MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-03 / 273. szám

A „Magyar Színpad" melléklete VÍGSZÍNHÁZ» »Loute« szövege. Első felvonás. Dupont ur éli világát, még pedig Loute kisasszonynyal, a ki jókedvű, pajzán hölgyecske. A mult éjjel is tivornyáztak és most, a mikor a függöny felgördül, Dupont nagyon rosszkedvű , bántja a macskanyöször. Megjelenik Loute és kijelenti, hogy el kel' utaznia, de még nem búcsúzik véglegesen. Meg jelenik Castillon is, egy élősdi alak, a ki mindig ott an, a hol Dupont és Loute korhelykedik. Lou e és Castillon rövid időre távoznak és eza. tt megismerkedünk Francollin tanárral, Dupont rokonával, a ki menyasszonyával és örvendő anyósával időzik Párisban, hogy meg­vegye a nászajándékokat. Igen ám, de a meny­asszony egyáltalán nem szereti a pedáns, unalmas vőlegényt, a ki az anyóssal is össze­vesz és a ki most arra kéri Dupont-ot hogy békitse ki a hölgyekkel. Dupont azonban bele­bolondul a szép Rennéébe és elüti őt Francollin kezétől. Francollin e miatt dühöng, de csak azt éri el, hogy őrült gyanánt elhurczolják. Közben Francollin Loute-val is találkozik, a mi ujabb vidám jelenetre ad alkalmat. Második felvonás. Dupont Vireben van jövendő anyósa házánál. A polgári házasságon tufestek, másnap lesz az egyházi szertartás. Addig tilos az asszony. Várják Echanguettené asszony férjét, a ki állítólag Tuniszban időzik. Megjelenik a férj és kitűnik, hogy az senki más, mint Castillon. Dupont kétségbe van esve. Már annyira örült, hogy szabadult ettől az élősdi alaktól, és ime, most vejévé lett. Még nagyobb lesz a rémülete, a mikor bemutatják a város legerényesebb hölgyének, és kiderül, hogy az a hölgy — Loute. Erre a találkozásra Dupont nagyon rosszul lesz, Loute pedig, a ki nem is sejtette, hogy Dupont nősülni készül, elájul. Harmadik felvonás. Loute bosszút akar állni Duponton, de ugy fordul az eset, hogy hogy mindketten pezsgőre akadnak és sokat találnak bevenni a jóból. Ebben a hangulatban •agyon kibékülnek, összeölelkeznek, igy ülnek egy karosszékre. Ennek a párnája alá pedig egy kaucsuk csöve van elhelyezve, a melytől megszólal az automata-zongora; a muzsika a terembe csődíti az embereket. Loute és Dupont le vannak leplezve. Negyedik felvonás. Marchaisonné asszony szállodát tart fenn válófélben levő aasszonyok számára. Ide menekül Loute és idejön Renée is, a ki nem akar tudni Dupontról. Sőt Echan­guettesné asszony is válásra gondol. Termé­szetesen a darab végére ac összes párok ki­Mkülnek. A »Kis pajtás« szövege. I. felvonás. Jouvenin Jacques elhatározza, hogy Bolíviába megy, a hol jövedelmező állás kínálkozik számára. Elhagyja keresztanyja házát, a melynél rajta kivül egy fiatal leány felnevel­kedett, Geneviéve, a ki 19 éves létére a 36 éves Jacquesban most is játszótársát látja, a ki őt kis pajtásnak szólítja. Geneviéve rendkívül gazdag és nem csoda, ha a tönkrement Chan­talard márki meg szeretné nyerni a maga fia, a kissé gyámoltalan Jean számára, a ki azon­ban egy kis színésznőért bomlik. Geneviéve egy bájos jelenetben kikéri Jacques tanácsát és mikor Jacques azt tanácsolja, hogy igenis men­jen férjhez, a leányka elkeseredve szánja el magát arra, hogy a Jean nejévé lesz. II. felvonás. Megtörtént az esküvő. Min­denki üdvözli az ifjú párt, Flossie is, a ki Geneviéve barátnője és a ki eltitkolva, hogy ő egy többszörös milliomos csoKoládégyáros eánya, társalkodónőként szerepel. Az idősebb Chantalard márki szeretné meghóditani a kis­asszonyt és ki is veti rá a hálóját. Flossi el­árulja Geneviévenak, hogy Jácques bucsu nélkül akar megszökni. Geneviéve ezt megakadályozza. A régi jó pajtások ezúttal kibeszélik magukat, még pedig olyan jelenetben, a melynél szebbet keveset játszottak még színpadon. Az uj asz­szony azt kiáltja a búcsúzó pajtás után: »Viszontlátásra!« III. felvonás. Megtudjuk, hogy mint értette Geneviéve azt, hogy meg akarja várni Jacques visszatérését. A mikor az uj házastársak egye dül maradnakj Geneviéve kiveszi Jeanból azt hogy a fiatal férj sokkal jobb szeretne az ő ki: színésznőjénél lenni, mint a nászi szobában. A menyecske rábirja Jeant, hogy szökjék meg É^ a mint Jean távozott, Geneviéve lármát csap »Megszökött a férjem . . . Hűtlen elhagyás . . Válni akarok !« IV. felvonás. Geneviéve eléri czélját. Jacques-val elhitetik, hogy a fiatal asszony, a k : időközben elvált az urától, elszegényedett Jacques visszasiet a kis pajtáshoz, hogy meg mentse a vagyonát és mikor azt hiszi, hogy ez nem sikerül, megkéri Geneviéve kezét. Mind ketten most már boldogan vallják be, hogy mennyire szerették és szeretik egymást. Flossie pedig Chantalard márkinak lesz a felesége. NÉPSZÍNHÁZ. »Falu rossza« szövege. Első felvonás. Feledi módos parasztgazda fogadott leányába, Bátk Tercsibe szerelmes Göndör Sándor szolgalegény. Tercsi azonban Feledi Lajos iránt Jtáplál gyöngéd érzelmeket és a felesége is lesz; Göndör Sándor meg­csalva érzi magát és bosszút esküszik Bátk; Tercsi ellen: Finom Rózsi elcsalja őt Feledi Gáspár házától és magába akarja bolonditani afalu legszebb legényét, a kibe Feledi leánya, Boriska, halálosan beleszeretett. Második fékvonás. Göndör Sándor a falu határán bucsut vesz szülőföldétől; Finom Rózsi azonban utána jön s még egyszer kísérletet tesz, hogy Sándort magába bolonditsa, de Sándor em érez ez iránt hajlandóságot és bucsut vesz Rózsitól is. Sándor után jön Boriska és bevallja neki szerelmét. Sándor egy g lanatra bosszúra gondol és el akarja csábítani riskát; de látva, hogy Boriska őszintén szereti, nem akarja őt megbecsteleniteni és «issza küldi őt az atyjához; Boriska azonban bánatában vizbe ugrik, semhogy Sándor nélkül vissza menjen. Sándor utána ugrik, kimenti ői és vissza viszi az atyai házhoz. Harmadik felvonás. Boriska vissza megf­áz atyjához, kiengeszteli őt és ráveszi, hogy fogadja be Sándort is. Feledi előbb mk sem •kar tudni róla; de aztán mégis megbocsájt és össaebásasitja szerelmes leányát a megtért szolga­kgénynyel. Finom Rózsi pedig látva, hogy Sándort elhagyja a falut. »A Boccaccio« szövege. I. felvonás. Boccacciot halálra üldözi Wadza borbély, Lotheringi bodnár és Lamber­tuccio olajbogyó-kereskedő, mert kikapós felesé­güknek udvarol. Az olajbogyó-kereskedőnél van nevelésben a szép Fiametta, a ki nem tudja, hogy ő tulajdonképen flórenczi herczegnő és Pietro palermói herczeg eljegyzett menyasszonya. Boccaccio Fiamettába lesz szerelmes és nem törődik többé a kikapós menyecskékkel. Köz­ben megérkezik Pietro herczeg is, a ki inkog nitó marad s minthogy hasonlít Boccacciohoz, a felszarvazott férjek összetévesztik a novella iróval, rátámadnak és megverik. Pietro nagy tisztelője lévén Boccaccionak, még a verést is szívesen türi helyette ós nagyon szeretne olyan kalandokat átélni, mint a minőket Boccaccio szokott novelláiban leirni. A kaland csakhamar kínálkozik is, mert megismerkedik Izabellával, a bodnár feleségével, a knek légyottot is ad. II. felvonás. A herczeg megjelen a része­ges bodnár házában ér, örömmel látja, hogy Izabella egyedül van otthon. Szerelmi val'omá­sokat tesz neki, de közben hazajön Lotheringi a korcsmából s a herczeg elbújik egy hordóba. A bodnár azonban észreveszi a hordóba bujta­tott embert és csak akkor csillapodik le félté­kenysége, a mikor felesége meggyőzi, hogy Pielro a hordót öt fecninóért megvette és csak azért bujt a hordóba, hogy meggyőződjék annak épségéről. A bodnár ezt a mesét el is hiszi, sőt, hogy a hordót kijavítsa, ő maga helyez kedik el benne, hogy azt megszurkozza. E köz ben felesége és Pietro a hordó felett csókolóz­nak. Ugyanekkor az olajbogyó-kereskedő udva rában, a mely a bodnáréval szomszédos, Boccac­cio is megérkezik álruhában, elhiteti a babo­nás olajbogyó-kereskedővel, hogy az udvaron lévő fa el van átkozva, mert, a ki rámászik, az csupa csókolózó párt lát. Lambertuccio fel megy a fára és onnan végig nézi, hogyan csó­kolózik a herczeg a bodnárnéval, Boccaccio Fiamettával és saját felesége Boccaccio barát­jával, Leonettoval. A hármas szerelmi jelenetet a Boccacciot üldőző férjek, Wadzával az élükön, megzavarják s ekkor Pietro kénytelen levetni inkognitóját és bevallani, hogy ő herczegi meny asszonyáért, Fimmettáért jött. III. felvonás. A palermói herczeg udvara. Wadza borbély és Lotheringi bodnár panasz­kodni jöttek Boccaccio ellen, de Lambertuccio visszatartja őket, elhitetve velük, hogy Boccaccio­nak nagy befolyása van az udvarnál és udvari borbélylyá és udvari bodnárrá nevezteti ki őket. Boccaccio Paprika-Jancsi előadást rendez az udvar számára, s az előadás meséje annyira meghatja a herczeget, hogy kész lemondani Fiamettáról, Boccaccio javára, annál is inkább, mert a bodnárnét szereti, a kit megtesz udvar­hölgynek. Boccaccio pedig boldog lesz Fiamettával. HA SZÉP AKAR LENNI, Végh névvel ellátott Angyal-crémet vegyen, mely egy tégely elfogyasztása után eltüntet szeplöt, máj ­foltot, pattanást bimlöhelyet, mitessert, orvörös­séget, korosabb hölgyeknél kisimítja a ránezokat, miáltal megakadályozza a vénülést. A kinek tiszta arcza van és állandóan használja a Végh-féla angyal­orémat, az biztosítva van minden arcztisztátalanság ellen. Egy tégaly I korona, I doboz Angyal-pnder I kor., I darab Angyal-szappan I kor., 6 korona megrendelésnél bérmentve. Kapható az »Angyal« gyógyszartárbaa, Szolnok, továbbá Budapesten: Török J. gyógytárban és minden gyógytárban. ? IJT f píüí B — .t , JtaeW Mulató" Kerepesi-ut 63. szám. Újonnan átalakítva, világvárosi rendszerrel október 1-én este 8 órakor megnyílik. A legjobb bel- és külföldi attrakeziók, remek szólókat, operetteket is kitűnő bohózatokat mutatunk be a fővárosi Wzönségnek. A legjobb ételek és italok kiszol­gálása a rendes kávéházi árak mellett Szabad bemenet n Hideg buffet. Tea és kávé kt jiönlegességek BUDAPESTEN: Andrássy-ut 9, Ferenozisk-tere L, (királyi bérpalota.) Főraktár t Fiume, Punto franco. FRATELLI DEISINGERczégnél, ­ty m

Next

/
Oldalképek
Tartalom