MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-08 / 249. szám

1904. szeptember 1. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Bizáncz« szövege. Első /elvonás. Folyik Bizáncz ostroma. Konstantin császár a bástyákon küzd remény­telenül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, Iréné császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kívánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hizelgő, tányérnyaló és gyáva udvari embetek megtudják, hogy Moham- med békét ajánl, a visszatérő Konstantin mellé állanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a geno­vai zsoldos vezér, inti óva a császárt a török követektől: Mohammed nem békét akar aján­lani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhatározza, hogy fogadja a követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzene­tét Valóban nem békét ajánlanak, hanem kegyelemre való meghódolást követelnek. Kon­stantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki hive, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitól megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a haja­szála is meggörbül: Mohammed tüzzel-vassal elpusztítja Bizánczot és kiirtja népét. Egyórai meggondolási időb engednek a követek Konstan­tinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréné császárné is egymásután hagyják el a csá­szárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. Magára marad, egyetlen hűséges zsoldoséval: Giovannival. Konstantin a hősi halált választja: vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leütteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hermát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját a halálba, magá­hoz emeli: császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Mohammed hadai el­epik Bizánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császérné várja Mohammedel, hogy szerelmét felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota népe kétségbe­esve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hadai pusztítva köze­lednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziak végzetes sorsát: »Egy nem­zet csak addig él, a mig maga meg nem ássa árját 1« A menekülés lehetetlen, a palota népét a minden oldalról előtörő törökök lemészárolják. SZÉPSÉGÁPOLÁS Si.plös arczD, in uj foltos hölgjek hófehér arczbrre tesznek szert. l'etUnásos ntkás (mitesszeres) arcz bársonysima lesz. Vörös err, röröi két, rörö» foltok (tűzfolt) szép fehérre gyógyulnak. Stemple», lencse, anyajegy nyomtalanul, fájdalom és vérzés nélkül távolittatnak el. Störöi arezn nók örökre megszabadulnak bajuktól. Kopauodú nrak gyors segítséget találnak. Fonnyadt, ránetos, herradó arezok üdeségüket, szépségüket visszanyerik. Csnnja. makacs bőrbetegségek ;pl. börviszketés, lupus, ekzema, tos 1k"elés St b'' R5n ,S* n" fí nV T 1V e I gyógyíttatnak. Gondos, óva­llelytelen arctápolás vagy rosszul választott szépitőszerek által elrontott es elhanyagolt arezok helvrehozatnak. Arrtpárolás. arctfördö, arcimaiszáiás a legjobb konzerváló szere az arcz szepsegének. Hajfestés ártalmatlan légnemű) szerekkel Orvosi Kozmetikai Intézet Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4/v. 1. un, " h°.'i'° zí.i értö s" kor v? s modem tudományos alapon kezeli az arcz, kéz es haj szépséghibáit. D. e. 9—12; d. u. 2—5. Levelekre válasz. -Szépséghibák s azok gyógyítása" czimü tájékoztató füzet pos­tán zárt borítékban 50 6U bélyegért. VÍGSZÍNHÁZ. A Csöndes szobák« szövege. I. felvonás. Theisen igazgató-tanitó csen­des boldogságban él feleségével, Helgával, a ki azonban egy idő óta ideges, ingerlékeny. Ebben nyilvánvalóan nagy része van Carsten elöljáró­nak, a ki ujabban került a helységbe és udva­rolgat a csinos asszonynak. Ezt a vidéki városka egyhangúsága fogékonynyá tette a fiatal ember széptevése iránt. Christensen, a Helga züllött atyja, ittas fővel szinte egymáshoz kényszeríti a fiatalokat. Biztatja őket, hogy ne titkolják egymás előtt érzelmeiket. Helga megijed önma­gától és rémülten keres menekvést a férjénél. II. felvonás. Theisennek meg van a maga filozófiája. Érzi és látja, mily veszedelem fenye­geti családi boldogságát, de szerinte a küzdel­met, a mely Helgában kifejlődik, az asszony­nak önmagában kell végig harczolnia. Tudja, hogy Carsten, a ki már szerelmet vallott Hel­gának, eljön, tudja, hogy a nő ingadozik, de mégsem akarja megvédeni a maga családi tűz­helyét, nem akar beleavatkozni a Helga lelki küzdelmébe. Visszavonul szobájába és átengedi a teret a vetélytársnak. Helgát a férje maga­tartása kétségbeejti és félig-meddig önkívület­ben borul Carsten keblére. Lázasan kéri a fiatal embert, hogy vigye el. Kéri, hogy menjen előre, utána jön, követni fogja, hogy együtt szökjenek. III. felvonás. Christensen lakásán vagyunk. A züllött ember valami utczai leányt hozott magával és együtt iszogatnak. Ekkor megjelenik Helga. Az utolsó pillanatban atyjánál keres menedéket. Megtudja, hogy anyja, a kinek halála kergette Christensent romlásba, öngyil­kossággal vetett véget életének. Mérget ivott, mert valakit szeretett és nem akarta megszegni a hitvesi hűséget. Helga követni akarja anyja példáját,, de benyit Theisen és a házastársak megismerve egymás szivét, boldog házasságban maradnak együtt. KIRÁLY SZÍNHÁZ. MAGYAR S ZÍNHÁZ. »A drótostót« szövege. Előjáték. A kis drótostótokat útnak eresztik szüleik. Mielőtt elvándorolnának Jankut és Zsuzsát eljegyzik egymásnak, s Zsuzsa ki­kunyorál egy ezüst forintot Pfefferkorn hagyma kereskedőtől, tizenkétéves vőlegénye számára. Pfefferkorn váltót vesz a gyermektől pénze ellenében. Az első felvonás tlz évvel később, Buda­pesten játszik. Janku Pfefferkorn ajánlatára Günther bádogosmester műhelyébe kerül, Günther jobbkeze lesz, s a bádogosmester — miután ő inkább politizálgatni szeret — üzlete vezetéséi teljesen a fiúra bizza, s leánya, Miczi kezét is neki szánja. Éppen az eljegyzésre készülnek, mikor megérkezik hazulról Zsuzska. ő Milost, a Budapesten katonáskodó földijét szereti, s utána jön szintén Pfefferkorn közvetítésével a fővárosba. Pfeferkorn Güntherékhez protegálja be a lányt szobalánynak, s miután azt hiszi hogy Fruska még mindig Jankut szereti, az el jegyzési ünnepélyen nagy zavart okoz, elmondja, hogy Jankunak már van menyasszonya Zsuzsa A harmadik felvonás színhelye a Milos kaszárnyája. Miczi és Zsuzsa felkeresik Milost s megmagyaráznak neki mindent. Egy csomó bohóság után Miczi Jankué, Zsuzsa pedig az ő Milosáé lesz. Fővárosi Kávéház Erzsébet-körut 41. (a Royat-szálló melletti esténkint a legjobb Pelroth-féle női zenekar hangversenyez. Pontos kiszolgálásról gondoskodik Árvay Olló Ede. Hideg buffet! »A szép mosóné« szövege. I. felvonás. Marceline mosóintézetében vidáman mulatnak a mosónék — élükön a szép Lurette-el — a katonákkal, a kik ezrede­sük gombját jöttek keresni és a három bohém­mel, Lurette állhatatos imádóival. Lurette kártyát vet és a kártya megjövendöli neki, hogy eljön érte a várt kérő, még pedig most, rögtön. Az óra hetet üt és e pillanatban belép a mosó­intézetbe Malicorn, De Marly herczeg udvar­mestere és megkéri Lurette kezét ura számára. Az egész társaság elkíséri a boldog menyasz­szonyt esküvőjére. II. felvonás. De Marly herczegnek hirtelen huszonnégy óra alatt kell megnősülnie. Dús­gazdag nagynénje, a kitől nagy örökség vár reá, határidőt tűzött ki neki a nősülésre és a határidő ma járt le. A herczeg tehát udvar­mesterével sürgősen mennyasszonyt kerestetett, hogy azt nőül véve, bemutathassa nagynénjé­nek, ő maga pedig tovább mulathasson. Az udvarmester választása Lurette-re esett és igy megtörténik a házasság. A herczeg menten elutazik, Malicorn pedig elakarja vinni Lurette-et, hogy a nagynéninek bemutassa. Lurette most rájön, hogy ő csak eszköz volt, elleneszegül Malicorn kívánságának és kijelenti, hogy nem kell neki a pompa, gazdagság és a herczegi czim: ő visszatér a mosóintézetbe. Az udvar mester katonákat hiv segélyül, de ezek Lurette régi jó ismerősei és a mosónék pártjára állanak. A három bohém magával czipeli Malicornt és az egész társaság bántatlanul elhagyja a herczeg palotáját. III. felvonás. Egy bálon, a hol Lurettet megválasztják a mosónék királyánéjának, talál­kozik a herczeg feleségével. Lurette már első találkozáskor megtetszett neki, most meg már beléje is szeret és igy kibékülnek. Lurette bői valóságos herczegné lesz. Fővárosi N yári Színház. »A selyembogár« szövege. Boldizsár Tamás postamester ellen az a gyanú merül fel, hogy egy pénzeslevelet elsik­kasztott, de mivel bebizonyítani és teljesen rá­sütni nem tudják, felfüggesztik állásától. Boldizsár, hogy szégyenét kikerülje, elköltöz ;'.»|a leányával, Juczikával egy másik messze eső községbe, hol a tanitó tanácsára selyemtenyésztéssel foglal­koznak. Körmös jegyző megtudja Boldizsárék titkát s hallgatásáért 500 frtig akarja meg­zsarolni, vagy pedig Juczika kezét kéri a titok eltemetéseért. Boldizsár kétségbeesik a világ rosszaságán, s feltárja leánya előtt titkát s azt is, hogy Körmös jegyző ki akarja kürtölni a világnak, ha leányát hozzá nem adja feleségül. Juczika, hogy apját megmentse a szégyentől, mindenbe beleegyezik. Ezt megtudja Lajos, a község tanítója, ki Juczikába szerelmes és Juczika által viszont szerettetik s mindent el­követ, hogy Körmös jegyzőt megsemmisítse, a mi sikerül is neki, mert kiderül, hogy Körmös a község pénztárából elsikkasztotta a dunai gátra való pénzt, fűhöz-fához kapkod, sőt csel­hez is folyamodik, hogy a szükséges pénzt megszerezze, de sehogy sem sikerül s a bün­tetés előli félelmében főbi lövi magát. A szerel­mes tanitó és Juczika, a kis selyembogár egy­máséi lesznek. HA SZÉP AKAR LENNI, Végh névvel ellátott Angyal-órámét vegyen, mely egy tégely elfogyasztása után eltüntet szeplőt, máj ­foltot, pattaniot, hlmlöhelyet, mitessert, orvörös­séget, korosabb hölgyeknél kisimítja a ránezokat, miáltal megakadályozza a vénülést. A kinek tiszta arcza van és állandóan használja a Vágh-fála angyal­orémet, az biztosítva van minden arcztisztátalanság ellen. Egy tégely I korona, I doboz Angyal-pudar I kor., I darnb Angyal-azappao I kor., 6 korona megrendelésnél bérmentve. Kapható az >Aagyal< gyógyszertárban, Szolnok, továbbá Budapesten: Török J. gyógytárban és minden gyógytárban. SEY DEZSONÉ ezimbalom tanintézetében Kerepesl^L ^c^törtö^t uÄTg. 6 5 /A havi tandíj : 12 korona. A tanításban teljesen volt mesterem: Aliaga Géza, kitűnő módszerét követem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom