MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-27 / 268. szám

1904. szeptember 27. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« szóvege. I. felvonás. Színielőadás a Burgund palotában. A Richelieu bibornok jelenlétében megtartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poétalovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja és támadja őt, élczelvén Cyrano nagy orra fölött. Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen csipkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív vele, vivás közben egy balladát rögtönöz és szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd ő barátjának bevallja, hogy szerelmes, még pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgye és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot. Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf bérelt fel. II. felvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót. Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti. Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi magát. Majd barátságát ajánlja fel Christiannak és igéri, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja irni, az ő nevében, Roxánnak a szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segiti a szerelmes Christiant. Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harczba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot. Sőt egy szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harczba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Christian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Christiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harcz. Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt a halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hirül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenség érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet ütőit rajta. Most már végét járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszerre aztán a hős poéta meg is jelenik, halálos betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a ki megmutatja neki Christian utolsó levelét. Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy á'omban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. Fővárosi Nyári Színház, »Az aszfaltbetyár« szövege. I /elvonás. SmokJUk Siófokon. A Smokkri Sófokr ttokra érkezik, a hol sok mulattató Manet közepette Bimbó Aladár megkéri a aHKtkk gyámleánya kezét, kinek százezer forintja VW. Eközben Smokkné beleesik a Balatonba, a honnan sikerül öt kihúzni. Smokk nincs megelégedve Siófokkal, mert szobát sem kaphat s miután Bimbó ügyében úgyis Pestre kell mennie, még aznap este elutaznak. II. felvonás. Hajnali menedékhely. Csillag Tekla műlovarnő lakását Bimbó Aladár sajátjának mondja. Smokk jövendőbeli apósa előtt Tekla, Bimbó volt kedvese nem akar beleegyezni. Bimbó revolvert vesz elő és öngyilkosságot akar elkövetni, Tekla beleegyezik, de azután kisül, hogy a revolver csak szivarvágó volt. Tekla bosszút esküszik Bimbó ellen, megtudja, hogy Smokk gyámleányét akarja nőül vennie. A Smokk-család meglátogatja Bimbót Tekla lakásán, de az mindent elmond a családnak. Megérkezik Vihar Boldizsár hajóskapitány, Tekla mostani kedvese, a ki annyira féltékeny, hogy detektiveket helyez el a szobában egy képrámába; mind elbújik, de Smokk alatt leszakad az ágy. Vihar az ágyra lő, mire valamennyien előbújnak és nagy ribillió keletkezik. III. felvonás. Eljegyzés a puczerájban. Smokk beleszeret Hanka puczerájosnéba s halomszámra hordja a gallérokat puczolni. De a Hanka kedvese, Janó rendőr, Smokkot beakarja kisérni a rendőrségre. Ez megijed, hogy a családja mindent megtud. Bimbó segítségével, ki ezalatt letette az ügyvédi vizsgát, mindent sikerül eltussolni s megtartják a gyámleánya eljegyzését Bimbóval. Smokk Samu dala. 1. Már jó, már jó, mama; Mulatni fogsz te ma, Kirúg a hámból hej, a Smokk család! A Vili, a Ricsi, Talán el se hiszi, Ha jókedvűen látja a papát' Lesz pezsgő, lesz gazőz. Nyúlpecsenye, meg őz: Lesz minden ami drága, ami jó! Aztán énekelünk, És tánczra is kelünk; Akár a dzsentri mulat a dzsidó! Gyerekek, kinek pénze nincs Az elmarad; Kitépem a világtól a Lábakat! Nekem még ma pezsgő kell, Vagy én mindent török el, Esetleg magamat élve temetem el. 2. Már jó, már jó, mama, Mulatni fogsz te ma: És mulat veled a nevelő ur! Finom gyümölcske ő; De nem zavarba jő, S ha kell ugy dalol, mint egy trobadur! A gyerek mit mivel, Ez legye egy nevel; Ez legye egy felhúz, egy nyolez adás? De ma csak nevetem, Minden csak egy nekem; Ma van a fő a vigság, múlatás!. . . Gyerekek, kinek pénze nincs Az elmarad! Kitépem a világtól a Lábakat. Ez az élet jaj de fád, Tisztelek a nagyapát; Esetleg magamat élve temetem el! Az omnibusz. Baktat, döczög, alig halad — az omnibusz, Leglassúbb hej, a nap alatt — az omnibusz; Utasa sok, tán el se fér És mégis czélhoz ér — az omnibusz! Az én szivem olyan, akár — az omnibusz, Mindegyre uj utasra vár — az omnibusz, Beszállhat minden szép leány Egy útra elviszi — na lám? — az omnibusz/ A tisztélt Ház is olyan, mint — az omnibusz, A honatyát szállítja mind — az omnibusz; S bár Tisza Pista gyorsan hajt, Nem okoz mégsem semmi bajt — az omnibusz! Elkélne Ázsiában, óh! az omnibusz, Kuropatkinnak volna jó — az omnibusz. Szorongatják három felől, Megszöktetné Oku elöl — az omnibusz! A nagy hőségben meg-meg áll — az omnibusz, Örül, ha Celzius felszáll — az omnibusz; S míg másutt az esőt lesik, Az ö lova gyakran esik; — óh omnibusz! E Budapesti különlegesség az rdélyi mintavendéglő Dalszinház-utcza 8. (az Operaház mellett.) Specjlólis Ízes ételek — színház és Orfenm ntin is. A legfinomabb erdélyi és magyar borok, a hires Tentsch (es. és kir. odrarl szállító) segesrári plnczészetéböl. Elegáns nól kiszolgálás. A molató Bndnpsst találkozóhelye. Seeeell 4 órától éjjeli 3 ór&ltr nyitva. HA SZÉP AKAR LENNI, Végh névvel ellátott Angyal-orémat vegyen, mely egy tégely elfogyasztása után eltüntet szeplőt, májfoltot, pattanást, hlmlöhelvet, mitessert, orvörösséget, korosabb hölgyeknél kisimítja a ránezokat, miáltal megakadályozza a vénülést. A kinek tiszta arcza van és állandóan használja a Végb-féle angyalérámét, az biztosítva van minden arcztisztátalanság ellen. Egy tégely I karnna, I deboz Angyal-pader I kar., I darab Angyal-szappan I kar,, 6 korona megrendelésnél bérmentve. Kapható az >Angyal< gyógyszertárban, Szalnok, továbbá Budapesten: Török J. gyógytárban és minden gyógytárban. PORGO FRATELLI DEISINGERczégnél, BUDAPESTEN: Andrássy-ut 9., Ferencziek-tere I., (királyi Mrpatota.) Főraktár i Fiume, Punto franco.