MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-04 / 245. szám

2 1904. szeptember 4. Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 4. A Magyar Királyi Operaház szeptember 15-ikén nyitja meg kapuit Erkel vagy Goldmark egyik dalművének előadásával. Az Operaház már megállapította ezidei évadjának első újdonságát is, melynek előkészületeihez már hozzá is fogtak. Ez az újdonság a Sámson és Delila czimü dalmű lesz és bemutatóját október 10-ére tűzték ki. * A Nemzeti Szinház első heti műsorát repertoirjának legnépszerűbb darabjaiból állitotta össze, a melyek alkalmasak arra, hogy a szinházlátogatási kedvet mindjárt a szezon elején felébressze. Ez a műsor lapunk Nemzeti Színházi szinlapja alatt olvasható. — A Nemzeti Szinház első újdonsága, mint értesülünk, Hauptmann Gerhart Bernát Róza czimü drámája lesz. Megindultak a próbák Bérezik Árpád Miniszterválság czimü darabjából is. A Vígszínház [első újdonsága, Sven Lange dán iró, Csendes szobák czimü szinmüve, melyről lapunk egy mai czikke bővebben szól, csütörtökön kerül először bemutatóra. Az érdekes újdonságot pénteken, szombaton és vasárnap megismétlik. A hét többi estéjét, hétfőn a Takarodó, kedden a Loute, szerdán a Csók pirulák kerül szinre. Vasárnap délután szintén a Csók pirulák-at adják. * A Magyar Szinház újdonságainak sorát egy régi, kipróbált magyar szerzőnek, Verő Györgynek, egy uj darabjával, a Csak tréfa! czimü énekes bohózattal, kezdi meg, mely szombaton, szeptember 10-ikén, kerül bemutatóra. Az érdekes újdonságról mai lapunk egy külön czikkében, részletesen irunk. A szinház heti műsorának többi estéjét a legkipróbáltabb darabok töltik be. Szerdán egy érdekes vendégszereplés is lesz, a Tavasz czimü operettben, melyben Lónyay Piroska mutatkozik be. Megemlítjük még, hogy a szinház a régi premierbérlök jegyeit szeptember ötödikéig tartja fenn, azontúl ezek a jegyek is a közönség által előjegyezhetők. * A Királyszinház már tul van az első bemutatóján, mely meghozta a szinháznak az első sikert is. Offenbach-nak, nálunk ismeretlen operettjét, A szép mosónö-t mutatta be a szinház, jókedvtől duzzadó pompás előadásban, melynek hatását fokozta Offenbach klasszikus muzsikája. Az Offenbach-opereü tölti be a szinház egész heti műsorát, szombat kivételével, a mikor a Sevillai borbély-t adják. Vasárnap délután Beöthy László mulatságos bohózata, a Fölösleges férjek kerül szinre Rákosi Szidi és Németh József vendégfelléptével. * A Népszinház-ban erősen folyó átalakítási munkálatok annyira előrehaladtak, hogy a szinházat szeptember 15-ike helyett valószínűleg már szeptember 10-ikén nyitják meg. A szinház igazgatósága a legnagyobb ambiczióval késziti elő uj szezónját, melyet egy érdekes reprizzel, a Boccaccio-\al és egy pompás énekes bohózattal, a Rézi-\e 1, indit meg. Az előbbi czimszerepet Székely Irén (Fiametta: Ledofszky Gizella), az utóbbiét Komlóssy Emma fogja játszani. Mindkét újdonságból szorgalmasan folynak a próbák. * A Budai Nyári Szinház legközelebbi újdonsága Mészáros Kálmán A selyembogár czimü népszínműve lesz. Az uj darab, melynek zeneszámait Serly Lajos irta, a jövő hét' csütörtökjén, Kisasszony-napján, kerül bemutatóra. Az asszonyok életök egyik felét a tükör előtt, másik felét az ablaknál töltik. * Egynémely színigazgatónak olyan rosszul megy a dolga, hogy minden este voltaképen maga magának kellene használnia színházának — vészkijáratát. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 4. I. „Csendes szobák". — A „ Vígszínház" első újdonsága. — Művészi verseny tárgya lesz az a darab, a melyet a jövő héten mutat be a Vígszínház; a művészi verseny pedig Budapest és Berlin között fog lefolyni, a mennyiben Lange Sven darabját körülbelül ugyazon a napon fogják játszani a Vígszínház-ban és a berlini Kleines Theater-ban. Maga a darab megérdemli, hogy ugy foglalkozzanak vele, a mint az teszik abban a szinházban, a hol az Éjjeli menedékhely-e t most már négyszázadszor adják és a mint teszik a Vigszinház-ban, a hol meg akarják mutatni, hogy a darabok lélektani kidolgozását és a legapróbb részletekig menő detailfestést épugy megcsinálják, mintha soha nem is adtak volna franczia bohózatot. Svédek és norvégek után végre a harmadik skandináv állam irói is jelentkeznek, hogy küzdjenek a müveit Nyugat elisineréseért. Á Lange küzdelme pedig nem lesz kiábavaló. Meg fogják tanulni az ő nevét is, mint Ibsen-ét és a Björnson-ét. Megkapó problémával foglalkozik. A férj tudja, hogy feleségét csábítgatja egy ifjú gavallér; a nő küzködik magában és a férj ebben a küzdelemben magára hagyja. Az erre vonatkozó jelenet próbájánál toppantam be a félhomályos nézőtérre. Ott ügyelt Ditrói a szinpadon; együtt játszott a szereplőkkel. Fejtegette a helyzetet és többek között felkiáltott: — Ennek a férjnek most ezt kellene mondania: Én vagyok a férjed, én vagyok a szeretőd, én vagyok, a ki először gyújtott mélyebb érzelmet benned. Emlékezzél vissza első találkozásunkra, emlékezzél vissza első vallomásainkra. Emlékezzél vissza . . . Itt hamarosan előszedtem a czeruzámat. Ditrói pedig folytatta: — Emlékezzél vissza arra, a mit fogadtunk. Ha bejárod az egész világot, nem találsz embert, a ki ugy szeret, ugy imád, a mint én . . . Husz ember érzelme együtt, nem adja azt a szerelmet, a melyet én táplálok irántad . . . Tárd ki előttem szivedet, mondj el mindent és meg fogjuk egymást érteni, ismét egyek leszünk és visszaköltözik a boldogság, a melyet a gonoszság el akar ragadni ... Így kellene beszélnie a férjnek, látja nagysám, fordul aztán Ditrói a művésznőhöz, a ki a feleséget játssza, de a helyett filozofál és ezzel taszitja a nőt az örvény felé. A szerep szerint ön erre csak annyit mond, hogy: — Hát már egy cseppet sem törödöl velem ? Ebben a néhány sorban pedig ezt kell kifejeznie: Néked adtam oda életem tavaszát, neked adtam oda ébredező szivemet, neked adtam oda egész lényemet. Reád bíztam magamat, boldogságomat; ábrándjaim és reményeim megvalósulását tőled vártain. És most, a mikor érzem a veszedelmet, a mely környékez, a mikor rettegve keresem, merre meneküljek, azt hiszed, hogy közömbös bölcselkedéssel teljesited kötetelességedet, hogy az ilyen hamis és gyáva tanácsokkal birsz megnyugtatni. Nos, ha csak ennyire törődöl velem, én is tudom, mi az én jogom, én is tudom, mit szabad, mit kell tennem . . . Megszólal Fenyvesi, a ki a férjet adja: — No, né, direktor ur, milyen más darab lenne ebből, ha a hitvestársak ugy beszélnének, a mint ön itt elmondta. — És milyen hálás szerep lenne az is, — jegyzi meg Borostyám Sári, a feleség- ábrázolója. Odry Árpád pedig, a ki az imádót adja, a nézőtéren megjegyezte: — Ezt érdemes lett volna leirni! A mire az önök Jiive egyszerűen [megjegyezte : — Már le is sztenografáltam. A mint ezekből a sorokból látni méltóztatnak. Labourdette. II. Csak tréfa ! — 4 Magyar Szzinház első újdonsága. — Apró kalamitások után ugyan, de azért a legkitűnőbb auspicziumok mellett kezdte meg a Magyar Szinház ezidei évadját s e hét végén, tehát alig néhány nappal a szinház megnyitása után, a közönség már az első bemutató előadásra jelenik majd meg a wesselényi-utczai muzsahajlék átalakított és újonnan diszitett nézőterén. Verő György, a Magyar Szinház „házi szerző"-jének Csak tréfa! czimü énekes életképével kezdi meg a szinház tervbe vett újdonságainak bemutatását és hogy a Kleopaira és A bajusz népszerű szerzője ezúttal is roppant ötletes és vidám darabot irt, talán felesleges bizonyítgatnunk azoknak, a kik ismerik Verő György eddigi szereplését. Uj darabjában Verő György a pesti társaséletet viszi szinpadra és mulatságosan figurázza ki annak ferdeségét. Egy fiatal asszonyka a vidám bohózat hőse, a ki egy tipikus pesti társaságban forog, a melynek minden egyes tagja meg van győződve róla, hogy a fiatal asszony óriási szinészi tehetséggel van megáldva. Nem is hagy neki nyugtot senki és mindenki arra akarja birni, liogy mindenáron a szinpadra lépjen, a hol csupa diadal és ünnepség vár reá. Csakhogy a fiatal asszonyka férje, nem akar a dologba beleegyezni és felveti a „vagy-vagy" kabinetkérdést. Hogy azonban a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon, a házasfelek látszólag összevesznek egymással. A többiek azt hiszik, hogy az asszony most már felcsap színésznőnek és nem is sejti, hogy a férjjel való összeveszés „csak tréfa!" Ez a darab meséje. De mennyi tarka jelenet és vidám tréfa kergeti egymást ebben a darabban ! A szerepek is egytöl-egyig kitűnőek és bő alkalmat kinálnak a szereplőknek arra, hogy csupa kabinetalakot csináljanak szerepükből. Tollagi Adolf egy fiatal fiskálist játszik, a ki szabad óráiban zeneszerzéssel foglalkozik. Amolyan modern komponista, a ki egyetlen hangszerhez nem ért és fütyülve szokott komponálni és pedig a szezonhoz képest osztrigakeringőket, rák-polkát, csiga-bosztont vagy békacsárdást. Irt már egy operettet is, a melynek előadására egyetlen szinház nem akar vállalkozni, de a melyre ő egy egész kis vagyont költött már. Heltai Jenő egy pózoló, enervált piktort alakit és Kornai Berta egy ultramodern bakfis szerepében nyújt majd pompás alakitást. B. Szabó József egy csinos külsejii, rendkivül önhitt szinészt játszik és olyan mulatságos figurát csinál ebből a szerepből, hogy már a próbákon is akkora kaczagásokat idéz elő társainál, hogy Rubos Árpád, a darab szigorú rendezője akárhányszor kénytelen a próbát megállítani s néhány pereznyi időt engedni rá, hogy a szereplők kinevethessék magukat. A Csak tréfa! kétségkívül első sikerét hozza meg a szinháznak ebben az szezonban és valószínű, hogy a közönség sok estén át fog mulatni a darab pompás ötletein és a kerek összevágó előadáson, a melyben a Csak tréfa! szinrekerül. Mérei Adolf, az ismert, jeles poéta irta a darabhoz a versszövegeket, a melyekhez Verő György maga irt rendkivül melodikus muzsikát. Pierrot. Színházi pletykák, Budapest, szeptember 4. Vasárnapi apróságok. (I. A zsák és Taques.) A Vígszínház-ban a komoly Csendes szobák mellett egy kedves, vidám darabból is folynak a próbák: Pierre Veber: FréreJaques czimü vígjátékából. Azon törték a fejüket a héten — próba közben — az igazgató és rendező, hogy mi legyen a Veber-ujdonság magyar czime. A darab arról traktál, hogy a már agglegény számba menő Jaques végre is megházasodik : kis leánypajtását a darab végén feleségül veszi. Sok mindenféle czim került szóba, de egyik sem