MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-03 / 273. szám

1904. október 2. KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A szép mosóné« szövege. 7. felvonás. Marceline mosóintézetében vidáman mulatnak a mosónék — élükön a szép Lurette-el — a katonákkal, a kik ezrede stlk gombját jöttek keresni és a három bohém mel, Lurette állhatatos imádóival. Lurette kártyát vet és a kártya megjövendöli neki, hogy eljön érte a várt kérő, még pedig most, rögtön. Az óra hetet üt és e pillanatban belép a mosóintézetbe Malicorn, De Marly herczeg udvar mestere és megkéri Lurette kezét ura számára Az egész társaság elkíséri a boldog menyasz szonyt esküvőjére. II. felvonás. De Marly herczegnek hirtelen huszonnégy óra alatt kell megnősülnie. Dúsgazdag nagynénje, a kitől nagy örökség vár reá, határidőt tűzött ki neki a nősüiésre és a határidő ma járt le. A herczeg tehát udvar mesterével sürgősen mennyasszonyt kerestetett, hogy azt nőül véve, bemutathassa nagynénjé nek, ő maga pedig tovább mulathasson. Az udvarmester választása Lurette-re esett és igy megtörténik a házasság. A herczeg menten elutazik, Malicorn pedig elakarja vinni Lurette-et, hogy a nagynéninek bemutassa. Lurette most rájön, hogy ő csak eszköz volt, elleneszegül Malicorn kívánságának és kijelenti, hogy nem kell neki a pompa, gazdagság és a herczegi czim : ő visszatér a mosóintézetbe. Az udvar mester katonákat hiv segélyül, de ezek Lurette régi jó ismerősei és a mosónék pártjára állanak. A három bohém magával czipeli Malicomt és az egész társaság bántatlanul elhagyja a herczeg palotáját. III. felvonás. Egy bálon, a hol Lurettei megválasztják a mosónék királyánéjának, találkozik a herczeg feleségével. Lurette már első találkozáskor megtetszett neki, most meg már beléje is szeret és igy kibékülnek. Lurette-ből valóságos herczegné lesz. Az »Én, te, ől* szövege. I. felvonás. Vergy grófot, a pipogya, kényelmes, otthonülő középkori várurat megcsalja ifjú felesége : Gabriella. Coucy gróf a szeretője Vergy feleségének ; idillikus, nyugodt hármasbsn élnek együtt : férj, feleség és szerető. Coucy és Gabriella végre is ugy találják, hogy a férj kissé sokat lábatlankodik kettejük között és ezért elhatározzák, hogy elküldik őt a keresztes háborúba. Nehezen sikerül csak Vergyt rábirni arra, hogy a keresztes háborúba menjen, mert az öreg, noha roppant hiu és dicsőségrevágyó, de módfelett gyáva is. Végre ráveszi, hogy a többi lovaggal együtt induljon el a háborúba. II. felvonás. A feleség és a szerető hal hónap után keservesen megbánják, hogy a derék Vergyt eltávolították. Mióta nincs otthon a férj: nincs akadály, nincs veszedelem, egyre csökken szerelmük, a melynek gyönyöreihez hozzátartozott a mitsem sejtő, felszarvazott férj. Vergy félév után visszatér fegyvernökével a keresztes háborúból, azaz, hogy nem is onnan, mivel nem volt bátorsága hadba szállni. Az öreg lumpolt hat hónapig és bérelt magának három hadifoglyot: Cocot, Macache-t és a szép Mitzyt, a kivel egy kis viszonyt is kezdett. Rémes, hazug hadi histó riákat ad elő és kijátsza magát pogányverő hősnek. Felesége és Coucy nagy örömmel fogadják, a szerei m minden édességével int ismét feléjük, mert íme, megérkezett a szükséges harmadik: a férj. Ámde Vergy teljesen megváltozott, mióta a »háborúban« járt és a mióta megcsalja ő is a feleségét, úgyannyira, hogy komoly dühre gerjed, mikor egy véletlenül kezébe került levélből megtudja, hogy Gabriellának, a kinek erényeit ő Coucy őrizé tére bizta, viszonya van a hűtlen baráttal. A szép triász felbomlóban : Vergy párbajra hivja Coucyt. III. felvonás. A párbajnál Vergy ellágyul, ismét hisz Coucynak, a ki persze pletykának minősiti az ö felszarvaz atásáról szóló hirt. De mivel becsülete, hiúsága és családi tradiczió azt követelik, hogy megverekedjék Coucyval, megegyeznek, hogy Coucy eltűnik és Vergyi nemesi társaságnak be fogja adni, hogy megölte a csábitót. Ugy is történik: Vergy, mint győztes párbajhős tér vissza, szétosztatja a társaság tagjai között a csábító szivéből készített sai.dwicheket és ünnepelteti magát. Végül Coucy mégis csak megjelenik és nyiltan, mindenek előtt felajánlja szivét és szerelmét Mitzynek. Ez a »nemeslelküség« aztán végkép helyreállítja Vergy lelke nyugalmát, a kinek ilyen módon nemcsak a feleségét, de a szeretőjét is elhódítja Coucy gróf, a páratlan barát. Fővárosi Kávéház Erzsébet-korut 41. (i Royal-szállé mellett) esténkint a legjobb Pelroth-féle nöi zenekar hangversenyez. Pontos kiszolgálásról gondoskodik iut n.. i rr . , romos mszoigaiasroi gondoskodik | Hideg buffet

! Árvay ottr

i jg Megszűnt a hajhullás és korpaképzödé 1 Hi mindnyájan megkérdeztük orvosunkat. PETROL-BALZSAM kellemes illatú és a legjobb e nemű szer, mely megakadályozza a hajhullást és a korpa képződését, a hajat bársonysimává, fényessé és hajlékonynyá teszi. Egy üveg ára 3 korona. — Egyedüli főraktár

: Pctrovics Miklós d

r°g

uisl

a Budapest, Bécsi-utcza 2. szám. Váro

slige

ti N

yári Szinház. „Quasimodo" szövege. I. kép. Esmeraldat gyermekkorában kóbor czigányok elrabolják anyjától, ki egy grófnak elvált felesége és a kinek az anyja e fölött való bánatában megőrült. II. kép. Esmeraldával, ki utczai tánczosnő lett, Párisba jönnek, hol Cor Froullo, a notredamei templom papja, bele szeret és Phöbos, egy előkelő nemes szintén. A nép farsangol habár tiltva van és mikor a királyi kapitány jön, a nép Quasimodora, a notredamei templom harangozojára fogja rá, hogy ő volt a farsangi bolondságok kezdeményezője, a miért a kapitány kikötteti. Esmeralda az egyetlen, a ki meg- j szánja a nyomorultat és vizet ad neki. III. kép. Phöbus szerelmet vall Esmeraldának, Cor-Froullo meglesi őket és bosszút forral Phöbus ellen, látva, hogy Esmeralda viszonozza Phöbus szerelmét. IV. kép. Cor-Froullo halálra Ítélteti Esmeraldát, ráfogva, hogy boszorka. Mikor a vesztőhelyre kisérik, előrohan Quasimodo, felkapja és a templomba viszi, a mely menedékhely. Felviszi a toronyba, hová a pap követi és szerelmével üldözi; de Esmeralda utálattal utasítja vissza, mert Phöbust szereti. A czigányok megtudva Phöbustól, hogy Esmeralda a toronyban van, nagy csoportokban a templom előtt gyüleheznek. Quasimodo azt hiszi, hogy ellenségei Esmeraldának; az általános zűrzavarban, hogy megmentse Esmeraldát, kiszolgáltatja a papnak. Az utolsó képben elviszi a pap Esmeraldát a szégyen kalitkához, hol a bűnbánó Gervaise van, hogy vigyázzon rá Egy nagy drámai jelenet után Gervaise megismeri elrablott leányát, elrejti és mikor Phöbus jön, Esmeralda előrohan, hogy megmentse. Ezt látva a pap, hátulról le akarja szúrni, ugyanekkor ér oda Quasimodo is, s a pap őt szúrja le, de Quasimodonak van annyi ereje, hogy a papot megölje. És Esmeralda Phöbusé lesz. I »Az aranyember* szövege. Első kép. »A Senki szigete. Ali Csorbadzsi a kit a törökök halálra ítélték, leányával, Tímeával a Senki szigetére menekül Timár Mihály hajóján. A szigeten Teréza mama szívesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Kristyán Tódor, a törökök kéme s Ali tudja, hogy veszve van. Timár Mihályra bizza hát vagyonát s leányát, hogy vigye Komáromba, Brazovits nevű rokonához. O pedig éjjel megmérgezi magát. Második kép. »A Brazovits-ház<. Timár a halott kívánságát teljesítve, Timeát Brazovitsék gondjaira bizza. Ezek rosszul bánnak a gyermekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállalkozásba helyezi minden reménységét, de ez nem sikerül s ő a csapásba belehal; hirtelen szélhűdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Timár Mihály mindent magához vált Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni. Harmadik kép. »Az a-abastrom szobor*. Timár feleségül vette Time ít, de a remélt boldogságot nem találta fel. T'mea hideg, érzéketlen. Megjelenik Kadisa, a ki Brazovits leányát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazovits halála meghiúsította reményeit s a házasság dugába dőlt. Midőn Athália észreveszi, hogy Kadisa Tímeába szerelmes, feltámad szivében a bosszú s az éppen hazatérő Tímárral elhiteti, hogy felesége, az alabastrom-szobor, csak az i oldalán olyan hideg és érzéketlen. Timár annyira elkeseredik, hogy nyomban útra kél. Negyedik kép. >Idylli élet.* Timár ismét a Senki szigetére érkezik. Ugyancsak idejön Kristyán Tódor is. A rossGelkü ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Timár azonban átadja a 90 évre szóló szerződést Terézának s kiutasítja a szigetről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Timár beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reá lő. Timár üldözőbe veszi a gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Timár megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi • visszatérő Timár karjaiba rohan. Ötödik kép. *A hűség átka.* Timár ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímárnak, hogy ma estére várja Timea Kadisát. Egy rejtekhelyre vezeti s ott arról győződik meg Timár, hogy felesége törhetetlen hűséggel viseltetik iránta. Hatodik kéf. »Balatoni kastély*. Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elzülötten, rongyosan. Visszatért Brazüiából, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár levetett ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, feljelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémival el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika. De Timár nem retten meg a nyomorulttól s kitaszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de útját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt. Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavaszszal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni s azt hiszik, hogy az Timár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép. »Szent György képe*. Tímea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott De Timár álruhában megjelenik s elakarja vinni Atháliát, mert tudja mennyire gyűlöli Timeát. Athália csakugyan bosszút esküszik Timea elles s megfogadja, hogy a mely perczben odaígéri kezét Kadisának, megöli őt. Tímea szereti Kadisát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtekhelyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Tímeához btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikban méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső perczben, midőn Timea ájultan rogy össze, megjelenik álruhában Timár Mihály, kinek láttára Athália megöli magát SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében Értekezés és beiratkozás: szombaton, kedden és Kerepeel-ttt 84. csütörtökön, d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. A havi tandíj: 12 korona. A tanításban teljesen volt mesterem: Allaga Géza, kitűnő módszerét követem.