MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-28 / 299. szám

1904. október 26. Budapesti színpadok. Budapest, október 28. A Magyar Királyi Operaház-ban SaintSaéns nagv sikert aratott dalmüvét: Sámson és Delilá-X, melynek eddigi két előadása zsúfolt ház előtt került szinre, harmadszor vasárnap este adják elő. Szombaton Az álarczos bál kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház-ban a Vén leányok, Barrie mult héten bemutatott piásodik darabja éppen olyan szenzácziós sikert aratott, mint az Egyenlőség. Első három előadásán minden jegy elővételben kelt el, s a darab tegnapi, negyedik előadására is tömegesen vették a jegyeket. A Vén leányok a héten még vasárnap este kerül szinre abban a szereposztásban, a melylyel a bemutató előadáson osztatlan, nagysikert aratott. * A Vígszínház holnapi, szombati újdonsága, Mayer-Förster Diákélet (Alt-Heidelbcrg) czimü hires színmüve, tárgyát a régi bursch-világból meríti, a melynek számos érdekes és kedves intézménye most is fennáll. Mai napig fentartotta magát az a szokás, hogy a német uralkodóházak fiait beíratják egyik-másik egyetem hallgatói közé és igy kerül a szinmü hőse, Károly Henrik herczeg is a heidelbergi egyetemre. A vidám diákélet során keletkezik a fiatal herczeg szerelmi regénye, a mely az újdonság poétikus cselekménye. A heidelbergi diákélet vidám és szentimentális mozzanatai adják e szerelmi regény vonzó keretét. A darab előkészületeit befejezték és most már teljes ciiszletezéssel és jelmezekben tartják a próbákat. A szinház egész férfi személyzetén kivül az újdonság nagyszámú kórust és statisztériát is foglalkoztat, a mit a számos tömeges jelenet tesz szükségessé. A nagyérdekii újdonság szinlapja a következő: DIÁKÉLET. (Alt-Heidelberg.) - Szinmü 5 felvonásban. Irta: Mayer-Förstei Vilmos. — Személyek A herczeg ... Tanay Haugh .. . ... ... Balassa Passarge Kazaliczky Metzing : Bárdi G. Í

üttner ' Góth .utz ... Hegedűs Detler Odry Bilz ... ... ... Fenyvesi Engelbrecher ... Dajka Wedell ... Tapolczai Ruder Vendrei Ruderné Hunyadi M. Dörflerné Nikó L. Katica Harmath H. Schöllerman Sarkadi Glanz Győző * A Magyar Szinház-ban ma este kerül bemutatóra Herblay-Ordonneau: Fecskefészek czimü operettje, a melyről mai számunk más helyén bővebben szólunk. * A Királyszinház holnapi, szombati újdonsága, Robin Hood-nak regényes meséje nem egészen ismeretlen közönségünk előtt, mert azt a magyar költő, Petőfi Sándor is földolgozta, Robin Hood czimü regényében, zenéjét pedig a legjobb hír: a darabnak amerikai nagy és állandó sikere előzi meg. A romantikus daljáték tíz esztendő óta járja be sikerrel Amerika összes énekes színpadjait. Szinlapja a következő: ROBIN HOOD. — Regényes operett 3 felvonásban. Irta : Harry B. Smith. Forditotta: Pásztor Árpád. Zenéjét szerzette : Reginald de Köven. Személyek: Sir William Testy, Nottingham főbírája Németh Róbert, Huntington lordja, később Robin Hood „. Mihályi Si

r Guy ... Ferenczy Little John > Torma Will. Scarlet . ..... Vécsev Friar Tuck band,ta

k ... ... ... Csiszér Allan a Dale I Csatay J. Lady Maryan Fitenaller ... Bánó 1. Durden asszony y. Szathmáry Zs. Annabell, lánya Bónis M. Falusi népség, tejes lányok, banditák, királyi erdészek, íjjászok, házalók. — Történik Angliában 1. Richárd idejében ; az I. felv. Nottingham piaczán, a Ii-ik a hegyek közt, a III-ik Sir. Wilh. Testy kastélyának kertjében. A Népszínház-ban tegnap este megérdemelt szép sikert aratott A lőcsei fehér asszony ] czimü énekes történeti szinmü, melyet Jókai Mór regényéből nagy színpadi érzékkel, hatásos és érdekes képekben irt meg Faragó Jenő. A közönség nagy tetszéssel fogadta a darabot is és külön elismeréssel adózott a szenzácziós, uj és korhű kiállításnak. A remek díszletek és kosztümök tervezője: Márkus Géza és az előadók mind kivehették részüket a sikerből. Budapesti premierek. Budapest, október 28. A lőcsei fehér asszony. — A „Népszínház" nézőteréről. — Hat felvonásköz: ha semmi egyébért, már ezért is hálás lehetett Faragó Jenő iránt a Népszínház tegnapi premierestéjének elegáns publikuma. Hat felvonásköz: hatszor nyílt alkalom megvizitelni páholyaikban ismerőseinket, hatszor bújhattak össze a „lejtőn" az újságírók, hogy kicseréljék megfigyeléseiket és hatszor tíz perczet tölthettek a Népszínház passepartous-tulajdonosai a színfalak mögött. Szükség volt a hat felvonásközre: a szmokingos vigasztalóknak sós könyet kellett felszáritaniok édes bókkal, szóvirággal, nézőtéri elmésséggel. Met hát ez egyszer sokat és komolyan sirtak a Népszínház nézőterén, a hol eddigelé csak a kaczagás sajtolt ki könyeket a nézők szemeiből. Egyébként: meleg, intimus, egy kicsit „entre nous" volt a hangulat. A mi onnan eredt, hogy. A lőcsei fehér asszony premier-jegyei — az elővételi pénztár nyitásának első órájában — oly rohamosan fogytak, hogy minden épkézláb iró-ember, újságíró, színész és szinházi ember sietett magának jegyet váltani, hogy valahogy le ne maradjon az érdekes estéről. Igy esett, hogy egy sereg páholyban és töménytelen földszinti helyen olyan „kebelbeli" hölgyek és urak ültek, a kik egyéb alkalmakkor szabadjegyre tarthatnak igényt. Az érdeklődést bizonyítja, hogy azok, a kik soh'se járnak pénzért színházba, ez alkalommal nem sajnálták a pénzt a komoly mulatságért. Nem is volt okuk megbánni, hogy olyan különös és ritka kiadásba verték magukat és szinházi jegyet pénzért vásároltak. A legelső, a ki a szemünkbe tünt: a Mester volt: Ujházy Ede, a ki a szép Heltai Ferenczné páholyából nézte az előadást. Egy páholylyal odább két nagyon szép asszony: Beöthy Lászlóné és Németh Józsefné mögött feketéllett egy szinoking-tábor; Beöthy László, Molnár Ferencz, Huszka Jenő, Martos Ferencz szorongtak a „Királyszinház-páholy"-ban, a hol persze rengeteg sok vizit esett az est folyamán. Blaháné — őszinte és meleg érdeklődés középpontja — ült a baloldal egy másik páholyában, a fiával. Komoly megindulással kísérte a színpadon történőket és nem egyszer emelte a szemeihez finom kis csipke zsebkendőjét . . . A szomszéd-páholyból a Magyar Szinház kis szépe: Keleti Juliska nézte nagy reverentiával nagy szomszéd nőjét. A túloldal közepén négy fehér-ruhára szegeződtek a látcsövek. Három primadonna: Ledofszky Gizella, Hegyi Aranka és Komlóssy Emma ültek ott egy sorban, a „főnökük": Reiter Ferencz szépasszony-feleségével. Ebben a páholyban is egyre nyílt és záródott az ajtó: bizonyosan Hegyi Arankához zarándokoltak nagyszámú hívei, hogy üdvözöljék szerencsés felgyógyulása alkalmából. Az ötös számú: „Küry-páholy" — üresen maradt. Jókai özvegyének tartotta fel az igazgatóság : a halott szerző családjából azonban nem jelent meg senkisem. De mindeneknek gondolata odaszállt az ő emlékéhez és mikor fehér szobra — a szinház kegyeletes és szép ötletéből — megjelent a színpadon: a hódoló személyzettel együtt emelt lélekkel hódolt emlékének az egész közönség is. Strapontin. A kulisszák mögül. Budapest, október 28. „Fecskefészek". — A „Magyar Szinház" mai újdonságához. — Régi szinházemberek'nek, a kik sopánkodva szokták emlegetni az operettek aranykorszakát, a kik Offenbach után még csak Suppé-1, Strausz Jánost, Planquette-1 ismerik el operett-királyoknak, a mai bemutatón fel fog csillanni a szeműk és szivdobogva fogják hallgatni a bájosabbnál bájosabb dolgokat, a melyek a Fecskefészek librettójában és mnzsikájában párhuzamosan haladva gyönyörködtetik a hallgatót. A régi, jó postakocsi-romantika kedves ostorpattogásával, diszes rokokó naivságával, enyhe lugasaival és friss tavaszi levegőjével tárul szemeink elé az első felvonásban, a melyben minden olyan meleg, olyan illatos, mint a kikelet első hajtásai Nem csuda, ha a régi szinházembereknek első szerelmök jut eszébe a bájos hangokra, a melyek a színpadról feléje zengenek. Olyan ez a kép, mint a milyeneket nagyanyáink szobáiban láttunk a falra függesztve ; néhány tökéletes szépségű, furcsa rokokó ruháju asszony, a hogy mosolyogva tekint le reánk, a késő unokákra. És a muzsikában felcseng gyermekkorunk iidesége, frissesége és boldog gondatlansága. Minden sora, akkordja, minden kótája ennek a zenének eredeti, semmi távoli remmiszenczia nem tolakodik közéje és mégis mintha rég hallott bájos hangokat hallanánk. A második felvonás ugyanez, de a legcsudálatosabb szinü variácziókban. Rég láttunk ily szines kalenidoskopot, mint a milyen e felvonás fináléjában forog őrült gyorsasággal. Zárdanövendékek szelid égkékszinti ruhája keveredik össze a dominikánus barátok kávészinü kámzsájával, fehérarczu és habos ruháju színésznők mult századbeli izlés rikitásával olvadnak be a papok, kanonokok és apáczák szürkeségébe. Szent énekek allelujája sir be refrénként a világi dalok vidámságába és ebben a szin-, hang- és érzékforgatagban semmi zűrzavar, semmi diszharmónia, hanem művészi kezekkel alkotott csudálatos egység uralkodik. Azt hisszük, hogy az utóbbi évek legnagyobb sikereihez fog csatlakozni a Magyar Szinház mai sikere. Az emberek a sok modern trükkhalmazból visszafognak ujjongani a romantika naivságaihoz. Olyan ez, mint az életelexir, a mely megifjitja az embereket. Az a néhány ember, a kinek alkalma volt a próbákon előre élvezni a darab szépségeit, nem győzte eléggé csudálni az igazgatóság intenczióját, a melylyel megérezte, hogy a közönség már vágyódik az ilyen darab iránt. És ezzel az intuiczióval is alkalmazták szinre az operettet. Tudták, hogy a közönség éhes lesz a szép romantikára és mindent megtettek, a mi ugy belsőleg, mint külső formát illetőleg tökéletessé teszi ezt a szépséget. A szabómtivészet minden gondosságával ruházták fel a szereplőket, a kik mintegy hozzánőttek ez alkalommal a bájos és naiv nívóhoz. A főbb szerepeket Sziklai Kornél, Ráthonyi Ákos, Anday Blanka és Kornai Berta játsszák. Sziklai a Kotzebue-korabeli szolgát személyesiti, a ki urához való hűségében kanonoki ruhát ölt magára, mig gazdáját női ruhába bujtatja, hogy igy jussanak be a Fecskefészek zárdába. Hogy mennyi galibát okoznak itt ketten, azt mindenki elképzelheti, a ki ezt a két tehetséges és pajkos művészt ismeri. Anday Blanka és Kornai Berta nem kevéssé pajkosak és vidámak lesznek s a második felvonásbeli kettősben szenzácziót fognak kelteni. Még megemlíthetjük, hogy a darabban a „Magyar Szinház" hívei egy régi ismerősüket fogják viszontlátni: Ráskai Emiliát, a ki annak idején a „Gyurkovics lányok"-ban nagy tehetséget árult el s a kiben a szinház nagyon hasznavehető tagot nyert vissza. Geoffrey. — A csoda a hit legkedvesebb gyermeke! — mondja a költő. De hiszen maga a hit a legnagyobb csoda 1