MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)
1904-10-07 / 278. szám
Hetedik évfolyam. Budapest, 1904. október 7. MAGYAR SZ Színházi Napilap. NÉPSZÍNHÁZ. Budapest, péntek, 1904. október 7-én : BOCCACCIO. Nagy operette 3 felvonásban. Szövegét irták: Zell F. és Gennée R. Forditotta : Evva. Lajos. Zenéjét szerzé: Souppé F. Személyek : Boccaccio, novellaíró ... Komlóssy E. Pietro, Palermo herczege ... Raskó Scaldza, borbély Pintér Beatrice, neje Harmath I, Lotteringi, kádár Pázmán Izabella, neje Dóry M Lambertuccio Kovács M. Petonella, felesége ... Láng E. Fiammetta, nevelt leányuk Ledofszki G. Leonetto ... ... Rusznyák Tofano Beleznai M. Kikibio Tarnai A. Guidó florenczi... ... ... Orbán M. Guilomó diakok .. ... Bogár E. Frederikó ... Kaposi M. Antonio ... ... Suhajda R. Rimeri Duzmatti I. Egy ismeretlen Egy utczai könyvárus „. Mariska, polgárleány ... Madonna Nova Pulczi .. Augustai ... Ellena > leányok .. Angela J Freszkó, kádárinas A harmadik felvonásban Kiss M. ... Bálint Zika D. ... Győri A. Dorozsmai I. . Nagyné Tallián I. ... Nagy V. előforduló »Bohóczjáték« személyei: Pantalone Mátrai Colombina, leánya Nagy M. ? rig e. ll a„ i Pantalonj barátai g ond o, S Policinella j Nemedi Arlechinó, Colombina kedvese Bálint Skapinó, Arlechinó czimborája Gyenizse Narcissimó, Colombina kérője Nagy Kezdete 7 órakor. Szinház után a NöW-York kávéházba megyünk Tanuljunk világnyelveket a Berlitz iskolában Erzsébet-körut 15. Forditások. HETI MŰSOR: Szombat: Boccaccio. vadvirág. Vasárnap d. u.: A gyimes Este: Boccaccio. »A Boccaccio« szövege. I. felvonás. Boccacciot halálra üldözi Wadza borbély, Lotheringi bodnár és Lambertuccio olajbogyó-kereskedő, mert kikapós feleségüknek udvarol. Az olajbogyó-kereskedőnél van nevelésben a szép Fiametta, a ki nem tudja, hogy ő tulajdonképen flórenczi herczegnő és Pietro palermói herczeg eljegyzett me..yasszonya. Boccaccio Fiamettába lesz szerelmes és nem törődik többé a kikapós menyecskékkel. Közben megérkezik Pietro herczeg is, a ki inkognito marad s minthogy hasonlít Boccacciohoz, a felszarvazott férjek összetévesztik a növel! aÍróval, rátámadnak és megverik. Pietro nagy tisztelője lévén Boccaccionak, még a verést is szívesen türi helyette és nagyon szeretne olyan kalandokat átélni, mint a minőket Boccaccio szokott novelláiban leirni. A kaland csakhamar, kínálkozik is, mert megismerkedik Izabellával a bodnár feleségével, a kinek légyottot is ad. II. felvonás. A herczeg megjelen a részeges bodnár házában és örömmel látja, hogy Izabella egyedül van otthon. Szerelmi vallomásokat tesz neki, de közben hazajön Lotheringi a korcsmából s a herczeg elbújik egy hordóba. A bodnár azonban észreveszi a hordóba bújta tolt embert és csak akkor csillapodik le féltékenysége, a mikor felesége meggyőzi, hogy Pietro a hordót öt fecninóért megvette és csak azért bujt a hordóba, hogy meggyőződjék annak épségéről. A bodnár ezt a mesét el is hiszi, sőt, hogy a hordót kijavítsa, ő maga helyezkedik el benne, hogy azt megszurkozza. E köz ben felesége és Pietro a hordó felett csókolóznak. Ugyanekkor az olajbogyó-kereskedő udvarában, a mely a bodnáréval szomszédos, Boccaccio is megérkezik álruhában, elhiteti a babonás olaj bogyó-kereskedő vei, hogy az udvaron lévő fa el van átkozva, mert, a ki rámászik, az csupa csókolózó párt lát. Lambertuccio felmegy a fára és onnan végig nézi, hogyan csókolózik a herczeg a bodnárnéval, Boccaccio Fiamettával és saját felesége Boccaccio barátjával, Leonettoval. A hármas szerelmi jelenetet a Boccacciot üldőző férjek, Wadzával az élükön, megzavarják s ekkor Pietro kénytelen levetni inkognitóját és bevallani, hogy ő herczegi menyasszonyáért, Fimmettáért jött. III. felvonás. A palermói herczeg udvara. Wadza borbély és Lotheringi bodnár panaszkodni jöttek Boccaccio ellen, de Lambertuccio visszatartja őket, elhitetve velük, hogy Boccaccionak nagy befolyása van az udvarnál és udvari borbélylyá és udvari bodnárrá nevezteti ki őket. Boccaccio Paprika-Jancsi előadást rendez az udvar számára, s az előadás meséje annyira meghatja a herczeget, hogy kész lemondani Fiamettáról, Boccaccio javára, annál is inkább, mert a bodnárnét szereti, a kit megtesz udvarhölgynek. Boccaccio pedig boldogleszFiamettával. Velencze kávéház. Teljesen újonnan átalakult. Kerepesi-Ut 68. Srinezett élethű képek. Mozgó színpad. Különleges látványosság 68 zenehangverseny. A főváros legkellemesebb szórakozóhelye. EMKE-kávéház ESTÉNKINT FARKAS PALI = HANGVERSENYEZ. 278. szám. NEMZETI SZÍNHÁZ. DUTZER- ÉTTEREM Váczi-körut 14., az Andrássy-uttal szemben, kolozsvári PongrácZ Lajos és zenekarának HANGVERSENYE. Szinház után, külföldi minta után, 75 krajczáros teríték. AZ »Egyenlőség« szövege. Első felvonás. Lord Loam kastélya. A lordnak mániája az egyenlőség eszméje, éppen ezért minden hónapban egyszer kényszeríti három leányát, hogy azok vendégeljék meg és szolgálják ki a cselédséget. Éppen egy Üyen napon játszik az első felvonás. A három kisasszony — Mary, a kinek már vőlegénye is van: Lord Brocklehurst, Catherine és Agatha — kénytelenkelletlen engedelmeskednek öreg atyjuk hóbortos parancsának. A cselédség a furcsa és félszeg helyzetet megszokta, csak Crichton, az inas, nem tud ezzel a dologgal megbarátkozni. Az ő elve, hogy az ur legyen ur és a szolga maradjon szolga, a mig azt a természetes rend igy követeli. A cselédek kiszolgálása után a lord három leányával, Tréherne lelkészszel, unokaöcscsével: Ernesttel, Crichtonnal és Lizával, a szakácsnővel (a kit a három kisasszony komornájául szerződtetnek) három hónapig tartó yacht-kirándulásra indul. Második felvonás. A sziget. A yacht hajótörést szenved, a társaság egy lakatlan szigetre vetődik. Óriási a kétségbeesés, senkisem tud magán segíteni, csak Crichton, a szolga, az egyetlen munkabíró férfi, a ki kunyhót kezd építeni, irtja a sást és vacsorát készül főzni. A lord és leányai nem akarják elfogadni Crichton jótéteményeit, a ki itt a szigeten már nem viselkedik szolga módjára, hanem erélyesen kezébe veszi a dolgok intézését. Ott is akarják hagyni őt, de mikor főni kezd a bográcsban az étel és az éj leszáll: egyenként visszaszállingóznak a tüz mellett békésen pipázgató Crichton mellé. Harmadik felvonás. A kunyhó belseje. Immár két év óta élnek a hajótöröttek a szigeten. Belenyugodtak a megváltozhatatlanba és Crichton korlátlan uralma alatt vidáman élnek a csodálatos szolgától megteremtett uj kultúrában. Mindenki dolgozik: főz, fur, farag, vadászik, halászik, Crichton a »gazda«, a ki uralkodik fölöttük és parancsol nekik. A leányok őt, mint a sziget királyát, tisztelik és kiszolgálják. Crichton Maryt, a legidősebb és egykoi legbüszkébb leányt, kiválasztja magának feleségül és Mary — nővéreinek élénk irigykedése közepette — boldogan egyezik bele ebbe a házasságba. Nóta és táncz mellett ülik meg az eljegyzési ünnepélyt, mikor ágyúdörgés hallatszik, angol hajó érkezett, észrevette jeladásukat: meg vannak mentve! vége a Robinzon-életnekI Negyedik felvonás. Lord Loam kastélya. Minden a régiben van. A leányok ismét »comme il faut« ladyk, Crichton megint a régi, előkelő és hideg inas, Mary ismét menyasszonya Lord Brocklehurstnak: a szigetország kalandjai el vannak feledve. Ernest, az unokaöcscs, könyvet irt a Robinzon-életről, a lapok foglalkoznak ezzel, de persze Crichton uralkodásáról és eljegyzéséről Maryvel ki sem bir tudomással. Lord Brocklehurst anyja azonban kíváncsi megtudni, hogy mi történt valójában ott a szigeten és ezért kihallgatja Crichtont, a ki csak azt vallja, hogy ott sem volt egyenlőség: volt ur és volt szolga. Hogy ki volt azonban az ur és kik voltak a szolgák : arról diszkréten hallgat. Megmenti Mary jóhirnevét. Sőt bejelenti, hogy nőül veszi Lizát, a komornát, távozik a házból és korcsmát nyit.
