MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-18 / 289. szám

1904. októbec 18 1 M. KIR. OPERAHÁZ. »Az eladott menyasszony, szövege. I. felvonás. Ptacztér a korcsmával. A falu népe bucsunapot ünnepel. Krusina ieánya, Mária szereti Janit, s boldogok lennének, de Kezal, a házasságközvetitő, telebeszéli atyja fejét, hogy csak gazdag vőt választhat s ilyet a jár.' is Micha fiának, Wenczel személyében. Krusina nem törődik sem a leánya, sem a felesége ellen vetéseivel és elindul a közvetítővel a korcsmába, hogy Michát fölkeresse. II. felvonás Korcsma a vf adókkal. A hebegő Öenczel találkozik Máriaval, a kit nem ismer. Maria felhasználja ezt s minden rosszat beszél a Wenczel leendő hitestársáról és ugy ráijeszt a legényre, hogy mig is esküszik hogy szülei parancsának daczara még csak rá sem fog nézni. Kezel, a kinek érdekében all a há­zasságot összehozni, igyekszik Jani: Máriáról lebeszélni s még 3C0 forintot is ígér neki, ha lemond kedveséről Jani ravaszul elfogadja az ajánlatot, de csak azzal a kikötéssel, hogy Mária férje nem iehet más, mint Micha fia. Kezsl le fzeti az összeget, azután Krusin és az egész í ilu népe előtt hangosan kijelenti, hogy Jani I dta neki menyasszonyát. III. felvmás. Színhely, mini az első fel­• onásban. A komédiások naiv mutatvanyai. Wenczel nagyon el van ragadtatva tőlük. Külö­nösen Esmeralda, a tánezosnő nyerte meg tetszését, mely gyöngéjét az igazgató rögtön hajlandó kihasználni. Egyik szereplőjük ugyanis, a ki a medve szerepét játszotta volna, holtrészeg most sikerült Wenczelt rábírnia, hogy »beugrik« helyette. Á mulatságos tánezpróba közben zülei erie jönnek, hogy eivigyék Mariához kerőbe; ő kereken kijelenti, hogy nem akarja azt a leányt és elszaiad. Mária is jö szüleivel, könnyekben elázva s minthogy értesült arról a szerződésről, mel et Jani kötött Kezallal, elke­seredésében most már hajlandó Wenczelhez is nőül menni. De Micha most megismeri Janiban első házasságából származott fiát s örömmel öleli keblére. Most azután akadálytalanul elvehe i szerelmét is, mert ő az, a kiről szerződésileg kikötötte, ho^y mint Micha fia el kell vennie Máriát. Wenczel, a ki medvebőrbe bujtatva meg jelenik, lemond Máriáról, az ifjú pár egymásé lesz. SZÉPSÉGÁPOLÁS Szeplős rtrczn, mríjfoltos hols^ek hófehér arczbflrre lesznek szeri. PatinnnsoN, atkán (mitesszeres) arcz bárs,nysi a lesz. Vörös orr, vörös kéz, vörös foltok (tűzfolt) szép fehérre gyógyulnak. Szemölcs, len se, anyajegy nyomtalanul, fájdalom és vérze-. nélkül lávolittamak el. S/.oröa arczu nök örökre megszabadulnak bajuktól. Kopat«/.o<1ó arak gyors segítséget ia.álnak. Fonnyadt. ráuc/os, hervadó arezok üdeségüket, szépségüke: visszanyerik az intézetben való kezelés által. Caauya, makacs bőrhotegsegek (pl. börviszketés, lupus, ekzema szőrnövés, psoriasis, stb.) Röntgen-fénynyei gyegyiitatn ' Gondos, óvatos kezelés. Helytelen arc/ápolás által, vagy rosszul választott szépitószerek által elrontott és elhanyagolt arezok helyrehozatnak. Arc/párolás, arezfűrdő, arc/maaszalás a legjobb konzervál, szere az arcz szépségének, ahogy az intézetben alkalmaztatnak 11 aj t o tó es ártalmatlan (légnemű) szerekkel. Intelligens nök a szépségápolásból (arcz-, kez-, hajápolás) ok; ­tast és bizonyítványt nyerhetnek. Orvosi Kozmetikai Intézet Budapest, IT., Kossuth Lajos-u 4. 1. tui, a hol hozzáértő szakorvos modern tudományos alapon kezeli az arcz, kéz és haj szépséghibáit. D. e. 9—12; d. u. 2—5. Levelekre válasz. „Szépséghibák « azok gvóevitása" czimü tájékoztató füzet pos­tán zárt borítékban 50 fill. bélyegért. Viráíbokor O (Blumenstöckl). Józsaf-tár és FQrdö-uteza sarok. Sxiakd? után mindig friss vacsora. Ttraaafeok réstére icuitn taraieét uM iMmélylg. ••rak is «árok 10 paUcakorürint diJUitnul ház­hoz szállíttatnak. Á női arcz bájossága, sWFASWrt j női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGY­VIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 tili. Budapest, „Városi gyógyszertár", Váczi­és Kigyó-utcza sarok. VIGSZINHAZc A »Végre egyedüli« szövege. I. felvonás. Durosel Gaston közjegyző­jelölt lakodalmát üli és az etampesi nagyszálló hangos a násznép zajától. Megérkezik a városba 1 az a vándorszínész trupp, a melynek csillaga Sidonie de Valpurgis, a ki még csak nemrégi­ben a Gaston kedvese volt. Nagy baj támadna abból, ha Sidonie megtudná, hogy a fiatal ember házasodik és Gaston kínjában a vőfélyét adja ki az uj férj gyanánt és önmagát mondja vőfélynek, a mely minőségben meg kell Ígérnie, hogy még az éjjel Párisba megy Sidoniehoz. Mersze, a művésznő nem tudja még, hogy gazdag udvarlója, Laverdet, — a ki csak azért vailalt rendőrbiztosi hivatalt, hogy a rendőr­biztos őt soha tetten ne érje, a mikor szép feleségét megcsalja — szintén Etampesban van. Sidonie nem ismeri Laverdet igazi nevét és azt sem tudja, hogy Laverdet éppen hozzá készül Párisba. Laverdetné asszony sejti, hogy férje tilosban jár és szintén Párisba készül, valamint S monenak, az uj asszonynak szülei is. Simone atyja ugyanis Párisban gyönyörű lakást bérelt a nászutazó párocska számára, hogy ne közön séges szállodában avassák fel uj frigyüket. II. felvonás. Kitűnik, hogy az a kis fészek, a melyet az öreg Duportalle bérelt a fiatal pár számára, tulajdonképen Sidonie lakása, a melyet a művésznő szobalánya úrnője távollétében ki szokott adni. Gaston, a ki nem gondol arra, hogy Sidonienak ado:t igéreiét beváltsa, megjön az újdonsült feleségével. Természetesen Sidonie is hazaérkezik, megjönnek az örömszülők is, és a Sidonie hálószobájában a legbonyolo­dottabb félreértések és a legfurcsább helyzetek lámadnak. Simone anyja a maga jó tanácsait, a melyeket leányának szánt, Sidonienak mondja el, Durosel pedig tévedésből álomitalt iszik, a mitől huszonnégy óráig aLzik. Végül is megjön Laverdetné asszony a rendőrbiztossal, a ki az összes szereplők közül éppen az ő etampesi kollégáját találja meg a Simone anyja kompro­mittáló társaságában III. felvonás. Bajban van Durosel, a kit felháborodott anyósa meg akar fosztani ifjú nejétől, de bajban van l averdet is, a kit a felesége erősen szorongat. A rendőtségnél ját­szik a felvonás, a mely meghozza a megoldást olyformán, hogy Laverdet megkapja kinevezé­sét — Párisba. Illetékes vizsgálóbirája lesz tehát a saját maga tettenéretési ügyének. Van annyi esze, hogy ugy intézi el az ügyeket, hogy az összes érdekeltek megelégedésére ér véget a bohózat. „Nádor" kávéház = Lipót-körut 5., a Vígszínházzal szemben. = Esténhint Jónás Gyula hirneves ^^^^ szólista teljes zenekarával hangversenyez. Hideg t>uífet. Kiváló tisztelettel BEINEK MÓIt, kávás. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Bizáncz« szövege. Első felvonás. Folyik Bizáncz ostroma. Konstantin császár a bástyákon küzd remény­telenül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, lréne császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kívánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hízelgő, tányérnyaló és gyáva udvari embeiek megtudják, hogy Moham­med békét ajánl, a visszatérő Konstantin mellé állanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a geno­vai zsoldos vezér, inti óva a császárt a török követektől: Mohammed nem békét akar aján­lani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhatározza, hogy fogadja a követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzene­tét Valóban nem békét ajánlanak, hanem kegyelemre való meghódolást követelnek. Kon­stantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki híve, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitól megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a haja­szála is meggörbül: Mohammed tűzzel vassal elpusztítja Bizánczot és kiirtja népét. Egyórai meggondolást időt engednek a követek Konstan­tinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréné császárné is egymásután hagyják el a csá­szárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. Magára marad, egvetlen hűséges zsoldosával: Giovannival. Konstantin a hősi halált választja; vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leülteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hermát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját n halálba, magá­hoz emeli; császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Mohammed hadai el­epik Bi/.ánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császárné várja Mohammedel, hogy szerelmét felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota népe kétségbe­esve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hadai pusziúva köze lednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziak végzetes sorsát: »Egy nem­zet csak addig éi, a mig maga meg nem ássa árját I« A menekülés lehetetlen, a palota népét a minden oldalról előtörő törökök lemészárolják. használja mindenki egy próba után az orvosilag is legjobbnak ajánlott LOF^I NCZ Y-fóle hashajtó ezukorkát (csokoládé pralinéé), melyek bfztoaau és enyhén hatnak Felnőttek és gyermekek kedvenezo. Egy doboz tartalmaz "5 darabot, ára 1 kor., 3 doboz bérmentve. Szétküldés: Lörinczy László gyógyszertárából, B.-Csabán. Hmlnprston : Töröli- és Egger-féle gyógyszortárakban, továbbá kap­ható minden gyógyszertárban. DP. RENNER VIZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, VII., Valeró-ntcza 4. sz. (Telefon 555.) Az intézet a legkényesebb igényeknek megfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromos­gyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotherapla, elektromos fónyfü -dők szénsavas fürdők, forró lOgfttrdök, vibraeziós massage stb. — Kívánatra prospektus. ­öutiapesti különlegesség rdélyi raiiitavendéglő Dviszínház-utcza 8. (az Operaház mailett.) •»jiki- i«Ii i t« ételek — twlnh** és OrTouiu uhu I A 0««ui*ha erdMyi js.%*)»r HsroW, a hites IVnUrh m. és wir. u«A* i veg-srx i pim /iMuet bő«. Rlegia« női klit/oigá'ás. A ailmó RuAupttU. tul Iko < L lye Rebell 4 ó ától éjjé** 3 ót Äl^ nyitva. PORGO-

Next

/
Oldalképek
Tartalom