MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)
1904-10-20 / 291. szám
1904. október 17. m Felvonásközben. Budapest, október 20. A kis Renard. A G/7 Blas legutóbbi számában az alábbi kedves apróságot mondja el: Egy jóravaló férj már több nap óta lázas izgatottsággal ült felesége ágya szélén, várva az uj örökös megjelenését. A fiatal asszonyt nagyon meghatotta az izgatottsága s miután érezte, hogy a kritikus óra még meglehetősen messze van, arra kérte, hogy keressen magának szórakozást és menjen a Varietébe. Nehéz szívvel tudott csak távozni, azonban kikötötte magának, hogy ha bekövetkezik a válságos pillanat, azonnal haza fogják hivni. Éppen vége volt a második felvonásnak, a mikor a Varieté-pénztáránál egy kipirult arczu cselédleány jelent meg. — Kérem, hívják ki Renard urat, benn van a színházukban, — igy szólt a pénztároshoz, — felesége éppen most ajándékozta meg egy kis fiucskával. — De kedves leányom, — mondta a pénztáros, — hogy találjuk meg Renard urat, ha nem is ismerjük ? Ebben a pillanatban ment arra egy Arnal nevü szinész: — Csak bizza rám! — mondta és gyors léptekkel sietett a színpadra, a függöny elé lépett, tiszteletteljes hangon üdvözölte a közönséget és igy szólt: — Hölgyeim és uraim! Renard asszony éppen az imént szaporította az emberiséget egy kis fiucskával és arra kéreti a férjét, Renard urat, hogy azonnal siessen haza. A következő pillanatban az egyik néző felugrott a helyéről és hanyat-homlok rohant ki a sziléházból; a közönség pe&g nevetve kiáltotta títána: j JK 5?» — Éljen a kis Renard' Szinházi élet. Budapest, október 20. Végre egyedül! Interview. 3. (A Vígszínház atletatermetü portása a kapu előtt áll. Hatalmas alakját hosszú vörOs bufda} fejét fókaprémes kucsma fedi. A kapu mellé nétmH kocsi robog fel, a melyből egy pár későn érkező Kfinházlátogató száll ki. Háromnegyednyolcz; a kapu körül elcsendesül minden s benn a szinházban megkezdődött a színjáték.) A portás (a falnak támaszkodva, bámulja a villamoslámpa körül röpködő apró bogárkákat. Egy ur közeledik a kapu felé, de ö útját állja) Vissza! Ez hintófeljáró! Gyalogosoknak oldalt van bejárója! : Pardon . . . Intervjuról van szó . . . NA portás : Hivatalos óráim alatt ? Lehetetlen ! Én: De hiszen önnek, uram, most semmi dolga. A közönség már benn mulat a szinházban s ezután nem jön senki, a kit ki kell segíteni a kocsijából. A portás (sértődötten): Ön ugylátszik, nincs tudátában hatáskörömmel. Mi közöm nekem ahhoz, hogy az emberek ki tudnak-e szállni a kocsijukból. Én a színháznál reprezentatív állást töltök be s ennélfogva az a feladatom, hogy este 7 órától 10-ig, vagyis az előadás kezdetétől a végéig reprezentáljak. És ön, ha nem csalódom, most ebben akar megzavarni. Én: Isten ments! A szinház érdeke, kívánja, hogy beszéljek önnel most, azonnal. A portás ; Akkor hát beszéljen. Bocsásson meg, de székkel nem kinálhatom meg. Miről van szó ? Én : Hallom, uj darabot játszanak. A czime : „Minden jegy elkelt". A portás: Rosszul tudja. Az a tábla ott a pénztár felett nem a darab czimét jelzi, hanem közli a közönség egy részével és pedig ma hatodszor, hogy a királyi páholyon kivül minden hely el van foglalva a szinházban. A darab czime : Végre egyedül! En : Bizonyára jó darab. A portás: Jobb. Nagyon jó. Nálunk mindig jó darabok járják. Ezt nemcsak kötelességből mondom, hanem azért is, mert igaz. Én: És miről szól a darab ? A portás: Egy ágyról, a mely fölött rózsaszínű lámpa ég. Miután ebben az ágyban rendesen párosával szoktak a szereplők helyet foglalni, a próbák folyamán kipróbálták, elég erős-e. Velem próbálták ki. Az igazgató ur felszólítására belefeküdtem és nem szakadt le alattam. Ez azt jelenti, hogy négy más ember testi súlyának is ellent tud állni. Én: Minő jó tulajdonságai vannak a darabnak ? A portás: Már féltízkor vége van az előadásának és én megspórolom a kapupénzt, mert már tizre hazaérek. Különben pedig sohasem láttam a Vígszínház-ban annyi nőt, mint mostanában. A nézőtér kétharmadrészét a gyengébb nem foglalja el. Én: S minek tulajdonítja ezt a jelenséget ? A portás: A „Végre egyedül!" pikáns hírének. Mert azt mondják, hogy ez a darab vigszinházibb minden elődjénél. Én : Azt mondják ? Hát nem látta ? A portás: Nem. Még sohasem láttam előadást a mi színházunkban. Hjah! Én nem vagyok ám szinész. Az én szerepkörömet nem tudja az igazgatóság mással betölteni. De majd helyrehozom a mulasztást, ha nyugdíjba vonulok. Pedig hát kíváncsi volnék ám ezt a darabot látni. A közönség, ha távozik, nagyon érdekes dolgokat mond róla. Én (gyorsan czeruzát és papirt veszek elő) Mi az, mit mond, kérem ? A portás: „Nagyon borsos..." Meg: „Ilyent még sohasem láttam !" vagy „No, lányoknak nem szabadna megnézni". Aztán „Holnap elhozom a barátnémat." Én : És kik mondják ezt ? A portás: Csupa asszony. Jól ismerem valamennyit. Én: Hát az urak mit mondanak? A portás: Semmit. Sietve hagyják el a színházat, hogy ők is — végre egyedül lehessenek valakivel. Én (pontosan jegyezve): Köszönöm, uram. Ön kiváló megfigyelő. A portás (a Lipótkörutra mereszti szemeit. A nyugati pályaudvar tájékáról egy robogó fiakker közeledik). Két pej ... a bakon a János ül ... ez a 783-as . . . Uram, hagyjon magamra. (A portás egy rózsaszínű levelet vesz elő a zsebéből. A kocsi a kapuhoz ért. Az ajtó nyílik és kilép rajta egy fehér selyemruhás, gyönyörű asszony. A portás kezébe csúsztatja a levelet és halkan súgja)... A báró ur a páholyban van... Figaro. Vidéki szinpadok. Budapest, október 20. A kolozsvári szinház a Jókai-cziklust, mely a nagy költő hét legkiválóbb szinpadi müvét fogja felölelni, a héten kezdi meg. A hét mü közül a héten kettő és pedig: A szigetvári vértanuk és Keresd a szived kerül szinre. Azután következnek: Könyves Kálmán, Dalma, Dózsa György, Manlius Sinister és befejezésül az Aranyember. Deréki Antal, az érdemes színművész és szinmüiró, Polgár Károly nagybecskereki színtársulatának tagja, október hó 18-án ülte meg színészi és irói működésének 35 esztendős évfordulóját. Az évforduló alkalmából Deréki-1 ünneplésben részesítették. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-té\e valódi angol ugorkatejél ára 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és minden gyógyszertárban és drogueriában. Külföldi szinpadok. Budapest, október 20. A bécsi Jubileum-szinház-ban a minap nagy hatással mutatták be Sven Lange: A betörő czimü színmüvét. Sandrock Adél játszta a női főszerepet. Turin-ban Reiter Virginia társulata a minap mutatta be Marco Praga: A válság czimü uj drámáját. A darab tárgya egy házasságtörés, mely kibéküléssel végződik. Az első és második felvonás tetszett, de a befejezéssel sehogyan sem tudott megbarátkozni a közönség. Burrián Károly, drezdai udvari operai énekest egy magyar bíróság 50.000 korona szerződési birság megfizetésében marasztalta el. A budapesti Operaház igazgatósága vegre akarta hajtatni az Ítéletet, de a drezdai törvényszék és a főtörvényszék megtagadta a végrehajthatóság megengedését. Ezt az Ítéletet most a Reichsgericht harmadik polgári tanácsa megerősítette. Kopenhágá-ban uj szinház nyilt meg a mult héten. Az épületében eddig varieté-előadásokat tartottak. Igazgatója: Wulff Emil, ismertnevü dán szinész, a ki Holger Drachmann : A zöld remény czimü darabjával nyitotta meg színházát. Hirdetések. és cilinderek nagy raktára. — Legújabb divat, leg, jobb minőség, olcsó ár. HEIS KAROLY »ássy-utie. ) Szép arcz! Fehér kéz! \ elérhető a használata állal. I 0 tc u GQ z or íű b « Szétkiildi Czettler Gyula gyógyszerész Budapest-Budafok. <3* J CS ZS MIR (JDVARI HANGSZER'CYAR BUDAPEST Vli.KlRtPESlÚT36S2 w H Ü9 2 03 ni X 0 Zongorák hangolása 2 frt. . G.z összes zenekari, mül*ecbelői, és isl*olás Hangszerel* duisgraktára. Operakit, operetteket és kupiékar otthon hallgathat Grammophonv. Phenographon. Elsórendü Eyírtmányt a;anl : Révész Gyula és T s a Budapest, IV., Muzeum-körut 19. Hengerek ét) lemezekben legújabb tnilsor.
