MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)
1904-09-10 / 251. szám
1904. szeptember ber ÍO^I^ NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Elektra« szövege. Mialatt Agamemnon, Argos és Mykene királya. Tróját ostromolta, neje Klytaemnestra megszegte női hűségét s bűnös viszonyt kötött Aegisthossal. A hazatérő Agamemnont nagy ünnepélylyel jogadták ; lakomát tartottak s ennek végén Agamemnont neje s ennek kedvese orozva meggyilkolták. Orestest is megakarták ölni, de Elektra, Agamemnon leánya, titkon egy hű rabszolga gondjaira bizta s általa Phokisba Strophios királyhoz küldte. Orestes itt fölnevelkedett s a király fiával, Pyladessel szoros barátságott kötött. A gyilkos Aegisthos ezalatt Klytaemnestrával boldogul ólt és uralkodott Argosban. Mindenki meghajolt igája alatt, nem volt egyetlen férfiú, ki bosszút álljon Agamemnon haláláért. Egyedül Elektra nem mondott le a bosszú gondolatáról. Atyja gyilkosainak házában élve, nem némitá el ajkát a félelem. Szüntelen szemökre veté elkövetett bünjöket s szenvedte üldözéseiket és bántalmaikat, azon reményben, hogy Orestes megjő és bosszút áll atyja gyilkosain. Végre a delphii oraculum parancsára meg is jelenik Orestes, nevelője és Pylades kíséretében. Itt kezdődik a tragédia cselekvénye, mely Mykenében, a királyi palota előtt levő téren folyik le. Orestes nevelője a jajongó Elektra előtt, miután Klytaemnestry is jelen van, azt vallja, hogy Orestes meghalt, elesett a kocsiversenyen. Elektra siratja fivérét, a hamvvedret kezében tartva. Siránkozásai közepette jő hozzá Orestes és megismerteti magát vele. Elektra öröm-ujjongva üdvözli fivérét, elmondja neki házuk gyalázatát és felszólítja, hogy most már bosszulja meg atyjuk halálát. Orestes barátjával, Pyladessel a palotába oson és ott megöli Klytaemnestrát és igy bosszút áll Agamemnon haláláért. SZÉPSÉGÁPOLÁS Szeplő. arczu, májfoltos hölgyek hófehér arczbrre tesznek szert. Pattanáson atkán ímitesszeres) arcz bársonysima lesz. Vörö. orr, vörü. kéz, Törös foltok (tűzfolt) szép fehérre gyógyulnak. Szemölcs, lencse, anyajegy nyomtalanul, fájdalom és vérzés nélkül távolittatnak el. Szórös arczn nök örökre megszabadulnak bajuktól. Kopaszodó nrak gyors segítséget találnak. Fonnyadt, ránczos, hervadó arczok üdeségüket, szépségüket visszanyerik. Ősanya, makacs bőrbetegségek (pl. börviszketés, lupus, ekzema, psoriazis, stb.) Röntgen-fénynyel gyógyíttatnak. Gondos, óvatos kezelés. Helytelen arczápolás vagy rosszul választott szépitőszerek által elrontott és elhanyagolt arczok helyrehozatnak. Arezpárolás, arczffirdő, arczmasszálás a legjobb konzerváló szere az arcz szépségének. Hajfestés ártalmatlan (légnemű) szerekkel. Intelligens nök a szépségápolásból (arcz-, kéz-, hajápolás) oktatást és bizonyítványt nyerhetnek. Orvosi Kozmetikai Intézet Budapest, IY., Kossuth Lajos-u 4/v. 1. em., a hol hozzáértó szakorvos modern tudományos alapon kezeli az arcz, kéz és haj szépséghibáit. D. e. 9—12; d. u. 2—5. Levelekre válasz. «Szépséghibák s azok gyógyítása" czimü tájékoztató füzet postán zárt borítékban 50 fiU. bélyegért. VÍGSZÍNHÁZ. A »Csöndes szobák« szövege. I. felvonás. Theisen igazgató-tanitó csendes boldogságban él feleségével, Helgával, a ki azonban egy idő óla ideges, ingerlékeny. Ebben nyilvánvalóan nagy része van Carsten elöljárónak, a ki ujabban került a helységbe és udvarolgat a csinos asszonynak. Ezt a vidéki városka egyhangúsága fogékonynyá tette a fiatal ember széptevése iránt. Christensen, a Helga züllött atyja, ittas főve l szinte egymáshoz kényszeríti a fiatalokat. Biztatja őket, hogy ne titkoljá egymás előtt érzelmeiket. Helga megijed önmagától és rémülten keres menekvést a férjénél. II. felvonás. Theisennek meg van a maga filozófiája. Érzi és látja, mily veszedelem fenyegeti családi boldogságát, de szerinte a küzdelmet, a mely Helgában kifejlődik, az asszonynak önmagában kell végig harczolnia. Tudja, hogy Carsten, a ki már szerelmet vallott Helgának, eljön, tudja, hogy a nő ingadozik, de mégsem akarja megvédeni a maga családi tűzhelyét, nem akar beleavatkozni a Helga lelki küzdelmébe. Visszavonul szobájába és átengedi a teret a vetélytársnak. Helgát a férje magarartása kétségbeejti és félig-meddig önkívületben borul Carsten keblére. Lázasan kéri a fiatal embert, hogy vigye el. Kéri, hogy menjen előre, utána jön, követni fogja, hogy együtt szökjenek. III. felvonás. Christensen lakásán vagyunk. A züllött ember valami utczai leányt hozott magával és együtt iszogatnak. Ekkor megjelenik Helga. Az utolsó pillanatban atyjánál keres menedéket. Megtudja, hogy anyja, a kinek halála kergette Christensent romlásba, öngyilkossággal vetett véget életének. Mérget ivott, mert valakit szeretett és nem akarta megszegni a hitvesi hűséget. Helga követni akarja anyja példáját, de benyit Theisen és a házastársak megismerve egymás szivét, boldog házasságban maradnak együtt. Fővárosi Nyár i Színház. »A királynő csipkekendője« szövege I. felvonás. A király szerelmes egyik miniszternek feleségébe. Éppen találkozón van vele, a mikor váratlanul megérkezik a miniszter. Servantes a saját köpenyét és kalapját adja gyorsan a királyra, a kinek ilyenformán sikerül kelepczéjéből megszabadulni. Servantesnek hálából megígéri, hogy bármit kívánjon is tőle, szívesen teljesiti kérését. Servantes sok kellemetlenséget okoz a miniszternek, mert folyton csipkedi, gúnyolja őket és egy könyvben is, a melyet irt, sok borsót tör az orruk alá. A királynénak Servantes felolvassa ezt a könyvet, a ki szerelemre gyulád iránta és egy csipkekekendővel ajándékozza meg, a melyre e szavakat irta rá: »Szeretlek, ámbár nem vagy király !« Egy estélyen a miniszterek észreveszik, hogy a királynő bizalmával tünteti ki Servantest, a kit felségsértés miatt elfogatnak. II. felvonás. A bíróság tanácsra gyül össze, hogy ítéletet mondjon Servantes felett. A királynak eszébe jut Ígérete és közbelép. Arra birja a tanácsosokat, hogy Servantest ne bűnösnek, hanem bolondnak nyilvánítsák, a mit a miniszterek mégis ígérnek. A király tudósokat hivat, a kik orvosi vizsgálat alá veszik Servantest és szintén konstatálják rajta az elmezavart. A miniszterek megakarják vesztegetni Servantest, nehogy a király megtudja, hogy a pénzügyminiszter túllépte budgetjét, a hadügyminiszter elsikkasztotta a hadiköltséget. A közoktatásügyiminiszter is kérve kéri, ne árulja el, hogy a görög nyelv helyett tótul tanította meg a királyt Servantes nem egyezik bele, sőt azzal fenyegetődzik, hogy a jövőben még jobban fogja őket üldözni. A miniszterek összeesküsznek hát ellene és ellopják tőle a királynő csipkekendőjét, a melyet a király kezébe juttatnak, a ki haragjában elűzi a királynőt. III. felvonás. A királyné álruhába öltözik s beáll egy erdőmenti korcsmába csaposleánynak. A király vadászaton van s a korcsmába téved. A csaposleány megtetszik a királynak, a ki nem is sejti, hogy a kit oly hévvel ölelget, senki más, mint a feiesége. Az álruhába bujtatott királyné kilopta a király zsebéből a csipkekendőt. A király azonban megismeri a feleségét, megbocsájt neki és boldogan vonul vele a királyi palotába . KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A sevillai borbély« szövege. Első felvonás. Sevilla. Tér Bartholo háza előtt. Almaviva gróf, Bartholo által féltékenyen őrzött imádottjának, a kit vagyona miatt az öreg orvos is nőül akar venni, szerenádot ad. Mikor a zenészek távoznak, Figaro dalolászva jön. A gróf, a ki ismeri a vidám borbélyt, megnyeri tervének, hogy Rosinához juthasson. Figaro azt tanácsolja a grófnak, hogy katona-ruhába bújjon s ittasnak tettetve magát, surranjon be a házba, a miért aztán gazdag borravalót kap. II. felvonás át Bartholo házában. Rosina levelet ir a grófnak, a kit azonban csak Lindoro néven ismer s elhagyja a szobát, mikor Bartholo és Basilio belépnek. Basilio elmondja, hogy miképen lehetne a grófot, a kit Bartholo gyanúba fogott, ártalmatlanná tenni. Távozása után Rosina jön Figaróval. Az utóbbi pár sort kér Lindoro számára, a melyet Rosina már megirt. Bartholo meglepi őket, de Rosina félre tudja vezetni a vén ostobát, a ki azonban mégis szemfüles marad. Mikor a színpad kiürül és Marcelline ki akar menni az ajtón, a katonának öltözött gróf elébe lép s Marcellina Bartholohoz rohan. Bartholo ki akarja utasítani a katonát, de Almaviva tovább játsza az ittast és marad. Sikerül is neki Rosinát látnia és odasúgja neki, hogy ő, Lindoro, levélkét dug a markába, a mely helyett Rosina a mosóczédulát adja oda Bartholonak. Mikor Basilio, Figaro és Marcelline is belépnek, a lárma annyira megnő, hogy az őrség is beleavatkozik. Bartholo azt hiszi, hogy most már bekísérik a részeg katonát, de Almaviva megismerteti nevét a tiszt előtt és szabadon marad. Bartholo és Basilio e fölött egészen elámulnak. Harmadik felvonás. Almaviva Basilio ruhájában, a ki állítólag megbetegedett, újra megjelenik Bartholo házában, hogy leczkét adjon Rosinának. Bartholo, hogy ne kelljen egyedül hagyni őket, a tanítás alatt megborotváltatja magát Figaróval. Mikor Basilino hirtelen megjelenik, Figaro egy töltött erszény segítségével ráveszi, hogy a beteget játsza. Bartholo végre rájön a csalafintaságra, mindnyáját elkergeti • a jegyzőhöz szalad, hogy elkészíttesse a maga és Rosina házassági szerződését. A szinpad a zivatarzene alatt üresen marad s aztán Almaviva és Figaro az ablakon át bejönnek s mikor Basilio a jegyzővel jön, Figaro által újra megvesztegetve, ugy ő, mint Figaro tanuképen aláírják Almamiva és Rosina házassági szerződését. A becsapott Bartkolo belenyugszik a dologba, miután megkapja gyámleánya hozományát. Szt.-Margitsziget = alsó vendéglő. = Tisztelettel jelentem, hogy a fenti helyiségeket újonnan épitett, 1000 embernek számított fedett terrassal átvettem s = május 1-je óta nyitva van. = Reggel 7 órától déli 1 óráig a honvédzenekar hangversenye, délután 4 órától éjjel 11 óráig a cs. és kir. 38. sz. báró Molllnáry-ezred zenekarának hangversenye, mindkettő a karmester személyes vezetésével. Főtörekvésem lesz jó polgári konyha (városi árban), a legjobb italok mérésével, valamint pontos kiszolgálás által a n. é. közönség megelégedését kiérdemelni. Számos látogatásért esedezik tisztelettel Schäffer J. aí alnó margltBllgetl vendégló 6« ká.íház bérlője. Tea és kávé különlegességek J FRATELLI DEISING ER czéenél V BUDAPESTEN : Andrássy ut 9„ Ferencziek-tere l„ (királyi bérpalota,) jfWj O 0 ' Főraktár: Fiume, Punto franco. ^JgJ^^ SEY DEZSONÉ czimbalom tanintézetében Ert eS«rt SBk« rn at kH Zt S Q-o" bl t 0H n'„ kfl^" é S A. havi tandíj: 12 korona. A tanításban teljesen volt mesterem; Aliaga Géza, kitűnő módszerét követem. m^ätA H
