművészek és poéták ' is részt vettek. Mert ezekben a stilizált kosztümökben benne lesz a Petőfi János vitézének minden hangulata: poézis, magyarság és meseszerüség. Az első felvonásban szegény bojtárlegény kosztümjében lép Zsazsa a szinpadra. Ehhez a kosztümhöz még Ujházy mester is hozzájárult apró, de értékes ajándékaival. Tőle kapta Kukoricza Jancsi a magyar kulacsot, a makra pipát, a bojtár hosszú bojtját, tűzszerszámot : kovát és csiszoló aczélt. Valamennyit remekbe készítették magyar iparosok — évtizedekkel ezelőtt — a mester tiszteletére. A hatalmasan kacskaringózó ostort is ajándékba kapta Fedák Sári, ez is egy díszpéldánya a magyar házi iparnak. A második felvonásbeli stilizált magyar huszár-uniformis nem kisebb gondot adott Csepreghyné úrasszonynak, a Királyszinház kosztüm-főfelügyelőjének, mint a magyar parasztruha. Hetekkel ezelőtt ez egy ruha dolgában formális értekezlet volt a Királyszinház igazgatójának irodájában, a melyen ott volt a két szerzőn: Bakonyi és Kacsóh Pongráczon kivöl Rákosi Szidi, Csepreghyné, Fedák Sári, a Zsazsa édesanyja, az igazgató, a rendező és Márkus Géza, a ki e ruhának több sikerült tervét terjesztette a társaság elé. Itt alkották meg — persze elméletben — a Zsazsa huszárruháját, alaposan megvitatva a formáját, szinét, diszitesét, aranyozását. A harmadik felvonásbeli vándorlegény ruhája már e huszár-uniformis letompitása, a tündér-király ruhája pedig egy teljesen szabadjára megkomponált bűbájos kosztüm, a mely pazar pompájával fogja lebilincselni a néző figyelmét. Ilyen vértezettel indul János vitéz a harczba — pénteken este. Ü. Színházi pletykák Budapest, november 16. A Népszínháztól a Lipótvárosig. — Duczi szerencséje. — Néhány évvel ezelőtt jött a fővárosba Kolozsvárról, a hol az apjának óra-üzlete volt. Unta már a szünetlen, egyforma ketyegést; a tiktak-on keresztül sóvár lelke meghallotta a messze távolban lévő főváros ezerszavu zsongását és a hogy ült a furcsa szerkezetű órák között, aranyszőke haját látta egy hosszú fali óra kristálytiszta üvegében. Be sokat érne ez a hajtömeg a gyönyöröknek vadászterületén, a fővárosban. És feljött és felcsapott színésznőnek. A Népszínház felvételi vizsgáján próbálkozott meg legelőször. Vérszegény volta hangja, kezdetleges a játéka, de a haja az aranyszőke vplt és az arczán sok finomság ömött végig. És Duczit — mert igy hivták — felvették a kórusba, a hol két esztendeig működött lelkiismeretesen és komolyan, mint a többiek, a kik az ő együttes éneklésükben és parancsszóra végzett tánczlejtésükben látják a művészet megnyilatkozását. Duczi hamar felnőtt a szinház ölén. A színház mindent adott neki, a mire csak az ilyen aranyszőke-haju tündérnek szüksége van. Adott neki meleg hajlékot, jólétet, előkelő toiletteket, gummikerekü kocsit és sok-sok barátot. Duczi itt, Duczi ott! Lóversenyen, Stefániauton, korzón. , — Láttad Duczit? — Azt hiszem festi a haját! — Nem törli le sohasem egészen a színházi festéket arczáról. Ilyen szavak hangzottak el hónapokon át sociétébeli ifjak ajkáról a legkülönbözőbb helyeken. De főkép a szinház társalgója volt az, a hol Duczi valóságos kényuralommal trónolt a szmoking fedte szivek fölött. S aztán hirtelen ellünt a látóhatárról. Megszűnt művésznő lenni és a habitüék nem látták többé. „Talán férjhez ment", vagy „egy orosz herczeg megszöktette" s más ehhez hasonlót találgattak a régi ismerősök. Biztosat senki sem tudott és Duczi-1 — kezdték elfelejteni.
