MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)
1904-09-05 / 246. szám
1904. szeptember 1. 3 NF MZETI SZÍNHÁZ. VÍGSZÍNHÁZ. »Az aranyember« szövege. Első kép. »A Senkt szigete. Ali Csorbadzsi • kit a törökök halálra Ítélték, leányával, Tímeával a Senki szigetére menekül Timár Mihály hajóján. A szigeten Teréza mama szívesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Knstyár. Tódor a törökök kéme s Ali tudja, hogy veszve van Timár Mihályra bizza hát vagyonát £ leányát hogv ligye Komáromba, Brazovits nevt rokonához. Ő pedig éjjel megmérgezi magát. Második kép. »A Brazovits-ház*. Timar a halott kivánságá teljesítve, Timeát Brazovitsék gondjaira bizza. Ézek rosszul bánnak a gyermekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállalkozásba helyezi minden leménységét. de ez nem sikerül s ő a csapásba belehal; hirtelen szélhűdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Timár Mihály mindent magához váll Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni. Harmadik kép. »Az a.abastrom szobor*. Timár feleségül vette Timeit, de a remélt boldogságot nem találta fel. 1 'mea hideg, érzéketlen. Megjelenik Kadisa, a ki Brazovits leányát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazovits halála meghiúsította reményeit s a házasBég dugába dőlt. Midőn Athélia észreveszi, hogy Kadisa Tímeába szerelmes, faltámad szivében a bosszú s az éppen hazatérő Tímárral elhiteti, hogy felesége, az alabastrom szobor, csak az é oldalán olyan hideg és érzéketlen. Timár annyira elkeseredik, hogy nyomban útra kél. Negyedik kép. »Idylli élr.t.* Timár ismét a Senki szigetére érkezik. Ugyancsak idejön Kristyán Tódor is. A ross.lelkű ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Timár azonban átadja a 90 évre szóló szerződést Terézának s kiutasítja a szigetről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Timár beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reá lő. Timér üldözőbe veszi a gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Timár megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi a visszatérő Timár karjaiba rohan. Ötödik kép. *A hűség átka.* Timár ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímárnak, hogy ma estére várja Timea Kadisát. Egy rejtekhelyre vezeti s ott arról győződik meg Timár, hogy felesége törhetetlen hűséggel viseltetik iránta. Hatodik kép. »Balatoni kastély*. Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elzülötten, rongyosan. Visszatért Braziliából, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár leveteti ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, feljelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémival el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika, De Timér nem retten meg a nyomorulttól s kitaszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de útját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt. Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavaszszal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni s azt hiszik, hogy az Timár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép »Szent György képe*. Tímea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott. De Timár álruhában megjelenik s elakarja vinni Athuliát, mert tudja mennyire gyűlöli Timeát. Athália csakugyan bosszút esküszik Timea ellen s megfogadja, hogy a mely perczben odaígéri kezét Kadisának, megöli őt. Timea szereti Kadisát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtekhelyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Tímeához btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikban méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső perczben, midőn Timea ájultan rogy össze, megjelenik álruhában Timár Mihály, kinek láttára Athália megöli magát. A »Takarodó« szövege. I. felvonás. Volkhardt őrmester harmincz három év óta szolgálja a hadsereget. Ezredé oek egyik nevezetessége és disze. A keméni katonának gyönyörű leánya van, Klári, a ki a: ő büszkesége és a kinets Helbig Ottót, a neveli fiát szánta férjül. Nagyon szereti még Laufter hadnagyot is, a kinek atyja egykor megmentette az életét. Persze, nem tudja, hogy Klári elhide gült Helbig iránt, a ki a hannoveri lovagiskolában jár és Lauffent szereti. Helbig, a ki visszatér Magdeburgba, elkeseredve tapasztalja jegyesének közönyét. Még sejti ennek okát és sejtésében megerősíti Aneiss őrmester. II. felvonás. Klári éj idején ellátogat ked veséhez, Lauffenhez. A szerelmeseket meglepi Helbig, Klári elrejtőzik a hálószobába. Helbig ráakarja nyitni az ajtót, de Lauften kardjával leüti, hivatja a napos káplárt, Queisst, a ki a fogházba kiséri. III. felvonás. Helbig Ottó a feljebbvalója ellen elkövetett sértésért hadbíróság elé kerül. Egyikét látjuk a legizgalmasabb tárgyalásoknak, a melyeket valaha megírtak. Helbig nem akarja elárulni, hogy miért hatolt be Lauffenhez és a hadnagy sem akar magyarázatot adni. Volkhardt őrmester sem tud semmiről. De lassan lassan a keresztkérdések tüzében kiviláglik a való. Maga Klári jelenik meg, hogy megmentse kedvesét a hamis eskütől. Volkhardt egész világa összeomlik. Az agg őrmester rá akar rohanni Lauffenre, de negakadályozzák. Gyönyörű a gróf Lehdenburg arisztokrata, de minden izében melegen érző, pompás alakja. IV. felvonás. Volkhardt megjelenik Lauffennál, hogy kérdőre vonja. Klári utána siet, hogy ismét megmentse az ifjú hadnagyot. És a boldogtalan Volkhardt, a ki hasztalan keres elégtételt Lauffentől, lelövi a leányt, a ki ott hal meg kedvese szert h előtt. KIRÁLY SZÍNHÁZ. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A drótostót« szövege. Előjáték. A kis drótostótokat útnak eresztik szüleik. Mielőtt elvándorolnának Jankut és Zsuzsát eljegyzik egymásnak, s Zsuzsa kikunyorál egy ezüst forintot Pfefferkorn hagyma kereskedőtől, tizenkétéves vőlegénye számára. Pfefferkorn váltót vesz a gyermektől pénze ellenéten. Az első felvonás tlz évvel később, Budapesten játszik. Janku Pfefferk. rn ajánlatára Günther bádogosmester műhelyébe kerül, Günther jobbkeze lesz, s a bádogosmester — miután ő inkább politizálgatni szeret — üzlete vezetését teljesen a fiúra bizza, s leánya, Miczi kezét is neki szánja. Éppen az eljeg zésre készülnek, mikor megérkezik hazulról Zs ska. Ő Milost, a Budapesten katonáskodó földijét szereti, s utána jön szintén Pfeff rko. n közvetítésével a fővárosba. Pfeferkorn Günthe; ékhez protegálja be a lányt szobalánynak, s miután azt hiszi, hogy Fruska még mindig Jankut szereti, az el jegyzési ünnepélyen nagy zavart okoz, elmondja, hogy Jankunak már van menyasszonya Zsuz-a A harmadik felvonás színhelye a Milos kaszárnyája. Miczi és Zsuzsa felkeresik Milost s megmagyaráznak neki mindent. Egy csomó bohóság után Miczi Jankué, Zsuzsa pedig az c •Jl s é lesz. • iimi inai ni • ••inni ii ••• ii s Csehi László j faragott és festett bőrbutor műterme, | i udapest, Damjanich-u. 36. | KÉSZÍTEK: Ebédlő-széket, ka: ros-széket, kályhaellenzőt, iró: mappát, aplikált bőrfüggönyöket : és mindennemű bórdiszmü-tár| gyat a legmodernebb és legfinomabb kivitelben. »A szép mosóné« szövege. I. felvonás. Marceline mosóintézetében vidáman mulatnak a mosónék — élükön a szép Lurette-el — a katonákkal, a kik ezrede sük gombját jöttek keresni és a három bohémmel, Luretie állhatatos imádóival. Lurette kártyát vet és a kártya megjövendöli neki, hogy eljön érte a várt kérő, még pedig most, rögtön. Az óra hetet üt és e pillanatban belép a mosóintézeibe Malicorn, De Marly herczeg udvarmestere és megkéri Lurette kezét ura számára. Az egész társaság elkíséri a boldog menyas;szonyt esküvőjére. II. felvonás. De Marly herczegnek hirtelen huszonnégy óra alatt kell megnősülnie. Dúsgazdag nagynénje, a kitől nagy örökség vár reá, határidőt tüzötl ki neki a nősülésre és a határidő ma járt le. A herczeg tehát udvarmesterével sürgősen mennyasszonyt kerestetett, hogy azt nőül véve, bemutathassa nagynénjének, ő maga pedig tovább mulathasson. Az udvarmester választása Lurette-re esett ós igy megtörténik a házasság. A herczeg menten elutazik, Malicorn pedig elakarja vinni Lurette-et, hogy a nagynéninek bemutassa. Lurette most rájön, hogy ő csak eszköz volt, elleneszegül Malicorn kívánságának és kijelenti, hogy riem kell neki a pompa, gazdagság és a herczegi czim: ő visszatér a mosóintézetbe. Az udvarmester katonákat hiv segélyül, de ezek Lurette régi jó ismerősei és a mosónék pártjára állanak. A három bohém magával czipeli Malicornt és az egész társaság bántatlanul elhagyja a herczeg palotáját. III. felvonás. Egy bálon, a hol Lurettet megválasztják a mosónék királyánéjának, találkozik a herczeg feleségével. Lurette már első találkozáskor megtetszett neki, most meg már beléje is szeret és igy kibékülnek. Lurette bői valóságos herczegné lesz. Városl igeti Ny ári Szinhá z. »A hét Schlesinger« szövege. I. kép: Bergerné lakása. Hétágyas szoba, hajnal van, a hat Schlesinger flu még alszi-, csak a hetedik Schlesinger Manó lumpolta át megint az éjjelt. Bergerné felkölti a fiukat es mindegyik elmegy a foglalkozása után. Közben hazajön Manó, a ki foglalkozására nézve színész és elmondja, hogy a direktora a feleségével és kidobta. Azután hazajön a többi Schlesinger flu is, mind azzal a szomorú hirrel, hogy faczér lett. Utolsónak jön Atala, a ki újságíró, a kinek megbukott a lapja s ő kárpótlásul a szerkesztőjétől az összes szabadjegyeket kapta. Ezekkel a szabadjegyekkel a bét Schlesinger fiu útnak indul Amerikába. II. kép. A CunardLine hajó fedélzetén. Együtt van a hét Schlesinger, mindegyik magával hozla i babáját, Manó a direktornét, Arany Klárit. Hajójegyük van, de, hogy a többi költséget fedezzék, Manó nőnek öltözik és mint magyar grófnő, magába bolondítja a kapitányt. A kapitány hasztalan kér éjjeli randevúi. A kapitány erre éjjel betör Manó kajütjébe és a mikor rájön arra, hogy lóvá tették, az egész truppot a tengerbe dobatja. III. kép: Puszta-sziget. A Schlesinger fiukat és a leányokat idevetette a tengerár és itt most egy teljes »Egyenlőségi-paródia látszódik le. IV. kép : Schlesingerék egészen otthonosan írzik magukat a szigeten, de mert kicsinylik az idegenforgalmat, bikaviada rendeznek, jönnek is idegenek, egy palotai milimari, egy mármarosi zsidó és egy árvái drótostót. Az idegenek közt van a hajókapitány is, a ki leleplezi az álviadorokat. Erre az egész társaságot visszatolonczolják Budapestre. V. kép: Megint Bergerné lakásán. Schlesingerék haza érkeztek. A direktor megbocsájt Manónak és a feleségének és hogy a faczér Schiesingereken segítsen, szerződteti az egész társaságot.
