MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-25 / 143. szám

2 1904. máins 25. Budapesti színpadok. Budapest, május 25. A Magyar Királyi Operaház e heti műsorát a vendégszereplések teszik kiválóan érdekessé. Ma este Trisztán és Izolde és vasárnap Lohertgrin kerül előadásra, Brozel Fülöppel, a kiváló angol tenoristával, a kit a közönség már mult évadbeli vendégjátékai alatt megismert és megkedvelt. Csütörtökön és szombaton Arnoldson Sigrid, a világhirü svéd csalogány folytatja diadalmas vendégjátékait A tévedt nó-ben és Faust Margarétájában. m A Nemzeti Színház szombaton mutatja be Edmond Rostand, a Cyrano de Bergerac nagyhirü szerzőjének. Napkeleti királykisasszony (Princesse Lointaine) czimü verses drámáját. A kiváló franczia szerző poétikus darabja már előre nagy érdeklődést kelt s a bemutatóra mér most válthatók jegyek a szinház pénztáránál és a Bárd Ferencz és Testvére jegyirodájában. Az újdonság szinlapja a következő: Napkeleti királykisasszony. Verses dráma négy felvonásban. Irta: Edmond Rostand. Forditotta: Benedek Marczell. Személyek: Méllisinde, Napkelet királykisaszszonya, Tripolis úrnője P. Márkus E. Allamanon Bertrand lovag, provenczei troubadour Beregi JofTroy Rudel, Blaye herczege, aquitaniai troubadour .. Császár Trophimus fráter, a herczeg udvari papja Mihályfi Erasmus, orvosa Gál Squarciafico, genuai kereskedő ... Ivánfi A Zöld Vértes Lovag, kalandor Komnenos Mánuel görög császár szolgálatában Bakó Hajósgazda i Paulay Trobaldo Molnár L. Ferencz Körösmezei Prégofát . , , Abonyi Brúnó tengerészek Rózsahegyi Bistagne Mészáros Juan Hetényi Marrias Faludi Kormányos Szőke 1-sö . ... Magyari 2-ik I Horváth 3-ik J zarándok Pálffy 4-ik I Dezső 6-ik I iNáday B. Micholose, Squarciafico szolgája ... Iványi Hajósinas Gabanyi Á. Evezős _ Narczisz Egy hölgy Keczeri I. Tengerészek, muzsikusok, rabszolgák|stb. XII. század. A Vigszinház-ban teljes sikerrel vendégszerepelnek a berlini művészek, Az Éjjeli menedékhely, az Ármány és szerelem és Az ár előadásai (a tegnapi előadáson jelen volt a szerző: Halbe Miksa is) általános érdeklődést keltettek és minden este zsúfolásig megtelt a Vigszinház nézőtere. A közönség lelkesen ünnepli minden előadás alkalmával Reinhardt elsőrangú társulatát. A Vígszínház igazgatóságának volt rá gondja, hogy a Kleines und Neues Theater vendégszereplésének ismert előkelő színvonala ezúttal is megmaradjon. Ugy a közreműködő művészek névsora, mint a még előadásra váró darabok jegyzéke tanúskodik erről. A hátralévő vendégjátékok műsora a következő : Csütörtök : Az országút (Mutter Landstrasse). — Péntek : Barnhelmi Mm na (Minna von Barnhelm). — Szombat: Armánv és szerelem (Kabale und Liebe). — Vasárnap este: Éjjeli mcnedekhely (Nachtasyl). Az összes előadásokra — elővételi dij nélkül, — a Vígszínház pénztáránál és a szinház városi jegyirodáiban lehet jegyet váltani. A Magyar Szinház személyzete a Pfeffer- korn utazása czimü énekes bohóság sorozatos előadásai közben A kéjvonat (Le train de plaisir) czimü franczia bohóságra készül, a melyben számos ének- és tánezszám is van. — Juniusban a szinház föleleveníti a Sulamith ot, a régóta nem játszott szépzenéjü zsidó dalmüvet. — A két idegen művész: Brozel Fülöp, az Operaház hires vendégtenoristája és Artemisia Colonna, az érdekes illúzió tánezosnő együtt lép föl vasárnap, május 29-én délután a Magyar Színház karszemélyzetének jutalomjátékán, egy hangverseny keretében, a melyben kivtllök még Cervi Anna, Redei Szidi és a két Szentgyörgyi testvér működik közre. A szinre kerülő Hajdúk hadnagya szereposztásának érdekessége, hogy Jadwigát Szamossi Elza énekli, az ezredest Nyárai Antal, Barbarinát Kornai Berta játssza. Az érdeklődéssel várt előadásra jegyek a rendes esti helyárak mellett, de elővételi dij nélkül, a pénztárnál váltható. • A Királyszinház-ban az Én, te, ö! szombati előadásával a szinbáznak egy házi ünnepe esik össze: ezen az esi én játszik Fedák százötvenedszer, a hány íöllépésre szerződése szerint kötelezve van. A szinház igazgatósága, személyzete s a szerzők, a kiknek darabját a művésznő diadalra vitte, erre az estére Éedák Sári ünneplését készítik elő. Addig is a hét minden napján az Én, te, ő! (Le sire de Vergy), a szezónvég legnagyobb sikere kerül szinre, s a melylyel a Királyszinház előreláthatólag be fogja tölteni egész utószezonját. Az újdonság különös vonzóereje a pompás előadáson és a fényes kiállításon kivül, mint ismeretes, Fedák Sárinak és Küry Klárának együttes fellépése, melynek pikantériája a közönség legszélesebb rétegeiben kelt érdeklődést. A Népszínház e heti műsora akkép változik meg, hogy A konzul felesége holnap szerdán, azután szombaton kerül szinre, közbe csütörtökön a Bob herczeg-ben lép föl Komlóssy Emma, mig pénteken érdekes szerepváltozással lesz műsoron A kornevillei harangok. Planquette operettjének ez előadásán, a mely a nagy mester e müvének 188-ik előadása lesz, Serpolette szerepét Hegyi Aranka fogja játszani, kinek diadalmas sikerű alakítása volt tizennégy estén át e szerep, Gáspár apó szerepe pedig ismét visszakerül Solymosi Elekhez, a ki harminczkét estén játszotta Gáspárt. A hét vasárnapján újból szinre kerül Faragó Jenő és Hiivös Iván operettje : Katinka grófnő. A Fővárosi Nyári Szinház szombaton mutatja be Kövessy Albertnek, a Goldstein Számi ismert szerzőjének A kaméliás férfi czimü uj, énekes bohózatát, melynek zenéjét Barna Izsó irta. Az érdekes újdonságot a legjobb hirek előzik meg. * A Városligeti Nyári Szinház-ban ma este az operett-személyzet mutatkozik be Ziehrer operettjében, A svihákok-ban. Ulimi szerepében lép fel először az idén Feld Olga. Szombaton adják először az Egy bolond gondolat czimü bohózatot. Szigeti József.* — Visszaemlékezés. — Irta: Lendvayné-Fáncsy Ilka, a Nemzeti Szinház tagja. Oh, mennyi élet, minő melegség, mily különböző érzelmek árasztanak el egyszerre. Ajkam mosolyog, szemem könybe lábad. Gyorsan lehunyom szememet, mert vissza akarom álmodni még egyszer az elhunyt szinmüvész fölülmulhatatlan tökéletességű alakításainak élvezetét. Itt van mindjárt Friczike. Ez a nagy melák sváb kölyök, az ő csepü-szinü hajával, pisze orrával és ellenálhatatlanul kedves komikumával. Viola, az alföldi haramia. Minő férfias délczegség, minő megdöbbentő komolyság, minő tragikai mélység. Zsiga czigány tudatja vele, hogy felesége meghalt. S én hallom azt a halkan rebegett Jézust, s látom utána összeomolni ezt a nagy erős embert. Oly teljesen megsemmisülve, mintha már porrá vált volna. Nagyon jól emlékszem még azokra a boldog időkre, mikor a nagy művész a Falusiak-ban, * A Nemzeti Szinház ma este kegyelettel hódol Szigeti József, a színház felejthetetlen nagy művésze és a hazai drámaírás egyik kiváló tehetsége emlékezetének. A Nemzeti Szinház jeles művésznője, LendvaynéFáncsy Ilka, ebből az alkalomból irta lapunknak ezt a czikket. A szerk. a Becsületszó-ban, a Szerelem és örökség-ben — bár természetre különböző — de egyformán szeretetreméltó, csókolni való nagybácsikám volt én nekem. Hát még mikor a Csizmadia, mint kisértet-ben, Zsuzsika lányasszony koromban, Sas uramban, mint édes jó apámat tisztelhettem. Milyen jól illett neki az a feszes magyar nadrág, hegyesorru czizma. Milyen rendesen lépkedett, milyen takarosan beszélt; minden szava csupa bölcsesség, minden cselekedete maga a tiszta igazság, a becsület volt. De örökké fog ám élni emlékemben a Rang és mód Bannai Gáborja is. Ez a nagy indulatu, de jószivü polgár, a ki élelmessége és szorgalma által dúsgazdaggá lesz, de azért továbbra is megmarad a maga egyszerűségében. Minő derék egy ember volt ez ugy, a hogy őt Szigeti József megteremtette! Mindjobban oszlik előttem a távolság köde, egy nagy tömeg bontakozik ki belőle, s jön közelebb, mind közelebb hozzám. Már szinte érzem az élet lüktető melegét, mely belőlük kiárad. Mint valami égi testet, oly fényesség veszi őket körül, s én megismerem V-ik Lás.ló fekete arczu, de fehér lelkű, vitéz arab harezosát, a Tudtán kivül kém naiv falusi papját, Dózsa György-bői, a vad paraszt Barnát, Erdők szépé-bői az előkelő nemes, finom, gyöngéd, öreg franczia marquist, Ármány és szerelem-böl Müllert, a szegény vén muzsikust, Coriolán-bó\ a fenséges agg pátricziust, Meneniust, s a Tévedések vigjátéká-ból az iker szerecseny rabszolgák közül az egyik Brómiot, a nemes Béldi Pál-1, az amerikai vén szédelgő Samu bácsit, Tartuffe elvakított jámbor Orgonját, a Tudós nők józan gondolkozású Argánját, Kénytelen házasság-ból a bolond vén szerelmes Sgánarelt, az Idegesekben, mint a kényelmét féltő, elhízott agglegény idegest, a Nyelvtan ban mint fakereskedőből lett levelezőjét a tudóstársaságnak, Hamlet-ben mint Poloniust, ezt a tökéletes udvari embert, Giboyer fiá-ban, a mint a Giboyer által az ő számára irt beszédét nem képes betanulni, a Jó barátok-ban mint Caussádot, a szelid jó Fourchambault papát s utánuk még egy megszámithatatlan sokaság, érdekesebbnél érdekesebb alakokat, s ezek mind a geniális, nagy szinmüvész, Szigeti József alkotásai. Egyszerre föltűnik előttem, Lear király hűséges Kentje is, ki öreg lábakkal uj hazát keresni ment . . . Szép álmom szétfoszlik s a szomorú valóságra ébredek, hogy Szigeti József, a ki mindezeknek az alakoknak életet adott, maga nem él többé. De emlékünkben kell, hogy örökké éljen. A nemzet első szinpadán pedig hátrahagyott színmüveinek előadatása által őrizni meg emlékét, nemes, szép cselekedet. Elhunyt nagyjaink iránt való köteles kegyeletünk már régen óhajtaná, hogy Szigeti József márványszobrát is ott lássuk a Nemzeti Szinház előcsarnokában. Szigeti József életrajzát a mai emlékezetére renpezett előadás alkalmából, következőkben ismertetjük. Szigeti József 1822. május 11-én született Veszprém-ben. Szeretete a színészethez még gyermekéveire vezethető vissza. Tiz éves volt, a mikor az odavetődött Balogh István társulatát játszani látta ; ez előadás nagy nyomokat hagyott a kis gyermek lelkében. Szülei látva színészi hajlamát, eltiltották a szinház látogatásától, miért is sokat szenvedett az ifjú. Felsőbb iskoláit a fővárosban végezte, de itt is jobban szerette a színházat, mint az egyetemet, a verseket és drámákat, mint a jogot. 1841-ben szülei határozott tiltakozása daczára felcsapott színésznek. Legelőször Jászberényben játszott, a hol a Peleskei nótárius-ban lépett fel. Ez a fellépése annál is nevezetesebb, mivel egy estén négy szerepet kellett játszania. És pedig a kisbirót, a komiszárust, Othellot, és a mexikói vőlegényt. Lendvayné közbenjárására 1844-ben Pesten is felléphetett, Michel szerepében a Lorenzió-ban. E fellépését oly siker koronázta, hegy a Nemzeti Szinház-hoz szerződtették. Itt azonban az első tiz év alatt alig jutott neki való szerepekhez, folyton öreg atyákat és érzelgős szerelmeseket játszattak vcl .